kulcsár edina
Vietnámban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Fotó: AFP
Vietnámban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az államfő a megbeszéléseket követően arról beszélt a sajtónak, hogy Oroszország gondolkodik nukleáris doktrínájának esetleges megváltoztatásán, válaszul a nyugati intézkedésekre. A nyugati stratégiában ugyanis csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének küszöbét, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki. Moszkva azonban nem látja értelmét annak, hogy megelőző csapást mérjen – legalábbis egyelőre.
Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.
A Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra
– mondta Putyin, aki nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította. Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az orosz–ukrán háborúban.
Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence köztársaságai ellen követett el agressziót, később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, agressziónak nevezhető, hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót. Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe. Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése, majd hozzátette, hogy az ukrán hadseregnek sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.
Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni
– mondta.
Megismételte, hogy „akár holnap” meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni.
Putyin kitért arra is, hogy az ukrán hatóságok nem érdekeltek a választások megtartásában, ezért késlekednek olyan követelésekkel, mint a tűzszünet és a csapatkivonás. Vlagyimir Putyin úgy véli, a Nyugat mindenképpen le fogja váltani Volodimir Zelenszkijt, legkésőbb jövőre.
Az orosz elnök egy másik újságírói kérdésre válaszolva leszögezte:
Ha Dél-Korea fegyvereket ad Ukrajnának, nem fog tetszeni a válasz, amit kapnak. Remélem, nem teszik ezt, mert nagy hiba lenne.
„Egy átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írtunk alá, ami magába foglalja a kölcsönös segítségnyújtást abban az esetben, ha a megállapodás valamelyik felét agresszió érné” – fogalmazott Putyin Észak-Koreában, és felhívta a figyelmet Egyesült Államok és más NATO-országok nyilatkozataira, amelyek nagy hatótávolságú fegyverek, és F–16-os repülőgépek szállításáról szólnak.
„Ez a szövetség új, magasabb szintre emelkedett, megalapozva ezzel a két ország vezetésének nagyszerű elképzeléseit és népünk vágyát, hogy erős országot építsenek, miközben szilárdan védjük a békét és a biztonságot” – fogalmazott Kim Dzsongün.
Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz szerdán Kim Dzsongün észak-koreai vezető a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott egyeztetésén Phenjanban.
„A világ egyre gyorsabban változik; ebben a helyzetben az a célunk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést Oroszországgal és kormányával” – tette hozzá orosz hírügynökségek közlése szerint. Teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában.
Hozzátette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti jelenlegi kapcsolatok még az egykori szovjet-észak-koreai viszonynál is szívélyesebbek, továbbá méltatta Oroszország szerepét a világ stratégiai stabilitásának és egyensúlyának fenntartásában.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség aláhúzta, hogy a phenjani vezetés szerint a két ország partnersége felgyorsítja a többpólusú világrend kiépülését.
Vlagyimir Putyin – aki négyszemközt is egyeztetett az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, és bejelentette: a felek új, a kapcsolatok további mélyítését célzó egyezményt fognak aláírni. Leszögezte: mind Moszkva, mind Phenjan küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen.
Dél-Korea külügyminisztériuma közleményében súlyos aggodalmának adott hangot a mostani látogatás miatt, és aláhúzta: a térség feszültségét tovább mélyíti a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés. A tárca hozzátette, hogy ez Kína érdekeivel is szembemegy, és sürgette Pekinget, hogy vállaljon közvetítő szerepet a Koreai-félsziget atommentesítése érdekében.
A szöuli kormány többször Phenjan szemére vetette azt is, hogy fegyverekkel látja el Oroszországot: Sin Vonsik dél-koreai védelmi miniszter a múlt héten azt mondta, Észak-Korea csaknem ötmillió tüzérségi lövedéket szállíthatott már Oroszországnak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még további szállítmányokat fog kérni közelgő phenjani látogatásán.
Moszkva és Phenjan tagadja a fegyverszállításokkal kapcsolatos állításokat.
A világ aggódva nézte a találkozót. Észak-Korea ugyanis egy fontos atomhatalom, csakúgy mint Oroszország, amelynek hatezer atomtöltete van, miközben egyetlen rakéta is hatalmas pusztításra képes.
Az Oxfordi Egyetem politológusa a Reutersnek azt mondta: a megállapodás a Nyugat számára aggodalomra adhat okot.
„Most már egészen biztosak vagyunk abban, hogy Oroszország és Észak-Korea támogatni fogja egymást a nemzetközi intézményekben. Ezt a találkozó előtt is tudtuk, de most már biztosak lehetünk benne” – fogalmazott a szakértő, aki szerint