Putyin megtámadhatja Európát?

Az orosz vezető feldühödött, miután meghallotta, hogy Emmanuel Macron zöld utat adott Ukrajnának az orosz területeken történő csapásra – írj a brit Express.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (fotó:Sergei BOBYLYOV / POOL / AFP) Fotó: Sergei BOBYLYOV / POOL / AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök szigorú figyelmeztetést intézett a Nyugathoz az ukrajnai konfliktus eszkalálódásával kapcsolatban, kiemelve a súlyos globális következmények lehetőségét – fogalmaz a lap.

– idézi Putyin szavait az Express. 

– tette fel a kérdést az orosz vezető. Putyin megjegyzései egy taskenti sajtótájékoztatón hangzottak el, ahol kitért a NATO-tagok európai szerepére is. Figyelmeztetett, hogy a kisebb európai országoknak mérlegelniük kell az Oroszország provokálásával járó kockázatokat.

– mondta Putyin, figyelmeztetve a sűrűn lakott területekre. 

A megjegyzéseket Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli nyilatkozataira válaszul tette, aki agresszívebb álláspontot jelzett a nyugatról szállított fegyverek ukrajnai használatával kapcsolatban. Macron azt javasolta, a Nyugat engedélyezze Ukrajnának, hogy konkrét orosz katonai objektumokat célozzon meg.

„Fegyvereket küldünk Ukrajnának, de azt mondjuk nekik, hogy nem használhatják” – érvelt Macron, bírálva a Nyugat támogatási stratégiájának következetlenségét. Az ukrán–orosz határokat ábrázoló térképet a kezében tartva hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell védenie magát az orosz támaszpontokról indított rakétatámadásokkal szemben – áll a brit lap tudósításában.

A Biden-adminisztráció titokban engedélyt adott Ukrajnának, hogy Oroszországon belül – kizárólag Harkiv környékén – csapást mérjen az Egyesült Államoktól származó fegyverekkel.

Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóra érkezik a washingtoni Fehér Házba 2023. december 12-én Fotó: Mandel NGAN / AFP

A Biden-adminisztráció titokban engedélyt adott Ukrajnának, hogy Oroszországon belül – kizárólag Harkiv környékén – csapást mérjen az Egyesült Államoktól származó fegyverekkel - ahogy arról korábban beszámoltunk.

Két, a Zelenszkij-kormányzathoz közel álló személy szerint Kijevben csalódottságot okoz, hogy az amerikai fegyverek ukrajnai használata földrajzilag korlátozott, a harkivi térségre engedélyezte a Biden-adminisztráció, míg más országok nem szabtak ilyen határokat – írta meg a Politico.

Zelenszkij szombaton találkozik Lloyd Austin védelmi miniszterrel a szingapúri Shangri-La párbeszéd csúcstalálkozójának alkalmával, ahol a kérdés kiemelt helyen szerepel majd a napirenden.

Tíz amerikai ATACMS rakétával támadta csütörtökre virradóra az ukrán fél a Krími hidat – közölte Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter kedden Almatiban, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) katonai tárcavezetőinek tanácskozásán.

„Tegnapelőtt este volt a legmasszívabb támadás, tíz ATACMS-szal a Krími híd ellen, kevesebb mint két percnyi repülési idővel. Az összes rakétát lelőtték. Ennek eredményeként több száz emberéletet sikerült megmenteni” – mondta Belouszov.

A tárcavezető szerint az orosz előrenyomulás minden taktikai irányban folytatódik az ukrajnai fronton, az orosz csapatok kiszorítják elfoglalt állásaikból az ukrán erőket, amelyek Harkiv megyében nyolc-kilenc kilométert vonultak vissza fontos területeken. Megfogalmazása szerint az orosz fegyveres erők májusban 28 települést „szabadítottak fel”, az év eleje óta pedig összesen 880 négyzetkilométernyi területet vettek ellenőrzésük alá.

Beszámolója értelmében Kijev csak ebben a hónapban több mint 35 ezer katonát és több mint 2700 egységnyi fegyverzetet veszített. Egyebek mellett 290 harckocsit, egyéb páncélozott harcjárművet, köztük négy Abramst, hét Leopardot és 13 Bradleyt, valamint 11 repülőgépet és négy helikoptert, továbbá 730 tábori löveget és sorozatvetőt.

Azt mondta, hogy Kijev, miután megfosztották a lehetőségtől, hogy a csatatéren magához ragadja a kezdeményezést, „továbbra is azt demonstrálja nyugati támogatóinak, hogy képes kárt okozni az Oroszországi Föderációnak a polgári infrastruktúra támadásával”. Hozzátette, hogy a június közepén Svájcban megrendezendő konferencia előtt ezeknek az akcióknak az intenzitása növekszik.

Az orosz miniszter beszámolója szerint májusban az orosz fegyveres erők több mint 1000 pilóta nélküli légijárművet, HIMARS és Vampire sorozatvetők több mint 250 rakétáját, több mint 80 Hammer irányított légibombát, 50 ATACMS operatív-taktikai rakétát és nyolc SCALP manőverező repülőgépet fogtak el.

Kilátásba helyezte, hogy folytatódik Oroszország új régióinak felszabadítása a neonáciktól, és intézkedések történnek majd a fő feladat teljesítése, az Oroszországi Föderáció lakosságának védelme érdekében.

„Továbbra is határozottan és a biztonsági fenyegetésekkel arányosan fogunk cselekedni” – hangsúlyozta Andrej Belouszov.

Újabb német politikus sürgeti a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a minap azt mondta: a katonai biztonság és a társadalom ellenálló ereje összetartozó fogalmak, azért a katonai szolgálat bevezetéséről beszélni kell. A lakosság azonban nem ért egyet ezzel az elképzeléssel. Európa-szerte aggodalmuknak adnak hangot az emberek. A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója az M1-en azt mondta: a jövő vasárnapi választások tétje, hogy háborúba megy Európa, vagy béke lesz.

Aggódva beszéltek a járókelők az uniós sorkatonaság bevezetésének ötletéről az Origo videójában. Egyebek mellett azt mondták, hogy ez családokat tenne tönkre,

az orosz–ukrán háború pedig nem Magyarország és nem is Európa háborúja.

Az unió vezető politikusai azonban azt állítják, hogy Európának fel kell lépni Oroszországgal szemben, és már nemcsak fegyverszállításokat emlegetnek, hanem európai szintű sorkatonaságot is – hangzott el az M1 Híradójában.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egy német lapinterjúban azt nyilatkozta, korunk nagy feladata, hogy biztosítsuk Európa cselekvőképességét a biztonságpolitikai kérdésekben, majd úgy fogalmazott, katonai kapacitásokat és képességeket kell teremtenünk.

Nem Manfred Weber az egyetlen vezető német politikus, aki nagyobb szerepet szán Európának az orosz–ukrán háborúban. Boris Pistorius német védelmi miniszter még május elején arról beszélt, hogy

Németországnak szüksége van valamilyen kötelező katonai szolgálatra és sorozásra,

mert véleménye szerint hiba volt, hogy Németország felfüggesztette a sorkatonai szolgálatot.

Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök pedig néhány napja a német alaptörvény kihirdetésének 75. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen állt ki a sorkatonaság mellett. Azt mondta, Németország demokráciája nincs garantálva, és nem mások fogják azt megvédeni.

„Oroszország Ukrajna elleni brutális támadásával visszatért Európába a háború, egy cinikus agressziós háború, ami olyan bizonytalanságba taszított minket, amiről azt hittük, hogy már leküzdöttük. A katonai biztonság és a társadalom ellenálló ereje összetartozó fogalmak, ezért nem szabad visszariadnunk a katonai és egyéb közösségi szolgálatok formáiról szóló vitától” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier német elnök.

Az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője az M1-en arról beszélt, hogy a Nyugat támogatása ellenére Ukrajna eddig nem tudott visszafoglalni területeket Oroszországtól. Koskovics Zoltán kiemelte,

az uniós vezetőknek felelősségük van abban, hogy százezrek halnak meg a frontokon.

„Ki vállalja azért a felelősséget, hogy semmilyen terv nem készült, semmilyen hatástanulmány nem készült a szankciós hadviseléssel kapcsolatban? Volt már olyan, hogy ennél nagyobb vagy kisebb bűnökért is súlyos felelősséget kellett vállalniuk politikusoknak. Én azt hiszem, hogy Emmanuel Macron, Ursula von der Leyen és Olaf Sholtz egész egyszerűen nem hajlandó vállalni a politikai felelősséget, azért, mert retteg a személyes felelősségtől” – magyarázta Koskovics Zoltán az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója szerint

világháborús, sőt, atomháborús készülődés zajlik,

az európai parlamenti választások tétje pedig az, hogy háborúba megy Európa, vagy béke lesz. Menczer Tamás kiemelte, a magyar baloldal háborúpárti, és csak Orbán Viktor garantálja Magyarország számára a békét.

„Az óbaloldal és az újbaloldal politikusai és vezetői nem tudják megvédeni Magyarország békéjét, és nem is akarják. Az egyetlen ember, aki a magyar érdeket eredményesen tudja képviselni, és az ország békéjét meg tudja védeni, az Orbán Viktor” – mondta Menczer Tamás.

A politikus hangsúlyozta,

az eddigi legnagyobb békemenetre készülnek,

aminek az a jelentősége, hogy erőt mutassanak, mert, ahogy fogalmazott, a gyengéket bedarálják a háborúpártiak, ezért ki kell állni a béke mellett.