kulcsár edina
Elismerte, hogy gyengén szerepelt.
Joe Biden elismerte pénteken, hogy nem teljesített jól az első televíziós elnökjelölti vitában, de hozzátette, kitart az elnökjelöltsége mellett.
A demokraták nem hivatalos elnökjelöltje Észak-Karolina államban egy választási gyűlésen úgy fogalmazott, „nem vitázom olyan jól, mint egykor”, ugyanakkor hozzátette, hogy tudja miként kell az elnöki munkát végezni és feladatokat megcsinálni.
Az elnök 18 perces beszédében Donald Trumpot hazugságokkal vádolta, és azzal, hogy elpusztítja a demokráciát, és hogy kampányát a bosszúra alapozza.
Donald Trump pénteken a Virginia állambeli Chesapeake-ben tartott választási gyűlést, első nyilvános szerepléseként a csütörtöki televíziós vitát követően. A republikánus elnökjelölt mintegy 60 perces beszédében az előző este történtekkel kapcsolatban kijelentette, a Joe Bidennel folytatott vitája rámutatott annak fontosságára, hogy az amerikaiak kompetens elnököt válasszanak meg.
A volt elnök megismételte az illegális bevándorlás megszüntetésére vonatkozó ígéretét, valamint azt, hogy ő a „békét az erő által” politikai elvet képviseli. Ismét hangoztatta, hogy ha ő a lenne az amerikai elnök, nem zajlana háború Ukrajnában, és nem jelentek volna meg orosz atom-tengeralattjárók sem Kubánál, az Egyesült Államok partvidéke közelében.
Észak-Karolina állam, ahol Joe Biden kampányolt, valamint Virginia állam is, ahol Donald Trump tartott választási gyűlést, billegő államnak számít a két elnökjelölt támogatottságát tekintve.
Donald Trump és Joe Biden első 2024-es televíziós vitáját csütörtök este a CNN hírtelevízió stúdiójában tartották 90 percben, helyszíni közönség nélkül. A CNN megrendelésére készült közvéleménykutatás szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta a vita győztesének.
A több országos televízió által sugárzott vitát a Nielsen összegzése szerint több mint 51 millió ember nézte meg. Ez a szám nem tartalmazza azokat, akik az eseményt az interneten keresztül követték. Donald Trump és Joe Biden 2020-as első televíziós vitájának nézőszáma 73 millió volt.
A vitát követően több Demokrata Párthoz közeli médium is komoly kritikát fogalmazott meg Joe Biden elnökjelölti vitában mutatott teljesítménye miatt. Véleményformáló médiaszemélyiségektől is elhangzottak felvetések arra, hogy a demokratáknak más jelöltet kellene keresniük. Több magas rangú választott demokrata politikus ugyanakkor kiállását hangoztatta a hivatalban lévő elnök mögött. Köztük Kamala Harris alelnök, Hakeem Jeffries, a képviselőházban kisebbségben lévő demokrata képviselőcsoport vezetője, valamint Gavin Newsom, Kalifornia állam vezetője is támogatásáról biztosította Joe Bident.
A két politikus számos más téma mellett a bevándorlásról, az ukrajnai és a gázai háborúról, a gazdaság kezeléséről, sőt személyes kérdésekről is szópárbajt vívott egymással.
Az első kérdések a gazdaságra összpontosítottak, utalva egyebek között arra, hogy a felmérések szerint az amerikaiak a bérnövekedés és az alacsony munkanélküliség ellenére elégedetlenek Biden teljesítményével.
Joe Biden elismerte, hogy
Trump arról beszélt, hogy a világjárvány kitörése előtt az ország „történetének legnagyobb gazdaságát” felügyelte, és azt mondta, intézkedéseket hozott annak megakadályozására, hogy „a gazdasági szabadesés” súlyosbodjon.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Donald Trump megismételte, hogy ha megválasztanák elnökké, a háborút még azelőtt „rendezné”, hogy hivatalba lép.
Biden háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
„Én ezt migránsbűnözésnek hívom” – tette hozzá.
Joe Biden túlzásnak és hazugságnak nevezte Trumpnak ezt a kijelentését.
A jelenlegi elnök megvádolta elődjét, hogy lehetővé tette az abortuszhoz való országos jog megszüntetését, amikor konzervatívokat nevezett ki az amerikai legfelsőbb bíróságba. Trump azzal vágott vissza, hogy Biden nem támogatná az abortusz korlátozását, és azt mondta, hogy a kérdés visszaadása az államoknak a helyes lépés.
Trump a vitában azt is kijelentette, hogy valójában ő nyerte meg a 2020-as választást. Amikor pedig a 2021. január 6-i támadásról kérdezték, amelyet a főként az ő támogatóiból álló tömeg követett el a Capitolium ellen, ismét elutasította a felelősségvállalást, és azt mondta, hogy a letartóztatottak közül sokan ártatlanok voltak.
Joe Biden erre azt válaszolta, hogy Trumpnak „nincs érzéke az amerikai demokráciához”.
Biden „bűnözőnek” nevezte Trumpot arra hivatkozva, hogy elítélték egy pornósztárnak juttatott titkos pénzkifizetések eltussolása miatt.
A vitáról tudósító nemzetközi hírügynökségek kitértek arra, hogy a 81 éves Joe Biden különösen a vita elején rekedten, időnként akadozva beszélt.
A vita után a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva Kamala Harris alelnök is elismerte, hogy az elnök „startja lassú volt”, de reményét fejezte ki, hogy a választók nem a mostani másfél óra alapján, hanem eddigi elnöki teljesítményét figyelembe véve értékelik majd Biden teljesítményét. Fehér házi közlés szerint Biden kisebb megfázással küzd.
A CNN lebonyolításában tartott 90 perces összecsapásra jóval korábban került sor, mint bármelyik modern elnökjelölti vitára, több mint négy hónappal a november 5-i választás előtt.
Az idei elnökválasztási kampány második és egyben utolsó elnökjelölti televíziós vitáját szeptemberben tartják.
A nemzetközi sajtó egyértelműen Donald Trump korábbi elnököt hozta ki győztesen a csütörtök este rendezett első amerikai elnökjelölti vitából, amelyben Joe Biden gyakorlatilag leszerepelt. A hírek szerint a demokraták között kitört a pánik, vannak akik egyenesen azt szorgalmazzák, hogy más jelölt legyen a jelenlegi elnök helyett.
Történelmi vitának lehettek szemtanúi a nézők, ugyanis az amerikai elnökjelölti televíziós viták 64 éve tartó történelmében először fordult elő, hogy két, már elnöki tapasztalattal rendelkező jelölt csapott össze. Az Atlantában rendezett vitát a felmérések szerint több mint százmillió amerikai választópolgár látta.
A nemzetközi sajtó és a vezető médiumok is egyértelműen a korábbi elnököt, Donald Trumpot hozza ki győztesen a vitából, Joe Biden ugyanis gyakorlatilag leszerepelt, és ahelyett, hogy eloszlatta volna a korával és alkalmasságával kapcsolatos kételyeket, csak megerősítette azokat.
Biden a vita elején még sértegette is Trumpot, és azzal vádolta, hogy kitért a kérdések elől, és inkább a saját témáiról beszélt. Ellenben a korábbi elnök tartotta magát a meghatározott időkorlátokhoz, míg Bident
Kihívója ezzel szemben „agresszív volt, de fegyelmezett”.
A Politico azt írja, Bidennek csak annyit kellett volna tennie, hogy megismétli az évértékelő beszédében nyújtott teljesítményét, ehelyett viszont nagyot botlott, és az első benyomás bizony sokat számít.
A Magyar Nemzet arról tudósít, hogy a brit sajtó köréből a The Telegraph szerint a demokraták már másik jelöltet állítanának Biden helyett a vitán nyújtott „katasztrofális” teljesítménye után. Végig motyogott, elvesztette a fonalat, időnként pedig zavarodottnak tűnt és lefagyott – sorolja a lap, hozzátéve, hogy a demokratáknál tapasztalható pánikkal ellentétben Trump kampánycsapatában szélesek a mosolyok.
Kiss Rajmund, az M1 amerikai választási szakértője szerint a két jelölt vitája meglehetősen puhára sikerült, egyáltalán nem emlékeztetett egy valódi bokszmérkőzésre, mint amit a korábbiakban megszokhattunk. Ez pedig leginkább Joe Bidennek volt köszönhető.
„Az ökölvívás az egyik legősibb és talán legszebb olimpiai sportág. Én még olyan bokszmeccset nem láttam, ahol a kék sarokból érkező és a piros sarok felé ütni szándékozó bokszoló azt mondaná az ellenfelének, hogy „te szerencsétlen hazug vesztes vagy”, hiszen a tizenkettedik percben Joe Biden így hívta Donald Trumpot. Eközben a vitán ennek pontosan az ellenkezőjét láthattuk” – mondta Kiss Rajmund az M1-en.
A vitán a demokráciáról is szó esett, ami a nagyon érdekes témája volt a beszélgetésnek. Joe Biden ugyanis azt mondta, hogy aki Donald Trumpra szavaz, az nem a demokráciára szavaz. A szakértő szerint ez a kijelentés bárhol a világban óriási port kavart volna.
Kiss Rajmund szerint a gazdaság helyzete az egyik legfontosabb kérdés, hiszen annak állapotát minden amerikai a saját zsebén érzi.
Donald Trump a migráció témájára építette fel a kampányát, hiszen a felmérések szerint az amerikai választók számára a kérdés kiemelten fontos.
„2016 óta a migráció folyamatosan a politikai napirend része. Joe Biden elnöksége alatt tizenhárommillió illegális migráns érkezett az Egyesült Államokba. Ez óriási biztonsági kockázatot és gazdasági terheket jelent az amerikai polgároknak. Nagyon érdekes volt, amikor Biden a vita közben azt mondta Trumpnak, hogy a déli határon szolgáló határőröknek élvezi a bizalmát. Ebben biztos vagyok, hogy nem így van” – hangsúlyozta Kiss Rajmund, aki szerint Trumpot támogatja a határőrök szervezetek szövetsége, csakúgy mint az ország legtöbb rendőri szervezete.