Orbán Viktor: Bízom a békepárti többségben

A miniszterelnök a békepárti többség kialakulásában bízik az uniós parlamenti választásokon.

Fotó: Kurucz Árpád

Orbán Viktor Vitézy Dávidra szavazott Szentkirályi Alexandra tanácsára – jelentette ki a miniszterelnök egy rögtönzött sajtótájékoztatón, miután leadta szavazatát a Zugligeti Általános Iskolában. A kormányfő úgy folytatta: négy lánya van és egy felesége, és azt tartja a legjobbnak, amit a hölgyek tanácsolnak. Hozzátette, 

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország demokratikus ország, ahol vannak különböző vélemények, azt akarták 1990-ben, hogy sok vélemény hangozhasson el, ami most lehetséges. A vélemények mindenkihez eljutnak, mindenki meghallgathatja és megfontolhatja azokat, utána pedig szavazhat.

– vallotta a miniszterelnök.

Út a békéhez

Kifejtette: két lépésben lehet eljutni a békéhez. Ma meg kell nyerni Európában ezt a választást, ami a kormányfő életében az első olyan európai választás, amikor azt látja, hogy van egy szinte mindegyik tagállamon áthúzódó téma. Követte a francia, a német, az olasz választási kampányt, melyeknek mindegyike a háborúról szólt, tehát most egy összeurópai kérdés került a porondra. – Ezért indokolt majd úgy értelmezni a választási eredményt, hogy az emberek véleményt mondhattak a háborúról és a békéről. A munka másik felét a békét akaró amerikai embereknek kell majd elvégezniük az amerikai elnökválasztáson, és akkor lehet béke – mutatott rá a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta: Európában katonai fenyegetettség van, mert az európai nagy hatalmak háborúba akarnak menni. Úgy látja, hogy „a saját fejünkre hozzuk a háborús fenyegetettséget.”

Egy külföldi újságíró kérdésére felelve, Orbán Viktor angolul elmondta: 

Az első üzenet és az első következmény, amit le kell vonni az, hogy mi az európai emberek véleménye a háborúról és a békéről. 

Orbán Viktor a békepárti többségben bízik

A kormányfő azt remélte, hogy a békepártiak többségben lesznek a mai választás eredményeként. Hozzátette, a békepárti erők többsége az Európai Parlamentben erős hatással lesz a nagy európai országokra és azokra a miniszterelnökökre, akik most a háborúba menést támogatják. – Ezután várunk egy remélhetőleg jó eredményt az Egyesült Államokból novemberben. Jobbra menni mindig jó, menjünk jobbra – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor kifejezte örömét amiatt, hogy úgy tűnik, az emberek nagyobb számban fognak részt venni az európai parlamenti választáson, mint korábban, ami jó a magyar demokráciának. 

Egy másik kérdésre reagálva, a miniszterelnök leszögezte: Srebrenicában mészárlás történt, amiről meg is van a vonatkozó dokumentum. Azért nem támogatták a tömeggyilkosság emléknapjáról szóló javaslatot az ENSZ-ben, mert a többséghez akartak tartozni, és a többség nem szavazta meg azt. – Nem kérhetik rajtunk számon, hogy miért nem szavaztunk a kisebbséggel – tette világossá. 

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy megszigorították a gyermekvédelmi törvényt, és küzdeni fognak, hogy a gyermekvédelemben minden rendben legyen. – Novák Katalin volt államfő a kegyelmi ügyet a maga részéről lezárta, így mi is – jelentette ki. 

A kormányfő egy másik kérdésre azt felelte, hogy elvárja: Magyarországon is azokat a környezetvédelmi szabályokat alkalmazzák az akkumulátorgyárak építésekor, melyeket Németországban, és garantálják az egészséges élethez való feltételeket. A magyar hatóságok dolga a szabályok betartatása – tette egyértelművé.

A miniszterelnök az orosz hekkertámadásról kijelentette: minden kiberbehatolási kísérlet esetében, melyeknek a száma több mint egy tucat évente, megteszik a szükséges lépéseket mind a diplomácia, mind a titkosszolgálati eszközök bevetésében.

A szavazásra jogosultak 8,59 százaléka adta le szavazatát reggel kilenc óráig a fővárosban - derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb adataiból.

 Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A vármegyei adatok szerint Pest vármegyében mentek el a legtöbben eddig szavazni, 102 ezren adták le voksukat eddig, de Bács-Kiskun vármegyében is sokan szavaztak már, 47 ezren, a választópolgárok 11,47 százaléka ment el a szavazókörökbe. A legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szavaztak reggel kilenc óráig, itt a választók 8,48 százaléka adta le voksát.

Alaposan átalakulhat az Európai Parlament (EP) képe a ma záruló választás után, nem csupán a szavazatok, hanem a voksolást követő alkuk miatt is, amelyek meghatározzák a frakciók összetételét a következő ciklusra.

Az Európai Parlament épülete Strasbourgban (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Miután ma este lezárják az urnákat az európai parlamenti választásokon, elindul az alkudozás a pártcsaládokhoz való csatlakozásról. A pártcsaládok a mandátumaik száma alapján jogosultak finanszírozásra, valamint a frakciók nagysága szerepet játszik a parlamenti tisztségek elosztásában is. Nem véletlen, hogy ötévente a választások után intenzív tárgyalási folyamat veszi kezdetét, amely idén különösen kiélezett lehet – írja a The Financial Times amerikai napilap.

A négy hagyományos nagy csoport az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták, a Renew és a zöldek. Ezektől jobbra és balra is találunk további csoportokat, valamint vannak pártcsaládoktól független képviselők is (az EPP-ből való 2021-es kilépésük óta például a Fidesz képviselői is függetlenek).

Közülük a Renew-ban épp forrnak az indulatok, mert a csoport jelenlegi vezetője, Valerie Hayer, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) pártjának listavezetője belengette a holland Szabad Demokrata Néppárt (VVD) kirúgását a pártcsaládból, miután az koalíciós megállapodást kötött Geert Wilders Szabadságpártjával. A VVD egyébként a pártcsalád egyik alapító tagja.

Az amerikai lap szerint mindig a jobboldal a megosztottabb, itt többször alakultak át a szövetségek. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője (Identitás és Demokrácia pártcsalád) mindent megtesz, hogy egy széles körű jobboldali összefogást hozzon létre, egyesítve az ID és a Giorgia Meloni-vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportját, s a Fidesz képviselőit. Ha ez nem sikerül, az EP korábbi főtitkára, Klaus Welle szerint Le Pen a Fidesszel és a jelenleg ECR-tag spanyol Vox párttal foghat össze.

Egy, a Politico brüsszeli hírportálnak nyilatkozó szakértő, Nicolai von Ondarza, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete agytröszt európai uniós kutatási vezetője három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jobboldali pártszövetségekkel kapcsolatban,

A második eshetőség, hogy a megújult ID-hez csatlakozna a Fidesz, sőt akár a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is, amivel a pártcsalád az ECR-t beelőzve a harmadik legnagyobb erővé válna az EP-ben.

A harmadik forgatókönyv szerint az ECR, az ID és a Fidesz egyesüléséből létrejönne egy konzervatív „szupercsoport”. Ez Le Pen célja, és Meloni sem zárta ki egy ilyen szövetség létrejöttét, amely a második erő lehetne az Európai Parlamentben, jelentősen megváltoztatva az erőviszonyokat. A megvalósulása azonban azzal járhat, hogy néhány korábbi ECR-tag elhagyja a pártcsaládot – vélekedik von Ondarza.

A lap által megkérdezett bennfentesek arról számoltak be, hogy a független képviselők sokszor követelések egész sorával érkeznek a nagy pártcsaládokkal való megbeszélésekre, és gyakorlatilag oda ülnek be, ahol megkapják, ami szeretnének. 

Ez már csak azért is kulcsfontosságú, mert az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia az Európai Bizottság elnökjelöltjét, akinek a személyéről előzetesen az Európai Tanácsban a tagállamok vezetőinek kell megegyeznie.