Orbán Viktor: Meg kell akadályoznunk, hogy Európa háborúba sodródjon

A legfontosabb kérdés, hogy lesz-e közvetlen háború Oroszország és Európa között. Nekünk olyan vezetőket kell választanunk, akik képesek megakadályozni, hogy Európa belesodródjon egy Oroszországgal szembeni háborúba – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjújában a vasárnap esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások kapcsán úgy fogalmazott: „A választás mindig két dologról szól. Az első, hogy jó vezetőket kell választani. A kérdés csak az, hogy ki a jó vezető. Mert aki jó vezető napsütésben, nem biztos, hogy jó a viharban is. Ezért a második dolog a megfelelő személyiség megtalálása. Vagyis tudni kell, hogy mire keressük a vezetőt, hogy mi áll előttünk. Miután messze a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e közvetlen háború Oroszország és Európa között, ezért most erről kell beszélni.”

Hozzátette: „Nekünk olyan vezetőket kell választanunk, akik képesek megakadályozni, hogy Európa belesodródjon egy Oroszországgal szembeni háborúba.”

A miniszterelnök felidézte

milyen álláspontot képviseltek az európai nagyhatalmak két évvel ezelőtt, és milyen a helyzet most.

„Németország korábban azt mondta, csak sisakokat küldenek, szó sem lehet fegyverekről. Ma Ukrajna területén német gyártmányú tankok száguldoznak, és arról beszélnek, hogy légvédelmi rendszereket is átadnak. Már arról folyik a diskurzus, hogy kell-e német katonáknak ukrán területre lépniük a NATO keretein belül. Így jutottunk el a sisaktól a közvetlen konfrontációig” – mondta Orbán Viktor, aki szerint Európa elhibázta az első lépést.

„Minket ebben nem terhel felelősség, hiszen az első pillanatban hangsúlyoztuk, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktust el kell szigetelni, és tárgyalni kell a helyzet kezeléséről. Az európai vezetők viszont azt mondták, a háborút nemzetköziesíteni kell. Vagyis Európának és Amerikának, aztán most már a NATO-nak is oda kell állnia Ukrajna mögé. Már amikor ez a döntés megszületett, lehetett tudni, a háború logikája azt fogja megkövetelni, hogy egyre szorosabban vonódjon be Európa a háborúba” – jelentette ki.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a háború logikája más, mint a békéé, és amikor valaki már benne van, embereket veszített, pénzt költött, a gazdasága is alkalmazkodott, akkor már a háború logikája vezérli a gondolkodást. Mint mondta,

ma már a nyelvezet és a logika is kifejezetten háborús egész Európában. Ez alól egyedül Magyarország kivétel.

„Ez Magyarország nagy kérdése: hogy összhangban tudjuk-e tartani a tetteinket a szándékainkkal és a szavainkkal. Ez mindig erő kérdése. Amikor az első világháborúból Tisza István ki akart maradni, nem volt hozzá ereje. Horthy Miklósnak sem volt ereje, hogy ezt a második világháborúban megtegye. A szándék mindig megvolt, az erő nem. A következő hónapokban kiderül, vajon a mostani magyar kormánynak lesz-e elég ereje. Erről szól az európai választás, ezért kérem a háborúellenes magyar kormány megerősítését a választóktól” – fogalmazott az interjúban.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen összefüggés van az európai parlamenti választás és a háborúból való kimaradás között, Orbán Viktor azt mondta,

az első összefüggés, hogy az Euró­pai Unió belső átalakításainak következtében az Európai Parlament szerepe az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt.

„Ma a költségvetést sem lehet elfogadni az Európai Parlament nélkül. Nem jó, hogy így van, de így van. Tehát az Európai Parlamentnek szerepe lesz abban, hogy az európai országok mikor, mennyi pénzt, fegyvert és támogatást nyújtanak Ukrajnának. A második, hogy ugyan az Európai Parlamentbe küldünk képviselőket, de minden választás nemzeti alapon történik. Tehát ez a választás megerősíti vagy gyengíti a kormányokat. Akkor is, ha a választás nem róluk szól, a demokráciának ez a természete” – fejtette ki, majd hozzátette:

„Azt remélem, hogy a háborúpárti európai kormányokat meg­gyengítik a saját szavazóik, és világos jelzést adnak, hogy változást akarnak.”

A miniszterelnök felidézte a 2022-es választási kampányt, amikor Magyarországot az a kritika érte, hogy  egy elhúzódó háború vízióját festi föl, és állítja a magyar választás középpontjába. Azóta viszont kiderült, hogy

ez nem volt túlzás, hiszen az elmúlt két évben minden egyes hónappal, héttel közelebb került Európa a háborúhoz. És ez a folyamat nemhogy nem lassul, hanem gyorsul.

„A mi helyzetértékelésünk a háború kitörése óta következetes, és az idő folyamatosan igazolja. Az a NATO, amelyik eddig azt mondta, a tagállamok dolga, hogy milyen támogatást adnak Ukrajnának, most föl akar állítani egy ukrajnai katonai missziót. Vagyis az a NATO, amelyik távol tartotta magát a háborútól, már kötésig áll ebben a konfliktusban. Aki tehát túlzásról beszél, az nem követi a világpolitika eseményeit” – fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy úgy sodródott bele Európa egy háborúba, úgy múlik most már a Nyugat támogatásán Ukrajna túlélése, hogy közben a nyugati vezetők ennek sem a fegyverzeti, sem a haditechnikai, sem a pénzügyi nagyságrendjével nem voltak tisztában. Ez óriási felelőtlenség.

Mint mondta, a sodródás Amerikából jön.

„Az akarat, ami egyre közelebb visz minket a háborúhoz, a tengerentúlról érkezik. Amerika a világ és a NATO legnagyobb katonai ereje, ha eldönti, hogy ő az egyik háborúzó fél mögé áll, akkor ma a nyugat-európai vezetők nem elég erősek ahhoz, hogy nemet mondjanak. Ez alól egyedül Magyarország kivétel” – mondta.

A miniszterelnök szerint minden háború emberi döntés eredménye, és most is azért jutottunk ide, mert a vezetők rossz döntéseket hoztak, Amerikában pedig csak akkor lesznek jó döntések, ha Donald Trump visszatér, és Európában csak akkor, ha a mostani választáson határozott békepárti jelzést kapnak a vezetők. Orbán Viktor szerint Donald Trump győzni fog a választásokon.

A magyar ellenzék külföldi támogatásáról a miniszterelnök kifejtette:

„Az amerikaiaknak olyan erő kivetítési rendszerük van az egész világban, így Magyarországon is, amellyel megpróbálhatják az adott országok vezetését a nekik tetsző irányba befolyásolni. Ez kipróbált rendszer, amelyet számos országban bevetettek már. Áll ez egyfelől magukat civilnek mondó, ám valójában politikai tevékenységet végző szervezetek támogatásából, kormányellenes pártok támogatásából, a kormány tekintélyét és támogatottságát csökkenteni akaró média támogatásából, illetve meghatározó befolyással rendelkező személyek kiválasztásából, akiket anyagi, szakmai karrierlehetőséggel a maguk oldalára állítanak. Van, ahol sikeresen működtetik ezt a rendszert, van, ahol nem.

Európa legtöbb országa ma ezzel az amerikai erőátviteli rendszerrel szemben képtelen védekezni. Magyarország nemcsak azért sziget a liberális óceánban, mert konzervatív ország, hanem azért is, mert itt építettünk föl egyedül egy olyan önvédelmi rendszert, amely képes talpon maradni ilyen nagy nyugati, amerikai törekvéssel szemben.”

Orbán Viktor hozzátette, hogy Amerika mindemellett a barátunk, a szövetségesünk. De a napnál is világosabb, hogy úgy szövetségesünk és úgy barátunk, hogy befolyásolni akar bennünket azokban a kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet.

„Trump elnöksége azért volt üde színfolt, mert ő nem csinált ilyet. A háború előtt az amerikai erőkivetítést arra használták, hogy szellemi természetű ügyekben befolyásoljanak bennünket. A véleménykülönbségek leginkább a migráció és a genderkérdés kezelésében mutatkoztak meg. Ebben a két ügyben próbálták meg rávenni a magyar kormányt, hogy változtassa meg az álláspontját. Mi akkor is nemet mondtunk, és most, a háború idején is nemet mondunk” – idézte fel a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz a következő Európai Parlamentben csatlakozik-e valamelyik képviselőcsoporthoz, a miniszterelnök azt mondta, nehéz kérdés, ugyanis bármely nemzetközi tömörüléshez történő csatlakozás mindig magában foglal valamennyi alkalmazkodást és illeszkedést. Amióta a korábbi értékeit föladó Európai Néppártot otthagytuk, élvezzük a függetlenség jótéteményeit. Amikor a véleményünket és Magyarország érdekét képviseljük, akkor azokat nem kell összehangolnunk az Európai Parlamentben senki mással. Ez jó, csak persze önmagában keveset ér.

„Ha csatlakozunk egy európai csoporthoz, nagyobb lesz a befolyásunk, de bizonyos kérdésekben megegyezésekre kell jutnunk. Ez a dilemma, amivel szembenéz a Fidesz, ezért nem kapkodjuk el a csatlakozást” – fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt, nem tud elképzelni olyan szituációt, amelyben ő vagy a fideszes EP-képviselők Ursula von der Leyen újraválasztására szavaznának, mert az ő támogatása a demokrácia legalapvetőbb eszméivel szembeni merénylet lenne. Felidézte, hogy öt évvel ezelőtt az elnök asszony által irányított bizottság világos vállalásokat tett, amikből semmit nem tudott teljesíteni. Ilyen esetben pedig a vezetőnek mennie kell.

„Ebben a választási kampányban számomra az derült ki, hogy Magyarországon nincsenek ellenfeleink” – válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy kik a Fidesz valódi ellenfelei. Mint fogalmazott, Magyarországon jelenleg nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van.

„Persze az ellenzéki pártok úgy futnak versenyt, hogy minket rugdosnak. Valójában azonban nem a kormánnyal versenyeznek, már kiosztották a maguk részéről az első helyet, a fölényes kormánypárti sikert. Ők azért küzdenek, hogy ki lehet a váltópárt egy későbbi időszakban. Ami a felvetés másik dimenzióját illeti, az a külföldi befolyás mértéke Magyarországon. A külföldi érdekcsoportok Soros Györgytől az amerikai demokratákon keresztül minden választásban esélyt látnak arra, hogy pozíciókat szerezzenek az országban. Ez ellen védekezni kell, függetlenül a magyar belpolitikai szereplőktől, akiket az amerikaiak, a brüsszeliek és Soros Györgyék tartanak el. Velük külön mérkőzésünk van minden választáson” – mondta.

Orbán Viktor a gazdaság formája és a háború kapcsolatáról is szót ejtett, mint mondta, a kettő szorosan összefügg egymással.

„Ha a béke felé mozdul el a világ az év végén, ideértve az amerikai elnökválasztást is, akkor a magyar költségvetés két százalékát kell elköltenünk katonai célokra. Amennyiben a háború felé tolódik, akkor három-három és fél százalékát. Ez azt jelenti, ha két százalékon tudjuk tartani a katonai kiadásokat, akkor lesznek jóléti elemei a magyar gazdaságpolitikának, ellenkező esetben viszont nem” – ismertette.

A Magyar Nemzet interjújában szóba került Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt visszalépése is.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta,

igaza van Szentkirályi Alexandrának, amikor azt mondja, a legfontosabb cél, hogy új fejezetet lehessen nyitni Budapest történetében. Hiszen ha az folytatódik, ami most van, az csak hanyatlást, gyengülést hoz, és az életszínvonal romlását okozza a fővárosban.

„Természetesen fontos lenne, hogy a Fidesz nyerjen, de ennél van lényegesebb dolog, ez pedig az, hogy a mostani városvezetés menjen. És miután nem neki volt a legnagyobb esélye a városvezetés eltávolítására, hanem egy másik jelöltnek, ezért ő a visszalépést javasolta. Mi ezt elfogadtuk” –jelentette ki.

Orbán Viktor attól sem tart, hogy a budapesti Fidesz-szavazók aktivitása csökkenne a visszalépés hatására.

„A mi szavazóink értelmes emberek. Azt hiszem, hogy egyetértenek Szentkirályi Alexandrával, ma a legfontosabb, hogy megszabaduljon a város a mostani vezetésétől. A helyzet bármilyen javulása csak akkor képzelhető el, ha ez bekövetkezik” – fogalmazott a miniszterelnök.