Megerősítették pénteken Brüsszelben, hogy Magyarország kimarad a NATO ukrajnai szerepvállalásából – erről beszélt egy videóban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Hozzátette: Magyarország sem pénzt, sem fegyvert, sem katonát nem ad ehhez a programhoz. Tegnap ugyanis bejelentették, hogy a NATO fogja felügyelni az ukrán katonák kiképzését, és koordinálni fogja a Kijevnek küldött pénzügyi és katonai támogatásokat. Elemzők szerint ez tovább növeli a világháborús veszélyt. Közben a Magyar Nemzet arról írt, hogy nyugaton a sorkatonaság új neve: terv a fiataloknak.

Tizenkilenc csoportos csapást hajtott végre az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napokban – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. A földön, a levegőből és drónokkal is támadtak; főként az ukrán hadiipari komplexumokra. Közben több mint 250 ukrán katona holttestét szállították haza.

A veszteségek egyre nagyobbak. A harcokat azonban egyelőre mindkét fél folytatja. Volodimir Zelenszkij folyamatosan kéri a nyugati vezetőket, hogy adjanak neki még több támogatást.

Az európai politikusok többsége továbbra is Ukrajna támogatásától várja a megoldást, a legtöbben fegyvereket küldenek. De Emmanuel Macron francia elnök felvetette már azt is, hogy nyugati katonák mehetnének Ukrajnába.

A NATO-nak is komoly tervei vannak. A szövetség védelmi miniszterei két napon át tárgyaltak Brüsszelben. A fő téma Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása volt.

A NATO főtitkára közölte: egy koordinációs és kiképzési központot hoznak létre a németországi Wiesbaden amerikai katonai bázisán, ezt magas rangú tábornokok irányítják majd.

„A NATO felügyeli az ukrán fegyveres erők kiképzését a szövetséges országokban található kiképzőlétesítményekben, támogatja Kijevet az adományok tervezésével és koordinálásával” – közölte Jens Stoltenberg, aki szerint ezek a lépések nem teszik a NATO-t a konfliktus részesévé.

Hazánk ezt máshogy látja.

Magyarország sem katonát, sem fegyvert, sem pénzt nem ad a NATO ukrajnai missziójába

– erősítette meg a honvédelmi miniszter a közösségi oldalára feltöltött videójában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: fontos, hogy a NATO megőrizze védelmi jellegét.

„Magyarország sem pénzt, sem fegyvert, sem katonát nem ad ehhez az együttműködéshez azonban nem is blokkolja azt. A védelmi miniszterek értekezletén megerősítettem, hogy Magyarország elkötelezett, lojális, szövetségese a NATO-nak. Tavaly már elértük, idén pedig fenntartjuk és a jövőben is fenntartani óhajtjuk a nemzeti költségvetés 2 százalékos szintjét a védelmi kiadásokra vonatkozóan” – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter.

Bár a nyugati vezetők azt állítják, nem szeretnének háborúba keveredni Oroszországgal, egyes országok mégis készülnek a harcra.

Németországban már hosszú ideje téma a sorkatonaság ismételt bevezetése. A védelmi miniszter a héten mutatta be tervét. Azt mondta: a cél az, hogy megerősítsék az ország védelmét.

„Minden 18 éves férfinak, azaz mintegy 400 ezer embernek, ki kell töltenie egy kérdőívet. A kitöltők közül negyvenezer főt küldenének orvosi vizsgálatra, tízezret pedig később alapkiképzésre” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter, hozzátéve, hogy a kérdőíveket a nők is megkapják majd, de nekik választható lesz a kitöltése.

A tervre vegyes reakciók érkeztek. A fiatalok közül sokan nem akarnak csatlakozni a sereghez.

„Jobban szeretném, ha ez önkéntes lenne. Senkit sem szabad rákényszeríteni, hogy csatlakozzon a sereghez” – mondta egy 22 éves egyetemista.

Németországnak azonban arra is van terve, hogy tüntesse fel jobb színben az ötletet.

A sorkatonaság új neve a Nyugaton, terv a fiataloknak – ezt már a Magyar Nemzet írja. A lap rámutatott: Németországban érzékenyítik a lakosságot, és felkészítik az embereket arra, hogy ha megtámadják az országot, akkor harcolni kell. Azért pedig, hogy elfogadtassák az emberekkel a sorkatonaságot, már úgy beszélnek róla, mint a fiataloknak szóló tervről.

A lap kiemelte: a német sajtó már bele is állt a katonaság népszerűsítésébe. Népszerűsítő cikkek jelennek meg, amelyben a Bundeswehrt dicsérik.

A Magyar Nemzet emlékeztetett: nem először fordul elő a nyugati politikában, hogy átneveznek vagy szófordulatokat találnak ki egyes ötletekre, hogy az eladhatóbb legyen. Az osztrák vezetők évekkel ezelőtt a migrációs válság kezdetén úgy fogalmaztak, hogy nem kerítést építenének a határra, hanem „kaput szárnyakkal”.

A szövetséges országok megállapodtak, hogy tervet készítenek, amely meghatározza, hogy a NATO miként fogja irányítani az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség és katonai kiképzés (NSATU) koordinálását, ez lehetővé teszi, hogy a júliusi washingtoni csúcson a tagállamok vezetői elindítsák ezt a programot – jelentette be Jens Stoltenberg pénteken Brüsszelben.

A NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a főtitkár kifejtette: a koordinációs és kiképzési központot a németországi Wiesbaden amerikai katonai bázisán hozzák létre, és magas rangú tábornokok irányítják majd, akik az európai szövetségesek legfelsőbb parancsnokának tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A projektbe várhatóan közel 700 NATO- és partnerországbeli személyt vonnak majd be.

A NATO felügyeli az ukrán fegyveres erők kiképzését a szövetséges országokban található kiképzőlétesítményekben, támogatja Kijevet az adományok tervezésével és koordinálásával; irányítja a felszerelések átadását és javítását, támogatást nyújt Ukrajna fegyveres erőinek hosszú távú fejlesztéséhez – tette hozzá.

„Ezek az erőfeszítések nem teszik a NATO-t a konfliktus részesévé, de fokozzák Ukrajnának nyújtott támogatásunkat az önvédelemhez való jogának fenntartásában”

– húzta alá.

Elmondta továbbá, hogy a miniszterek megvitatták az Oroszország által a szövetségesek ellen elkövetett ellenséges cselekmények számának megnövekedését.

„Az elmúlt hetekben megnövekedett szabotázsakciókat, kibertámadásokat, a migráció eszközként való felhasználását és más ellenséges cselekményeket tapasztaltunk Oroszország részéről. Nyugodtan és megfontoltan fogunk reagálni az orosz provokációkra, ugyanakkor fel fogjuk hívni a figyelmet Oroszország tetteire, és költségeket fogunk felszámolni” – jelentette ki.

Mint mondta,

a találkozón megállapodás jött létre a fokozott hírszerzési információcseréről, a kritikus infrastruktúrák fokozott védelméről, az orosz ügynökökkel szembeni további korlátozásokról.

Hozzátette, hogy a tavalyi vilniusi csúcstalálkozó megállapodásainak értelmében a NATO jelentősen növelte elrettentő kapacitásait: mintegy félmillió katona áll a szövetség területén magas fokú készenlétben, megduplázódott a keleti szárnyon állomásozó harccsoportok száma is, és idén Steadfast Defender 24 gyakorlat keretében mintegy 90 ezer katonát mozgósítottak.

A következő öt évben például a NATO-szövetségesek Európa-szerte és Kanadában több ezer légvédelmi és tüzérségi rendszer, 850 modern repülőgép, főként 5. generációs F-35-ösök, valamint számos nagy teljesítményű képesség beszerzését tervezik – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a júliusi csúcstalálkozón a szövetségesek várhatóan jóváhagyják az új védelmiipari kötelezettségvállalást, amely az ipar számára fenntartható keresletet biztosít.

A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalási javaslata, miszerint Oroszország kivonul Ukrajnából, ha Kijev feladja az oroszok által megszállt területeket, és lemond a NATO-tagságról, nem békekezdeményezés, nem is „jóhiszemű ajánlat” és még több agresszióhoz vezet majd.

„Ez nem békejavaslat. Ez egy még több agresszióra, több megszállásra irányuló javaslat, és bizonyos értelemben azt mutatja, hogy Oroszország célja valóban Ukrajna kontroll alatt tartása”

– mondta.

Lloyd Austin amerikai védelmi államtitkár a pénteki sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban kijelentette: „Putyin nincs abban a helyzetben, hogy megszabja Ukrajnának, mit kell tennie a béke érdekében”.

„Ez pontosan az a fajta viselkedés, amelyről nem akarunk hallani” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a NATO-Ukrajna partnerséget továbbra is mélyíteni kell, és a washingtoni csúcstalálkozó lépéseket tesz majd az Ukrajna esetleges tagsága felé vezető híd megteremtése érdekében.

„Az Egyesült Államok, szövetségeseink és partnereink hosszú távon Ukrajna mellett fognak állni”

– erősítette meg.

Hozzátette, hogy az amerikai kormány elkötelezettsége a kollektív védelem mellett továbbra is „sziklaszilárd”.

Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy a putyini háború nem a NATO-bővítés következménye, hanem oka annak, ami azt eredményezte, hogy Svédország és Finnország csatlakozásával a szövetség megtorlóbb és ütőképesebb, mint valaha volt.

Szerinte képességei fejlesztése terén a NATO legutóbbi években hatalmas előrelépéseket tett, de továbbra is nagyon fontos az, hogy minden szövetséges állam teljesítse azt a közös kötelezettségvállalást, hogy a GDP-je legalább 2 százalékát védelemre költse. „Most a védelmiipari bázisainkba is be kell fektetnünk a kritikus lőszerek szabványosítása és a NATO interoperabilitásának javítása érdekében” – tette hozzá.

Nem veszünk részt a NATO ukrajnai szerepvállalásában