Nem minden francia politikus akar katonákat küldeni Ukrajnába

A Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, Jordan Bardella a párizsi nemzetközi fegyvervásáron és -kiállításon beszélve kijelentette: támogatja Ukrajna jogát arra, hogy megvédje magát, ám kormányfővé választása esetén nem küldene Kijevnek olyan rakétákat, amelyekkel Oroszország területére is csapást mérhet. A közvélemény-kutatásokat vezető konzervatív RN vezetője ellenzi a francia katonák Ukrajnába küldését is.

„Emmanuel Macron álláspontjával szemben ellenzem francia katonák és csapatok Ukrajnába küldését” – nyilatkozta Jordan Bardella a BFMTV francia hírtelevíziónak.

Mindenek előtt – folytatta Bardella – franciák többsége ellenzi a köztársasági elnöknek ezt a lépését. Azt pedig szintén

ellenzem, hogy Franciaország közvetlenül részt vegyen egy nukleáris konfliktusban, amely drámai hatással lenne a világ biztonságára nézve.

Bardella szerdán, a párizsi Eurosatory fegyverkiállításon és -vásáron nyilatkozva kijelentette: támogatja Ukrajna jogát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, de ha megválasztanák miniszterelnöknek, „nem tervezem, hogy nagy hatótávolságú rakétákat vagy más olyan fegyvereket küldjek, amelyek lehetővé tennék Ukrajna számára, hogy csapást mérjen orosz területre” – írta a Reuters hírügynökség.

„Vörös vonal” az atomfegyverek Ukrajnába szállítása

Bardella hangsúlyozta, hogy a „vörös vonalon” nem fog változtatni, vagyis nem támogatja olyan hadi felszerelések Ukrajnába küldését, amelyek a konfliktus európai eszkalációjához vezethetnek. „Úgy vélem, hogy az eszkaláció kockázata nagyon is valós” – erősítette meg.

Az RN elnöke azt is elmondta, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, kiáll Franciaország NATO-kötelezettségvállalásai mellett.

Ugorhat a bőkezű támogatás

A Reuters szerint pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) vezeti a közvélemény-kutatásokat a kétfordulós, június 30-i és július 7-i előrehozott parlamenti választások előtt.

A Reuters elemzése szerint Emmanuel Macron választási veresége esetén elveszítené az ellenőrzést a belpolitikai folyamatok felett, így a gazdaságpolitika, a biztonságpolitika, a bevándorlás és a pénzügyek felett is. Ez viszont hatással lenne a külpolitikára is, például az Ukrajnának nyújtott segélyekre, mivel a parlament támogatására lenne szüksége ahhoz, hogy bármilyen katonai támogatást finanszírozni tudjon Franciaország éves költségvetésének részeként.

Több mint 60 választókörzetben egyelőre nem tud jelöltet indítani Emmanuel Macron kormányzó pártja az előre hozott választásokon – jelentette ki a Le Figarónak nyilatkozva Clément Beaune, a leköszönő kormány korábbi EU-ügyi minisztere. Hozzátette: az esetek kétharmadában ez a „jelölthiány” az eredetileg a Köztársaságiak (LR) jelöltjeinek fenntartott körzetekben fordul elő.

Az LR korábban kívülről támogatta Macron pártját, így biztosítva egy csekély szavazattöbbséget a törvényhozásban. Most viszont a párt elnöke, Éric Ciotti kijelentette, hogy a választásokat toronymagasan megnyerő, Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülést (RN) támogatja. Mint arról a hirado.hu is beszámolt, e szándéka párthasadást is jelenthet.

Miközben az LR soraiban arról folyik a vita, hogy vajon a párton belüli puccsal az LR balszárnya által eltávolítani próbált Ciotti vagy éppen az ellenlábasai választási plakátjain szerepelhet-e a párt logója, ennél jóval súlyosabb

belharcok és megosztottság jellemzi a baloldali pártokat.

Indul a szellemvasút

„Szocialista szellemvasutat indít a baloldal a választásokon?” – döbbent meg a Le Figaro publicistája, azzal tréfálkozva, hogy a gyerekek sikítanak, amikor az első kanyarban megjelenik Jean-Luc Mélenchon.

Az Engedetlen Franciaország (LFI) nevű szélsőbaloldali párt első embere is szorgalmazza egy új népfront megalakítását, és meghirdette, hogy választási győzelmük esetén még a nyáron

visszavonják a Macron elnök által a törvényhozás megkerülésével áterőltetett nyugdíjreformot.

Csakhogy Mélenchontól nem győznek elhatárolódni a baloldali és nem baloldali politikusok, miután maga a pártelnök és szövetségesei is antiszemita kijelentéseket tettek egy szocialista politikusra, miközben elvileg a Szocialista Párt is tagja a Nemzeti Tömörüléssel szemben létrehozott „népfontnak.” Az LFI, a szocialisták, a kommunisták és a zöldek vezetői bejelentették egy új nemzeti népfront létrehozását, amelynek célja az Emmanuel Macronnal szembeni alternatíva felépítése.

„Hasznos idióták”

A konfliktus előzménye, hogy a szocialista Jérome Guedj „a Hamász hasznos idiótáinak” nevezte a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaországot.

A párt ugyanis korlátlanul támogatja a bevándorlást, azzal együtt a számára szavazatok millióit jelentő iszlamista ideológiát.

A párt vezetője, Mélenchon például a mai napig ellenzi a Hamász terrorszervezetté minősítését, és nem ítélte el egyértelműen a palesztin szervezet Izrael elleni, tavaly októberi támadását sem.

A Le Figaro publicistája szerint a „szocialista szellemvasút” utasa, az Új Antikapitalista Párt szintén szélsőbaloldali politikusa, a képzeletbeli vasúton az alagútból „vörös szellem és felemelt ököllel előgördülő” Philippe Poutou. A vasúton zötykölődik Raphael Arnault is: az erőszakos antifa aktivistát, az Ifjú Gárda (Jeune Garde) nevű tömörülés alapítóját, amely eddig többtucatnyi radikális akcióért vállalta a felelősséget, az új népfront jelöltjeként indítják egy vaucluse-i választókerületben, az Engedetlen Franciaország támogatásával.

Raphael Arnault a rendőrség előtt sem ismeretlen: az antifa aktivista az „S-aktások” között szerepel. Ezt a megjelölést a (többnyire iszlamista) terrorcselekedeteket relativizáló, az iszlamizmussal rokonszenvező, azt potenciálisan támogató személyek kapják.

Az antiszemita párt

S a vonat végén ott zötykölődik a volt köztársasági elnök, Francois Hollande is. A szocialista politikusnak már kellemetlen a „szocialista” kifejezés, ő saját magát újabban szociáldemokratának definiálja, és a népfront jelöltjeként indul a választásokon.

Az egyértelműen a bevándorlói szavazatokra hajtó népfrontra jellemző, hogy Serge Karlsfeld, a korábban a liberálisokhoz közel állóként ismert jogász, történész és Franciaország-szerte ismert nácivadász kijelentette: ha most kellene voksolnia, mindenképp a Nemzeti Tömörülésre szavazna a népfronttal szemben.

Ezt így indokolta: „Életem tengelye a zsidó emlékezet védelme, az üldözött zsidók védelme, Izrael védelme. Az RN pedig támogatja a zsidókat és Izrael államot. Az elmúlt hatvan év tevékenységét tekintve teljesen normális, hogy egy antiszemita és egy zsidóbarát párt között a zsidóbarát pártra szavazok.”

Nicolas Sarkozy volt francia államfő (2007-2012) élesen bírálta vasárnap az előhozott nemzetgyűlési választások kiírását, amelyek szerinte „hatalmas kockázatot jelentenek az ország és a köztársasági elnök számára”.

Emmanuel Macron jelenlegi államfő pártjának a múlt vasárnapi európai választásokon elszenvedett veresége után írt kétfordulós előrehozott parlamenti választásokat június 30-ra és július 7-re, ezeknek a felmérések szerint a legnagyobb esélyese a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN).

Nicolas Sarkozy a Le Journal du dimanche című hetilapban megjelent interjúban „furcsának” nevezte Emmanuel Macron azon döntését, hogy az európai parlamenti választások után azonnal visszaküldi az állampolgárokat az urnákhoz.

„Nagyobb a veszélye annak, hogy megerősítik a haragjukat, mint annak, hogy megtagadják azt” – vélte a volt államfő.

A nemzetgyűlés feloszlatása „hatalmas kockázat az ország számára, amely már most is széttöredezett, mert olyan káoszba taszíthatja, amelyből nagyon nehezen fog kikászálódni. És az elnöknek is, akinek még három éve hátra van a mandátumából, és akitől szívesebben láttam volna, hogy a három évet arra használja, hogy elérje, amit a franciák akarnak” – fogalmazott Nicolas Sarkozy.

„Most, hogy a feloszlatás eldőlt, az elnöknek nemcsak azt kell elmagyaráznia, hogy miért döntött így, hanem azt is ki kell fejtenie, hogy mit értett meg a francia nép üzenetéből, és világosan meg kell mondania, hogy mit akar tenni. Minden más stratégia összefüggéstelen” – mondta az exelnök.

Nicolas Sarkozy szerint „nagy hiba lenne úgy küzdeni a Nemzeti Tömörülés ellen, mintha az nem változott volna”. Az exelnök úgy látja, hogy „az RN gazdasági döntéseinek érvényessége sokkal fontosabb szempont, mint az a teljesen hamis problémafelvetés, hogy a köztársasági közösséghez tartoznak-e vagy sem”.

Az RN megerősödésével szembeni fellépés „nem a vele való ijesztgetésben” rejlik – véli Nicolas Sarkozy.

A volt államfő bírálta saját pártja, a jobbközép Köztársaságiak vezetőjének, Éric Ciottinak a döntését is, amellyel elfogadta Marine Le Pen ajánlatát a két párt közötti választási szövetségre.

A pártelnök egyébként egyedül maradt az álláspontjával, és a vezetőség kizárta őt a pártból.

„Hibázott, amikor lezárt egy vitát, mielőtt annak esélye lett volna kibontakozni (…) A vezetőség elé kellett volna vinnie (a kérdést), és javasolnia, hogy a párttagok rövid időn belül elektronikusan szavazzanak. (…) Ez nem lett volna a demokrácia megtagadása” – mondta Nicolas Sarkozy.

A volt elnök kijelentette, hogy a lényeget tekintve nem támogatja a szövetséget a pártja és az RN között, miután a hagyományos jobboldal „olyan gyenge, hogy inkább beolvadásról van szó”. „Az RN helyettesének lenni nem ambíció, hanem a lemondás beismerése” – vélekedett.

„A Nemzeti Tömörüléshez való csatlakozás ma azt jelenti, hogy egy 28 éves fiatalember [Jordan Bardella, az RN miniszterelnök-jelöltje] útjába állsz, aki ha sikerrel jár, nem adja át a helyet, ha pedig elbukik, magával ránt” – hangsúlyozta Nicolas Sarkozy. Szerinte Jordan Bardella „soha nem volt olyan helyzetben, hogy bármit is irányíthasson”. „Vezetheti-e valaki Franciaországot ilyen fiatalon és ennyire tapasztalatlanul? Ezt a tényt minden franciának mérlegelnie kell” – tette hozzá.