Negyven új hadihajóval bővül az orosz flotta

Az orosz haditengerészet több mint negyven új hajót kap 2024-ben – jelentette ki az orosz elnök. Vlagyimir Putyin egy hajóépítéssel foglalkozó tanácskozáson hozzáfűzte, Moszkva célja a flotta átfogó fejlesztése.

Moszkva, 2024. június 14. Vlagyimir Putyin orosz elnök a külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkvában 2024. június 14-én. Putyin itt ismertette az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország békefeltételeit. MTI/EPA Fotó: -

Az orosz haditengerészet évről évre egyre több hadihajót és egyéb hajót kap – közölt Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hajóépítéssel foglalkozó értekezleten az éves statisztikákra hivatkozva.

Putyin tengeri harcra készül

Az elnök szerint Oroszország céljai között szerepel a haditengerészet átfogó fejlesztése, beleértve a hajókat, repülőgépeket és part menti részegységeket, továbbá a bázisok infrastruktúráját, hogy megerősítse pozícióit a világtenger stratégiailag fontos területein, valamint drasztikusan javítsa harci potenciálját.

 – mondta Putyin. Az orosz elnök hozzátette, hogy javításokat és a felszerelések alapos felújítását is végzik.

Kiemelte, hogy 2022-hez képest, amikor 24 új hajóval és csónakkal látták el a haditengerészetet, 2023-ban ez a szám már 33 volt, 2024-ben pedig több mint negyvenhajót és csónakot terveznek átadni.

Az amerikai HIMARS rakétarendszer három indítóállását, valamint egy hozzá tartozó szállító- és töltőjárművet semmisített meg az orosz hadsereg a fegyverzet használatát biztosító külföldi szakemberekkel együtt – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben 11 ukrán ellenrohamot vertek vissza, köztük kilencet a donyecki régióban. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy drónösszeszerelő műhelyt, nyolc lőszerraktárt, két harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, köztük két Bradley gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró tarackot, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 76 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Horlivkához közeli Sahti községben két gyermek sebesült meg ukrán tüzérségi tűzben.

Alekszandr Fjodorov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) alelnöke szerdán a Szentpétervári Nemzetközi Jogászfórumon közölte, hogy 734 milliárd rubelre tehető az a kár, amelyet az ukrán hadsereg 2022-2023-ban a luhanszki és a donyecki „népköztársaságnak”, és további három Ukrajnától Oroszországhoz csatolt régiónak okozott. (A rubel jelenleg mintegy 4,26 forintot ér.) Az orosz hatóságok a kárbecslés során több mint 70 ezer házat és infrastrukturális létesítményt vizsgáltak meg.

Fjodorov azt is elmondta, hogy 2014 óta az SZK mintegy ötezer büntetőeljárást indított több mint ezer személy ellen, beleértve Ukrajna katonai és politikai vezetőit, ukrán hatóságok képviselőt, nacionalista egyesületek tagjait és „zsoldosokat”. Az orosz tisztségviselő szerint több mint hetven országból több mint 3000 „zsoldos” csatlakozott az ukrán oldalhoz.

Bejelentette, hogy az SZK 296 büntetőügyet küldött bíróságra az ukrán hadsereg több mint 400 katonája ellen. 250 esetben már ítéletet hirdettek, amely 32 esetben életfogytiglani szabadságvesztés volt.

David Cameron brit külügyminiszter két ismert orosz telefonbetyárnak, Vovannak (Vlagyimir Kuznyecovnak) és Lexusnak (Alekszej Sztoljarovnak) elárulta, hogy Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba a szövetség közelgő jubileumi csúcstalálkozóján. Az orosz sajtóban szerdán széles körben ismertetett beszélgetés során Cameron, aki azt hitte, hogy Petro Porosenko volt ukrán államfővel beszél, azt mondta, hogy Kijevet azért nem fogják meghívni, mert hiányzik ehhez az amerikai támogatás, és ezzel kapcsolatban minden vita fölösleges a csúcs előtt.

Ukrán tüzérségi támadásban megsemmisült a zaporizzsjai atomerőmű egyik sugárzás-ellenőrző állomása – közölte újságírókkal Jurij Csernyicsuk, az erőmű orosz igazgatója.

A bejelentés szerint a Velika Znamjanka településen található állomáson tűz ütött ki, és az egész berendezés leégett. Az ukrán fél egyelőre nem reagált a bejelentésre.

Az atomerőmű szakemberei az erőmű Telegram-csatornáján közzétett bejegyzés szerint számos óvintézkedést hajtottak végre a területen, és teljes ellenőrzés alatt tartják a helyzetet. A sugárzás a mérések szerint nem haladja meg a biztonságos szintet, a lakosságot nem fenyegeti semmilyen veszély.

Telefonon tárgyalt egymással Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és orosz kollégája, Andrej Belouszov kedden, ez volt az első ilyen telefonbeszélgetés 2023 márciusa óta.

Az amerikai minisztérium (Pentagon) közlése szerint a beszélgetés során hangsúlyozták a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát.

A beszélgetést Austin kezdeményezte – mondta el a tárca szóvivője, Patrick Ryder újságíróknak.

Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna amerikai támogatását érő orosz bírálatokra reagálva a Pentagon a hét elején azt közölte, hogy Ukrajna saját maga hozza meg a célpontjaival kapcsolatos döntéseket.

Volodimir Zelenszkij legutóbb arra kért engedélyt, hogy nyugati fegyverekkel mélységi támadásokat indíthassanak orosz területek ellen. Oroszország szerint a Nyugat a katonai helyzet elmérgesítésén dolgozik, amit az oroszok ultimátumként értelmeznek. Az Európai Unió hétfőn szavazott meg újabb 1,4 milliárd eurós támogatást Ukrajnának, amit Magyarország megkerülésével hagytak jóvá. Szakértők szerint a Nyugat lassan a saját érdekeit is teljesen alárendeli Ukrajna támogatásának.

Ukrajna arra kéri a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék az általuk küldött fegyverekkel Oroszország területének mélységi támadását – erről írt a The Defence Post. A portál szerint Kijev így hatékonyabban léphetne fel az orosz hadsereg ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap azt mondta: a Nyugatnak tovább kell enyhítenie a nyugati fegyverek használatára vonatkozó tiltásokat. Az ukrán elnök úgy fogalmazott: Ukrajna elég elszánt, hogy

az orosz hadsereget orosz területen semmisítse meg, és a nyugati partnerektől is hasonló elszántságot vár el.

Az ukrán elnök elsősorban az Egyesült Államoktól vár engedményeket, mert bár Washington nemrég jóváhagyta, hogy Kijev az amerikai rakétákkal a teljes frontvonal mentén támadjon orosz területeket, viszont az ukrán elnök ennél többet vár.

Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég egy tíz évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást is aláírt, ami rögzíti, hogy

ha Ukrajnát fenyegetés vagy támadás éri, akkor Kijev és Washington közösen egyeztet a válaszlépésekről.

Arról is döntöttek, hogy Ukrajna 50 milliárd dolláros hitelt kap, amit a nyugati országokban befagyasztott orosz vagyon nyereségéből biztosítanak.

„Ez újabb figyelmeztetés Putyinnak, hogy nem hátrálunk meg. Sőt, együtt állunk ki az agresszióval szemben” – mondta Joe Biden.

„Oroszország és Fehéroroszország elítéli, hogy a Nyugat az európai katonai helyzet elmérgesítésén dolgozik” – közölte az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov szerint

a Nyugat szinte minden lépése Oroszországnak küldött ultimátumként értelmezhető.

„Az angol nyelvű országok rögtön a konfliktus kitörése után megakadályozták a diplomáciai rendezés lehetőségét, a kijevi rezsimet pedig azóta is fegyveresen támogatják” – mondta Lavrov.

Az Európai Unió szorosan követi az Egyesült Államokat, hétfőn az uniós külügyminiszterek találkozóján ugyanis 1,4 milliárd eurót különítettek el a fegyverszállítások finanszírozására. A pénzt az befagyasztott orosz vagyon hasznából biztosítják.

„Júliusban 1,4 milliárd eurót teszünk elérhetővé, de az év végéig további egymilliárd eurót küldünk Ukrajnának. Ezeket a pénzeket a légvédelem bővítésére, lőszerutánpótlásra és az ukrán hadiipar bővítésére fogjuk fordítani” – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.

A döntéssel Magyarország nem értett egyet. Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: ezzel az unió átlép egy vörös vonalat és semmibe veszi az európai szabályokat. Hangsúlyozta:

Magyarországot az európai szabályok teljes sutba vágásával kihagyták a döntéshozatalból.

„Hétfőn is arra láthattunk példát, ahogy az uniós tagállamok jogait próbálják csorbítani az uniós vezetők, ez pedig felháborító” – mondta az Alapjogokért Központ elemzője az M1-en. Lajkó Fanni kiemelte: az unió jelenlegi vezetői évek óta a központosításon és a minél több hatalom megszerzésén dolgoznak.

„Ez nem egy új keletű dolog. Ursula von der Leyen 2019-ben a beiktatásakor is arról beszélt, hogy ezt az egyhangúságot el kell törölni, ami megint csak egy föderális Európai Unió irányába mutat. Itt arról van szó, hogy a nemzeti érdekeknek a képviseletét próbálják minél inkább elnyomni” – fogalmazott az elemző.