Nagyot erősödött a jobboldal Európában

Ahol baloldali kormány van, ott a jobboldal mindenhol megerősödött az EP-választáson – értékelte az EP-választás eredményeit a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. Szerinte fontos változás, hogy az európai fiatalok körében egyre népszerűbbek az olyan bevándorlásellenes pártok, mint a német AfD, a francia Nemzeti Tömörülés, vagy az osztrák Szabadságpárt.

– Hogyan értékeli az Alternatíva Németországért (AfD) előretörését? Még mindig csak Kelet-Németországban népszerű a párt?

– A két kelet-németországi bázisú formáció, az AfD és a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) tudott profitálni a protestszavazatokból. Az AfD bázisa továbbra is az öt keletnémet tartományban a legerősebb, de a párt támogatottsága már az ország nyugati részén is több helyen bőven 10 százalék fölött van. Tino Chrupalla és Alice Weidel (az AfD társelnökei – a szerk.) pártja a legutóbbi mérések szerint Bajorországban is elérte a 15 százalékot. Egyre több tartományban releváns az AfD, országosan pedig a második erő. Hasonlót láthattunk 2017-ben, amikor az AfD-é volt a második legnagyobb frakció és a legnagyobb ellenzéki a Bundestagban. Ekkor kezdték el a baloldali pártok az általuk szélsőjobboldalinak bélyegzett párt bomlasztását.

– A migránsokhoz köthető erőszakos cselekményeken túl mi okozhatta ezt az erősödést?

– Fontos változás, hogy az AfD egyre népszerűbb a fiatalok körében, hasonlóan Marine Le Pen pártjához, a Nemzeti Tömörüléshez Franciaországban. De hasonló folyamatok figyelhetők meg Ausztriában is, ahol a jobboldali, bevándorlásellenes Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg a vasárnapi választást. A protestszavazók jellemzője, hogy ők nem kiállnak valami mellett, hanem valami ellen szavaznak. Öt évvel ezelőtt a német fiatalok még egy radikális klímaaktivistára, Greta Thunbergre adták a szavazatukat, most viszont az új protestpártra, az AfD-re. Ennek a hátterében a szociális kilátástalanság, főként az első lakáshoz jutás nehézségei állnak, különösen igaz ez Németországban vagy Olaszországban. Érdekes változás, hogy a fiatalok mellett a munkások nagy része is az AfD-re szavazott. Korábban ez a társadalmi csoport jellemzően a bevándorláspárti baloldali pártokat támogatta.

– Markus Söder, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője egyenesen előre hozott választásokat sürgetett a vasárnapi EP-választások után. Van ennek realitása annak fényében, hogy már kitűzték a következő Bundestag-választás időpontját jövő szeptemberre?

– Söder alighanem úgy gondolkozik, hogy a szövetséges CDU elnöke, Friedrich Merz „elviszi” majd a kancellárságot, és utána ő következik. Söder vasárnap Emmanuel Macronra hivatkozott, aki az eredmények kihirdetése után szinte azonnal bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést és új választásokat ír ki Franciaországban. Mindkét német konzervatív pártvezető tisztában van azzal is, hogy a már említett protestszavazatok nem biztos, hogy hosszú távúak, ezért igyekeznek politikai tőkét kovácsolni belőlük, amíg tart a támogatás. A CDU nem nyert sokat az EP-választáson, de megtartotta a 30 százalék körüli támogatottságot. A céljuk ennek a szinten tartása lehet.

Marine Le Pen, az RN nemzetgyűlési frakcióvezetője és Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke az EP-választások előtti egyik kampányrendezvényen, Párizsban, 2024. június 2-án (Fotó: MTI/EPA/Andre Pain)

– Orbán Viktor miniszterelnök hónapokkal ezelőtt megjósolta, hogy Európában bekövetkezik a jobboldali fordulat. Németország mellett Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban, Spanyolországban, Görögországban és Finnországban is előre tört vagy megszilárdította pozícióit a jobboldal. Mi a következő lépés?

– Ahol baloldali kormány van, mint például Németországban vagy Spanyolországban, vagy szigorú politikát folytató jobboldali kormány (például Olaszországban), ott a jobboldal mindenhol megerősödött az EP-választáson. A problémát abban látom, hogy Giorgia Meloni pártja, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia), vagy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés előbb-utóbb alkut fog kötni az EPP-vel, hogy megszilárdítsa pozícióit az Európai Parlamentben. Ők folytatni fogják az együttműködést a meggyengült szociáldemokratákkal és a liberálisokkal, és csak bizonyos kérdésekben – például a migráció vagy az ukrajnai háború kérdésében – fognak szövetségeseket keresni a jobboldalon. Ebben az értelemben hiába szavaztak az emberek Melonira vagy Le Penre: ahhoz, hogy ők hatalomra kerüljenek, vagy abban maradjanak az EP-ben, ki kell egyezniük a globalistákkal.

Totális vereséget szenvedett a balliberális oldal a vasárnapi választásokon, mivel az ellenzéki szavazók új szereplő feltűnésére vártak, azonban kérdéses, hogy Magyar Péter meddig tudja fenntartani az újdonság látszatát. Ezzel szemben magabiztos eredményt ért el a Fidesz–KDNP, mivel a választók is érezték a választás tétjét, hogy ez a voksolás a háborúról szólt – nyilatkozta a hirado.hu-nak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

– A Fidesz-KDNP fölényes győzelmet aratott, ha a vasárnapi választások eredményét rávetítjük az országgyűlési választásokra, akkor most is meglenne a kétharmad. Mi lehet a kormánypártok sikerének titka?

– A kormányzati ciklus közepe van, ilyenkor a leggyengébb általában a kormánypártok támogatottsági szintje. Nem csak Magyarországon, a világon mindenhol így van. Erre utalt is a miniszterelnök a beszédében, hogy ciklus közepi időszak van, ráadásul gazdasági nehézségek is voltak a háború miatt, előtte a koronavírus-járvány hozott egy gazdasági sokkot. Tehát egy nehéz időszakban tartották ezt a mostani önkormányzati és európai parlamenti választást. Ehhez képest azt látjuk, hogy 45 százalék körül szerepelt a Fidesz–KDNP, a vármegyei városoknak a számát növelni is tudta, amelyeket birtokol. Budapesten volt olyan kerület, amelyet visszahódított, volt, amit elveszített, tehát nagyjából egy döntetlen helyzet alakult ki, és a Fidesz által is támogatott Vitézy Dávid ténylegesen még lehet, hogy meg is nyeri a főpolgármester-választást, miután újraszámolják a szavazatokat. Tehát azt látjuk, hogy ahhoz képest, hogy ciklus közepe van, és egy gazdasági dekonjunktúra, magabiztos eredményt tudott felmutatni a Fidesz–KDNP. A máltai Munkáspárt után Európa legerősebb pártjának számított ezen a választáson. Ez főként annak köszönhető, hogy a választók érezték a tétjét. Ennél a mostani voksolásnál a háború kérdése fontos téma volt nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is, és azt látjuk, hogy a békepárti álláspontot képviselő szereplőket jutalmazták a választók a legtöbb európai országban. Ez eredményezte azt, hogy most ezen az európai parlamenti választáson a Fidesz a szavazóinak a számát növelni is tudta a korábbiakhoz képest.

– Minek tudható be, hogy az baloldali összefogás pártjai – a DK-MSZP-P, a Momentum és a Jobbik – nemcsak az EP-választáson, de a vármegyei listákon is rosszul szerepeltek?  

– Azt látjuk, hogy a balliberális oldal totális vereséget szenvedett a mostani választáson, tehát azt mondhatjuk, hogy Magyar Péter nem a Fideszt vagy nem Orbán Viktort buktatta meg, hanem a balliberális oldalt. Ez világosan látszik az adatokból, tehát a Fidesz egy magabiztos győzelmet ért el, hogyha ezt a normál parlamenti mandátumokra vetítenének le – vagyis egy parlamenti választással helyettesítenénk be – ezeket az adatokat, akkor egy kétharmados parlamenti többséget érne el a Fidesz–KDNP. A DK ezzel szemben egy kis párttá vált, a Momentum már bejutási küszöb alatt van, gyakorlatilag teljesen összeomlott. Donáth Anna bejelentette a lemondását, a Momentum elnöksége is távozik, lesz egy tisztújítás, és Dobrev Klára is bejelentette, hogy feloszlatja az árnyékkormányát. Ez teljes megsemmisülésnek nevezhető. Ez azzal magyarázható, hogy az ellenzéki szavazók vágytak egy új ellenzéki szereplőre, most ezt Magyar Péter személyében megtalálták. Kérdés, hogy meddig. Magyar Péter fenn tudja-e tartani azt a látszatot, hogy újdonságot kínál, újabbat vagy mást csinál, mint az eddigi szereplők?

– Szóba került Donáth Anna és a Momentum elnökségének a lemondása. Orbán Viktor miniszterelnök a választási, győzelmi beszédében ezt kommentálta is, miszerint „a Jóistennek van humorérzéke, mert a párizsi olimpia évében írta ki a történelemből a Momentumot”. Feledékenyebb olvasóink kedvéért elevenítsük fel, mire is gondolt a kormányfő!

– Emlékezetes, hogy 2017-ben azzal tűnt fel – akkor még mozgalomként – a Momentum, hogy a NOlimpia kampány keretében megakadályozza, hogy Budapest rendezze a 2024-es olimpiát. Gyakorlatilag most arra utalt a miniszterelnök, hogy a Momentumot azért finanszírozták külföldről és azért hozták létre francia támogatással akkoriban, hogy ne Magyarország kapja meg a 2024-es olimpiát, hanem Franciaország. Ez meg is történt, és amint látjuk, teljesítették a küldetésüket, gyakorlatilag a francia olimpia évében. Ezzel a történelmi vereséggel teljes mértékben jelentéktelenné vált a párt és politikai értelemben a megszűnés szélére került. Ez egy elégtétel is a jobboldal számára, hiszen emlékszünk rá, hogy az olimpiának az ellehetetlenítése egy nagyon komoly trauma volt a nemzeti érzelműek számára.

Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)