Mit érdemes tudni a Trump ellen zajló perekről?

A tanulságos részleteket az Alaptörvény blogon ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász gyűjtötte össze.

Donald Trump, az USA 45. elnöke ellen jelenleg 4 büntetőeljárás van folyamatban.

Az elnöksége (2017–2021) idején kétszer is vád alá akarta helyezni a szövetségi Képviselőház, és a Szenátus mindkét alkalommal felmentette a vádak alól. Mióta 2021 elején távozott hivatalából, perek tömkelege indult ellene. 2023 márciusa és augusztusa között négy alkalommal emeltek vádat ellene: először New Yorkban a Stormy Daniels volt “színésznőnek” hallgatásáért való fizetés ügyében, majd júniusban Miamiban titkos dokumentumok elsikkasztása miatt, augusztus elején Washingtonban a szövetségi választások befolyásolására irányuló összeesküvés miatt, és végül augusztus közepén Atlantában, Georgia államot érintő, választással kapcsolatos vádak miatt. A 4 folyamatban lévő ügyben összesen 91 vád van Trump ellen: a washingtoni és a miami esetek szövetségi szintű, míg a New York-i és atlantai (Georgia állam) esetek tagállami szinten szabályozó bűncselekményeket tartalmaznak.

Az egyik leginkább közérdeklődésre számot tartó, New York-i ún. hush money-ügy a Stormy Daniels felnőttfilmes “művésznővel” kapcsolatos hallgatási pénzzel hozható összefüggésbe. Trump ellen 2023 márciusában emeltek vádat üzleti nyilvántartások meghamisításának vádjával. Az ügy olyan, Donald Trump nevében fizetett pénzekről szól, amelyekkel azt célozták, hogy eltitkolhassanak kényes ügyeket, botrányokat a 2016-os elnökválasztás előtt.

1. május 30-án, öthetes tárgyalást követően a New York-i esküdtszék mind a 34 vádpontban rábizonyította a bűnösséget Trumpra, az ügyben az ítélethirdetés várható időpontja 2024. július 11. – azaz mindössze négy nappal a republikánusok nemzeti kongresszusának (RNC) kezdete előtt, ahol várhatóan hivatalosan is jelölik a 2024-es republikánus elnökjelöltet. Ezzel Trump lett az első amerikai elnök, akit bűncselekményért felelősségre vonnak.

A vádat Manhattan demokrata párti kerületi ügyésze, Alvin Bragg emelte az üzleti iratok meghamisítása miatt, amelyek a hallgatási pénzek kifizetéséhez kapcsolódtak.

Az üzleti okmányok meghamisításának bűncselekménye legfeljebb négy év szabadságvesztéssel jár, bár az elítéltek gyakran rövidebb büntetést, pénzbírságot vagy próbaidőt kapnak. Trump jogi csapata jelezte, hogy a volt elnök fellebbez az ügyben, ezt a július 11-i ítéletétől számított 30 napon belül teheti meg.

Trump elcsaltnak nevezte a teljes eljárást, amit elmondása szerint a Biden-adminisztráció indított annak érdekében, hogy politikai ellenfelének kárt okozzon. A vádat kezdeményező Alvin Bragget„Soros-által támogatott ügyésznek”nevezte, és kijelentette, hogy az igazi ítéletet a választók mondják ki november 5-én, azaz a választás napján.

 Alan Dershowitz, a Harvard jogászprofesszora a döntés kapcsán azt nyilatkozta, hogy az esküdtszék hibát vétett, és csalódottságát fejezte ki. Szerinte ezen a bírósági fórumon az ügyészek, bírák túlkapásait kellene megfékezni és balanszírozni, de az esküdtszék kudarcot vallott abban, hogy ellenőrizze és ellensúlyozza ezeket a súlyos döntési túlkapásokat. Az esküdtek szerinte korábban 85 és 90% közötti arányban szavazhattak arra, hogy Trump ne legyen elnök (get-Trump-jelölteknek nevezi őket), és akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák őt abban, hogy újra elnök lehessen. Ezt a friss döntés Dershowitz szerint az ő politikai szavazatuk volt, csak éppen jogi tények kapcsán, és ehhez számítva egy második szavazásuk lesz majd novemberben.

Az érvelés egyik felének lényege, hogy a hatalmi-intézményi egyensúly koncepciója – amely kifejezetten vagy implicit módon megfogalmazódik a joguralmat biztosító alkotmányokban – nemcsak tágan, a három nagy demokratikus, közigazgatásihatalmi ágra (végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás) vonatkozó alapvető elvárás, hanem például magán az igazságszolgáltatáson belül is érvényesülnie kell. Az érvelés másik fontos eleme pedig a politikai elfogultság érvényesülésére utal a bírósági jogalkalmazásban, amely így ugyancsak nem szülhet valóban igazságos döntést – a két szempont persze szorosan összefügg.

Dershowitz a büntető igazságszolgáltatás fegyverként való használatáról beszél; a jogi elemzők Trump ezen büntetőügye kapcsán így kritikusan szokták megjegyezni: Kevés bizonyíték van arra, hogy Trump tudta volna, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényeket, nem is beszélve arról, hogy arra végképp nincs bizonyíték, hogy tudatosan próbálta volna eltitkolni, hogy ezt megtette.

Még ha Trump bűnös is lenne, a bűncselekmény elévülése már megtörtént: az ügyirat-hamisítás vétségének elévülési ideje két év; a súlyosabb, minősített esetben pedig öt év. Az ügyészségi vád kirívóan politikai indíttatású volt, a bíró pedig politikailag elfogult volt.

Súlyosan zavaros pont volt az eredeti vádban, hogy a szövetségi törvény megsértése valósulhatott meg New York állam törvényei szerint, ez a kirívó alkotmányjogi ellentmondás „törvénytelen eszköznek” minősülhet a perben; ugyanis a szövetségi választási törvény általánosságban véve megelőzi a tagállamok választási törvényeit, amikor a szövetségi választások szabályozásáról van szó, még ha vannak is kivételek, amelyeknél speciális esetekben csak a tagállami választási törvények jöhetnek szóba. (Az ügyészség vádja elsősorban azon a fő állításon alapult, hogy a Daniels-nek fizetett pénzzel Trump akkor megsértette a szövetségi kampányfinanszírozási törvényt.)

John Malcolm volt szövetségi ügyész szerint a Juan Merchan bíró által adott esküdtszéki utasítások „drámaian a vád felé hajlottak.” Jonathan Turley professzor, ügyvéd, jogtudós szerint „ez volt a legrosszabb kimenetel a manhattani tárgyalásra nézve. [...] Reméltem, hogy az esküdtek visszaállíthatják a rendszer integritását, amelyet politikai célokra használtak fel.”

David Gelman, a New Jersey-i ügyvéd s pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „ez az első alkalom, hogy New Yorkban egy személyt bíróság elé állítanak ilyen típusú bűncselekmények miatt. Vajon véletlen, hogy ez történt Trump elnökkel egy elnökválasztási kampány közepén, ahol ő az éllovas? Azt hiszem, nem.”

A Reuters/Ipsos országos szintű (1.250 amerikai megkérdezésével készült) közvélemény-kutatása szerint a republikánusok zöme nem hiszi, hogy Trump bűnös – csak minden ötödik republikánus válaszadó hiszi el, hogy választási csalásra buzdított, ami az egyik legfontosabb vád ellene, és ötből négy szerint politikai ellenfelei visszaélnek a jogrendszerrel, hogy kisiklassák elnöki ambícióit.