Minden fél mást gondol a békéről Ukrajnában

A svájci kétnapos békekonferencián 92 ország vett részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten. A konferenciára Oroszországot nem hívták meg, Kína pedig lemondta részvételét. A delegációk az orosz–ukrán háború több vetületéről is tárgyaltak, de a békéhez a felek nem jutottak közelebb, mondta el a Magyar Nemzetnek Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Viola Amherd svájci szövetségi elnök látható a képernyőn az ukrajnai békéről szóló csúcstalálkozó plenáris ülésén, a Luzern melletti burgenstocki luxusüdülőhelyen, 2024. június 16-án. Fotó: URS FLUEELER Forrás: AFP

A két évvel ezelőtt elkezdődött orosz–ukrán háború alaphelyzete az, hogy azt egyértelműen Oroszország kezdte, de Ukrajna provokálta ki – mondta el a Magyar Nemzetnek Nógrádi György. Zelenszkij a jelenlegi helyzetben azonban egy olyan tízpontos tervet akar keresztülerőltetni, aminek semmi realitása sincs – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. 

Emmanuel Macron Svájcban leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt.

– mondta a francia elnök.

Putyin feltételei

Az orosz elnök a svájci békekonferencia előtt egy nappal béketervet jelentett be. Vlagyimir Putyin elmondta, hogy a nyugati országok egoizmusa és arroganciája vezetett a jelenlegi állapotokhoz, s ismertette azt is, hogy mik a béketárgyalások feltételei.

„Csak azok nem érthetik meg Putyin Ukrajnára vonatkozó javaslatait, akik nem akarnak békét” – hangsúlyozta Marija Zaharova. Az orosz külügyi szóvivő a svájci békekonferencia kezdete előtt a TASZSZ-nak azt mondta, hogy ha ott „meg akarják menteni a világot”, akkor meg kell vitatniuk Putyin javaslatait.

Elszállóban a béke reménye

A svájci békekonferenciáról és Svájc közvetítőszerepéről annyit látni kell, mondta Nógrádi György, hogy annak kezdete előtt legalább 15 ország mondta le a részvételt, és maga a svájci államfő is úgy fogalmazott, hogy a találkozónak Oroszország nélkül nincs értelme – jegyezte meg Nógrádi György. Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján szintén azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban.

– jelentette ki a német kancellár.

– Kína saját béketervet dolgozott ki Brazíliával, és Kína már előzetesen közölte a svájci békecsúcs szervezőivel, hogy csak alacsonyabb szintű delegációval vesznek részt, majd később – mivel Ukrajna azzal támadta az ázsiai nagyhatalmat, hogy az egyértelműen Oroszországot támogatja – azt is lemondták – folytatta Nógrádi György.

– mutatott rá a szakértő.

– Zelenszkij később ezt nyilván sikerként adja elő, hiszen Franciaországban korábban találkozott Macronnal és Bidennel, majd az olaszországi G7-csúcson is további határozatok születtek Ukrajna további támogatásáról. Onnan ment a svájci békekonferenciára, ahol azonban az ukrán béketerv mellett más valós béketerv nem létezett – tette hozzá. 

– összegzett Nógrádi György.

Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak – áll a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményben.

A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, a legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.

A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.

„Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt” – hangsúlyozták a dokumentumban.

Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.

Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte: az a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a konferencián sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába.

Hozzátette: a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz „mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát”.

A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amelyek egy következő konferencia előkészítését szolgálják „békeakciótervek kidolgozásával” – mondta Zelenszkij.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a három fő csapásirány, a nukleáris és élelmezési biztonság, valamint a hadifoglyok cseréje a „minimumfeltételeit” jelentik az Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap ésszerűtlenként elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatát, úgy vélekedve, hogy Moszkva követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agressziók esetében.

„Ukrajnának nemcsak olyan területeket kellene átadnia, amelyeket Oroszország megszállás alatt tart, de el kellene hagynia további szuverén területeit is” – hangsúlyozta Sullivan. Megjegyezte, hogy Ukrajnának az orosz békejavaslat értelmében fegyverzetét is jelentősen csökkentenie kellene, „kiszolgáltatottá válva jövőbeli orosz agressziók előtt”. „Egyetlen felelősségteljes nemzet sem mondhatja azt, hogy ez észszerű alapja lehet békének. Szembemegy az ENSZ Alapokmányával, az alapvető erkölccsel és a józan ésszel” – fejtegette az amerikai tisztségviselő.

„Tudjuk, hogy az ukrajnai békét nem egy lépésben fogjuk tudni elérni, ez hosszabb út lesz” – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem veszi komolyan a háború lezárását, ő a kapitulációban érdekelt, ragaszkodik ukrán területek elcsatolásához, még olyan területekéhez is, amelyek jelenleg nincsenek megszállás alatt” – fűzte hozzá.

Justin Trudeau kanadai kormányfő pedig bejelentette, hogy az elkövetkezendő hónapokban külügyminiszteri szintű találkozót szervez az ukrajnai háború emberi veszteségeinek megvitatására.