Megnőtt a terrorfenyegetettség Németországban

Jelentősen megnőtt Németországban az előző évekhez viszonyítva az iszlamista terrorizmus jelentette fenyegetettség – közölte a német belföldi hírszerzőszolgálat.

A fenyegetettség növekedésének számos oka van – mondta el Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerzés vezetője, kiemelve ezek közül a radikalizálódott személyek okozta fenyegetést.

Az okok között sorolta fel a szélsőséges tálibok térnyerését az afganisztáni hatalomátvételük óta, valamint azt, hogy Pakisztánban és Afganisztánban megerősödött az Iszlám Állam terrorszervezethez tartozó Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISKP) elnevezésű terrorista csoport.

A „radikalizálódási spirál” tovább gyűrűzésében a skandináviai Korán-égetések és Izraelnek a palesztin szélsőséges Hamász elleni katonai műveletei is szerepet játszottak Haldenwang szerint.

„A Hamász terrorista támadása után a Közel-Keleten kialakult helyzet nyilvánvalóan megnövelte az iszlamista terrorizmus jelentette fenyegetést” – szögezte le.

Magyarázata szerint Németországra azért irányul jobban a dzsihadisták figyelme, mert az Egyesült Államokkal együtt Izrael felfontosabb támogatói között tartják számon.

Májusban egy 25 éves afgán férfi a Pax Europa iszlámellenes mozgalom mannheimi megmozdulásán öt embert sebesített meg késsel, egyikük, egy rendőr később belehalt sebeibe. A nyomozás szerint a támadás oka a szélsőséges iszlamizmushoz köthető.

Haldenwang a jelenlegi biztonsági helyzetet nagyon feszültnek nevezte, és hozzáfűzte, hogy a német hírszerző szolgálatok nem becsülik alá az iszlamista terrorizmus fenyegetését.

Németországnak jelenleg három nagy kihívással: az iszlamista terrorizmus fenyegetésével, a társadalmi feszültségeket fokozó jobboldali szélsőségesek előretörésével, valamint külföldi országok kémtevékenységével és befolyásszerzésével kell szembenéznie – emelte ki a hírszerzési főnök, megjegyezve, hogy mindezek mellett nem lehet elfeledkezni az egyre erőszakosabb baloldali szélsőségesek jelentette fenyegetésről sem.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött az Alternatíva Németországért (AfD) szerezte a második legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választásokon. Egyes kelet-németországi tartományokban – például az AfD egyik fellegvárának számító Türingiában – azonban a Björn Höcke és Alice Weidel vezette bevándorlásellenes párt támogatottsága a legmagasabb, az előzetes adatok alapján meghaladja a 35 százalékot – számolt be a német közszolgálati ARD híradója.

Az ARD vasárnap esti prognózisa szerint Kelet-Németországban az AfD lett az EP-választások messze legerősebb tömörülése. Mint a német köztelevízió választási értékelő műsorában, vasárnap este közölték, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért 27 és 35,5 százalék közötti eredményt ért el a keleti szövetségi államokban, köztük a fővárosban, Berlinben is.

A fővárosban az AfD-t a CDU listája követte 20,7 százalékos támogatottsággal, harmadikként pedig egy mindössze egy éve létező alakulat, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) végzett 13,1 százalékkal.

Alice Weidel, az AfD társelnöke vasárnap este a ZDF-nek elégedetten nyilatkozott eredményről, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi hetek belpolitikai fejleményei sújtották a pártját.

Hangsúlyozta, hogy az AfD a legutóbbi, 2019-es EP-választáshoz képest jelentősen erőre kapott, különösen Kelet-Németországban.

Mint mondta, ennek okát abban látja, hogy a választók összességében kritikusabban viszonyulnak Európához.

Országos szinten a konzervatív CDU/CSU pártszövetség együtt a szavazatok 29,6 százalékát szerezte meg, az AfD 16,4 százalékot ért el, míg a berlini kormányt alkotó Szociáldemokrata Párt (SPD), a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek (Die Grüne) közül egyik párt sem szerzett 14 százaléknál nagyobb támogatást.

Az Annalena Baerbock külügyminiszter nevével fémjelzett Zöldek szereplését katasztrofálisnak ítélik a német elemzők. Hasonlóan sok támogatót veszítettek a szabaddemokraták (5 százalék), amelynél még a Sahra Wagenknecht Szövetség is (5,7 százalék) jobban szerepelt.

A németországi Zöldek megmérettettek, és könnyűnek találtattak, és ezt saját magának köszönhetik – állapítja meg a Focus Online hétfőn, az európai parlamenti választások másnapján megjelent elemzése.

A Robert Habeck alkancellár és Annalena Baerbock külügyminiszter nevével fémjelzett progresszív párt a szavazatok 11,9 százalékát szerezte meg a vasárnapi EP-választásokon, ezzel – a Scholz vezette SPD mellett – a legnagyobb visszaesést könyvelhette el 2019-hez képest. A Zöldek (Die Grüne) népszerűsége akkor, hatalmuk csúcsán 20,5 százalékon állt, ami egyenes utat jelentett számukra a 2021 végén megalakult jelzőlámpa-koalícióba (SPD, Zöldek, FDP).

Idén tavasszal a szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz és zöldpárti helyettese, Robert Habeck volt a közös EP-választási kampány két meghatározó arca.

A választók azonban megbüntették az SPD-t és a Zöldeket, s ezzel együtt a legismertebb arcaikat, Scholzot és Habecket

– írja a német hírportál.

Akarnak-e egy zöldpárti kancellárt a németek?

Az EP-választási kudarc után egy nagy kérdés marad a Zöldek számára: hogy Robert Habecket jelölik-e kancellárnak a 2025 szeptemberében rendezendő parlamenti (Bundestag) választáson. A lap emlékeztet: Baerbock külügyminiszternek 2021-ben megvolt az esélye, hogy megméresse magát Scholz ellenében, de nem tudott élni vele. A vasárnapi adatok alapján pedig a Zöldek immár attól tarthatnak, hogy

„hülyét csinálnak magukból”, ha 2025-ben ismét saját kancellárjelöltet állítanak.

Keserű tanulság ez a Zöldek számára: ők néppárttá akartak válni, eredetileg ezért szorgalmazták, hogy legyen kancellárjelöltjük. Két és fél év szövetségi kormányzás után azonban marginalizálódtak a választók szemében.

Olyan párttá váltak, amely erőltetett migrációs politikájával egyre inkább távolodik a választóktól

– állapítja meg a Focus elemzése.

A lap rámutat: nehezen összeegyeztethető az egykor kifejezetten nőpárti Zöldek felfogásával az is, hogy olyan migrációs politikát folytatnak, melyben a bevándorlók integrációját szorgalmazzák, s közben szemet hunynak a patriarchális környezetben nevelkedett fiatal férfiak által elkövetett, rohamosan növekvő számú szexuális támadások felett.

A Zöldek által követett irányvonalnak – amely politikailag a „mi mindent jobban tudunk” felfogáson, kulturális értelemben pedig a „tudományos alapokra” hivatkozó felsőbbrendűségen alapszik –, bealkonyult. A jelek szerint legalábbis a német választók többségének elege van ebből – állapítja meg a Focus Online.