Már kötik az üzleteket az ukrán beruházásokra

Több mint száz megállapodást kötöttek az Ukrajna támogatására szervezett berlini nemzetközi újjáépítési konferencián – közölte szerdán Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a kétnapos rendezvény zárónapján.

Berlin, 2024. június 12. Svenja Schulze német gazdasági együttmûködési és fejlesztési miniszter (b) és Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter sajtótájékoztatót tart a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia második napi tanácskozásán Berlinben 2024. június 12-én. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

A miniszter tájékoztatása szerint a cégekkel és kormányokkal kötött megállapodások egyebek között kölcsönöket tartalmaznak kisvállalkozásoknak, partnerségi programokat városoknak és szakképzési kezdeményezéseket. Schulze szerint a berlini tanácskozáson az újjáépítés négy vetületét határozták meg: üzleti, humánerőforrási, helyi és európai uniós.

A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából hatvan országból mintegy háromezer résztvevő érkezett a német fővárosba. Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.

 – hangsúlyozta Schulze Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter oldalán.
Németország Ukrajnával és további 12 országgal, valamint 17 fejlesztési szervezettel szövetséget hozott létre a kis- és középvállalkozások támogatására, amelyek az ukrán gazdaság gerincét alkotják. Az összefogás célja 4,5 milliárd euró összértékű kedvező hiteleket biztosítani az ezen körbe tartozó, munkahelyek 80 százalékát biztosító ukrán cégeknek. Korábbi programokkal együtt a hitelmennyiség így már meghaladja a hétmilliárd eurót is.
 Szviridenko szintén a kis- és középvállalkozások kulcsszerepét emelte ki hazája újjáépítésében. Schulze a német és ukrán polgármesterek tanácskozásán további partnerségeket sürgetett a városok között, hogy „minden egyes ukrán önkormányzatnak legyen legalább egy külföldi partnere”. A résztvevők soraiban jelen volt Vitalij Klicsko kijevi polgármester is.

Schulze rávilágított, hogy a kisebb ukrán települések nem rendelkeztek ilyennel, ezért fontos volt ezeket is bevonni Ukrajna lehetséges uniós integrációja előtt.
A konferencián elindítottak egy olyan kezdeményezést is, amely 180 ezer szakmunkás kiképzését szolgálja újjáépítési feladatokra. 

– mondta Schulze még a konferencia első napján. Az úgynevezett Szakmunkás szövetség Ukrajnáért kezdeményezésben részt vevő államok összesen több mint 700 millió eurót különítenek el erre a célra.

Szankciók újabb széles körét vezette be az Egyesült Államok orosz és egyéb országbeli szereplők százai ellen

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a büntetőintézkedések célja „az orosz háborús gazdaság gyengítése”. Az intézkedéseket Oroszország Ukrajna elleni háborúját közvetlenül vagy közvetett módon segítő szereplők ellen hozták a bányászattól, az elektronikai és hadiiparon át a szállítási szolgáltatásokig.

Krivij Rih, 2024. június 12. Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat képén romok között dolgoznak mentők Krivij Rihben 2024. június 12-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki területen fekvő várost. Ukrán források szerint nyolc ember életét vesztette. MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat

A szankciós listán szerepel kínai hadiipari vállalkozás, a Poly Technologies Inc. és több más kínai székhelyű vállalat, amely kettős célból felhasználható árucikkeket szállít orosz vállalkozásoknak, azaz olyan termékeket, amelyek a polgári felhasználás mellett hadiipari célokra is alkalmasak.

Egyesült arab emírségekbeli és törökországi vállalkozások szintén szerepelnek a szankcióval sújtott cégek listáján, így légiipari vállalkozások és egyéb termékeket gyártó vállalatok, illetve logisztikai és szállítási szolgáltatásokat nyújtó cégek. Török részről büntetőintézkedés alá került olyan hajózási vállalkozás is, amely javítási munkát végzett el már szankció alatt lévő, orosz érdekeltségű hajókon.

Az amerikai szankciók értelmében az érintettek Egyesült Államokban és amerikai érdekeltséghez tartozó intézményekben őrzött vagyonát zárolják, valamint megtiltják amerikai vállalkozások számára, hogy üzleti kapcsolatot tartsanak fenn velük.

Nyolc európai uniós külügyminiszter közös levélben felszólította Josep Borrellt, az uniós diplomácia vezetőjét, hogy mihamarabb korlátozza az orosz diplomaták mozgását a Schengeni övezetben – jelentette a levelet ismertetve csütörtökön a CTK cseh hírügynökség.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter – írja a CTK – már hosszabb ideje igyekszik elérni, hogy az orosz diplomaták mozgásának korlátozása bekerüljön az Oroszország elleni uniós szankciók 14. csomagjába.

„Hírszerző szolgálatok, propaganda és a szabotázsakciók előkészítése a nagyszámú orosz diplomata munkájának legnagyobb része az Európai Unióban. Az orosz diplomataútlevelek tulajdonosainak szabad mozgása az egész schengeni övezetben elősegíti ezt a káros tevékenységet” – mutatott rá közös levelében Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia külügyminisztere.

A levél szerzői szerint az Európai Uniónak szigorúan be kellene tartania a viszonosság elvét, s az orosz diplomaták, illetve családtagjaik mozgását csak arra az országra kell korlátozni, ahol hivatalosan akkreditálva vannak. „Ez az intézkedés alapvető módon korlátozná az orosz ügynökök operatív területét” – mutattak rá a miniszterek. Úgy vélik, hogy ez összhangban van a diplomáciai kapcsolatok szabályait rögzítő Bécsi egyezménnyel.

„Teljes mértékben tudatában vagyunk az esetleges orosz ellenakciók miatti aggályoknak. Ilyen esetben azonban reagálnunk kellene” – olvasható a levélben.

Amennyiben Moszkva korlátozná az európai uniós diplomaták mozgását saját területén, a szerzők szerint az EU-nak a reciprocitás elve alapján újabb intézkedéseket kellene bevezetnie.