Már kínai és indiai cégeket is sújtanak az EU-szankciók

Az Oroszországgal szemben hétfőn elfogadott új szankciós csomag célkeresztjében az orosz gáz szerepel. Lényege, hogy megtiltják az Európába behozott orosz LNG exportját. A szankciók ezúttal harmadik országok vállalataira is kiterjednek. Mások mellett indiai, kirgiz és kínai cégek is szerepelnek a listán. Peking már jelezte: elfogadhatatlannak tartja a vállalatai szankcionálását és felszólítja az Európai Uniót, hogy vonja vissza a kínai cégekre vonatkozó büntetőintézkedéseket. A magyar külügyminiszter azt mondta: a szankciókkal Európa lábon lőtte saját gazdaságát.

Elfogadtuk a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen – jelentette be Josep Borrell hétfőn. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte: a csomag számos intézkedést tartalmaz, és első alkalommal célozza az orosz gázszektort. Mostantól tilos az Európába behozott orosz cseppfolyós gáz továbbexportálása, illetve az európai cégeket attól is eltiltották, hogy részt vegyenek az orosz LNG-üzletben.

„Mint tudják, Putyin folytatja a támadásokat, leginkább az ukrán energia-infrastruktúra ellen. Be akarja bizonyítani, hogy Ukrajna sebezhető, nekünk pedig be kell bizonyítanunk, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását” – mondta Josep Borrell.

Az unió emellett 69 szervezetet és 47 magánszemélyt vett fel a szankciós listára. A büntetőintézkedésekkel sújtott vállalatok között 19 kínai cég is szerepel.

Peking tiltakozik a szankciók ellen és felszólítja az Európai Uniót, hogy vonja vissza a 14. szankciós csomagból a kínai vállalatokra vonatkozó intézkedéseket – közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője. Mao Ning úgy fogalmazott: a kínai és az orosz vállalkozások közötti együttműködés nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem.

„Kína mindig ellenezte az egyoldalú szankciókat, amelyeknek nincs nemzetközi jogi alapjuk, és amelyekre az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adott felhatalmazást. Sürgetjük az EU-t, hogy oldja fel a szankciókat, és emellett megtesszük a szükséges intézkedéseket a kínai vállalatok törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelméért” – fogalmazott Mao Ning.

Az európai versenyképesség helyreállítására van szükség, a szankciós politika pedig ártott az Európai Uniónak – erről beszélt a külügyminiszter Bécsben. Szijjártó Péter hangsúlyozta: elfogadhatatlan a tagállamok hatásköreinek további elvonása.

„Ellenezzük azokat az Európából érkező nyomásgyakorlásokat, amelyek arról szónak, hogy adjuk fel az energiapolitikánk szuverenitását, ellenezzük azt az agresszív nyomást, amely a földgázhasználat visszaszorítására irányul. Ellenezzük azt az agresszív nyomulást, amely arra próbál minket rákényszeríteni, hogy jól működő energiaegyüttműködési kapcsolatokat adjunk fel bizonytalanabb ellátási formával” – közölte Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Brüsszel a szankciókon kívül pénzzel is támogatja Ukrajnát. Hétfőn az ukrán légvédelemre, lőszerutánpótlásra és a hadiipar bővítésére ugyanis 1,4 milliárd eurót különítettek el, amit év végéig további egymilliárd euró követ. A pénzt a befagyasztott orosz vagyon hasznából biztosítják. A döntéssel Magyarország nem értett egyet, de Brüsszel az európai szabályok semmibevételével kihagyta hazánkat a döntéshozatalból.

Felháborító, hogy az uniós tagállamok jogait próbálják csorbítani az uniós vezetők – jelentette ki az Alapjogokért Központ elemzője az M1-en. Lajkó Fanni kiemelte: az unió jelenlegi vezetői évek óta a központosításon dolgoznak.

„Ursula von der Leyen 2019-ben, amikor beiktatták, akkor is arról beszélt, hogy ezt az egyhangúságot el kell törölni, ami megint csak egy föderális Európai Unió irányába mutat. Itt arról van szó, hogy a nemzeti érdekeknek a képviseletét próbálják minél inkább elnyomni” – mondta Lajkó Fanni elemző.

Kedden Luxembourgban elkezdődtek az európai uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával – számolt be a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet: Kijev rekordgyorsasággal halad az uniós tagság felé.

Továbbra is jelentős szerepet játszik Európa energiaellátásában Oroszoroszág, idén májusban a gázimport 15 százalékát adta, szemben az amerikai 14 százalékkal. Az energiapiac alakulását követő elemzők szerint azonban fordulhat a trend, mivel az Egyesült Államok tovább fejleszti az LNG-szállítási kapacitásait, és visszaszerezheti a második helyet Norvégia után, ráadásul az Ukrajnán áthaladó orosz vezetékre vonatkozó tranzitszerződés is lejár az év végén.

Az orosz–ukrán háború ellenére idén májusban Oroszország több földgázt szállított Európába, mint az Egyesült Államok. Két év után először állt elő ilyen helyzet – számolt be a Berliner Zeitung című német lap. Mint felidézték, az orosz gáztól való függőség felszámolását hangoztatta számos európai ország, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A Financial Times által elemzett piaci adatok alapján azonban Oroszország nemcsak az egyik legfontosabb beszállítója volt Európának, hanem az Egyesült Államokat is megelőzte májusban.

Szinte mindenki vásárolja

A termékek és energiakereskedelmének árinformációját figyelő szervezet (ICIS) kimutatása szerint az orosz gázimport májusban az európai behozatal 15 százalékát tette ki, míg az Egyesült Államokból 14 százalék érkezett.

Az orosz cseppfolyósított gáz felvásárlói között az Európai Unió, Svájc, Nagy-Britannia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia is szerepel.

A német lap felidézte, hogy az EU Oroszországból származó gázimportja az ukrajnai háború kezdete előtt a teljes behozatal 50 százalékát tette ki, majd a 2022. február végi orosz invázió után meredeken zuhanni kezdett. Az európai energiaellátást addig biztosító orosz gáz helyét pedig az Egyesült Államok kezdte betölteni, és 2022 szeptemberében megelőzte az oroszokat.

Azt is megjegyezték:

„a háború első évében kialakult magas energiaárak miatt az Európába irányuló amerikai LNG-szállítások különösen nyereségessé váltak.”

A cikk azonban emlékeztetett, hogy az orosz gáztermelők egy része, így például a Novatek is egyre több LNG-t kezdett szállítani Európába, a vezetékes gáz pedig a Török Áramlaton és Ukrajnán keresztül továbbra is eljutott Dél- és Kelet-Európába, végső soron pedig az EU-ba.

Hiányolják a szankciókat

A Financial Times cikke szerint az idei első negyedévi adatok mögött az a tényező is szerepet játszik, hogy ebben az időszakban az európai gáztárolók magas töltöttségi szinten vannak.

„Jelenleg amúgy is alacsony az LNG iránti kereslet.”

Emellett az USA-ban májusban egy nagy LNG-exportáló létesítményben üzemzavarok voltak, míg Oroszország a tervezett karbantartási munkálatok előtt eleve több gázt szállított a Török Áramlaton keresztül. A brit lap ugyanakkor arra számít, hogy a következő hónapokban ismét csökkenni fog az orosz gáz beáramlása.

Az ICIS gázkereskedelmi elemzésekért felelős igazgatója a Financial Timesnak adott nyilatkozatában megdöbbentőnek nevezte a jelenséget.

Ennek hátterében pedig azt látják, hogy az EU nem vezetett be az orosz vezetékes és cseppfolyósított gázzal szemben szankciót.

Ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy az Ukrajnán keresztül érkező energiaellátás bizonytalan, mivel az ukrán és az orosz felek között meglévő tranzitszerződés lejár az év végén.

A Berliner Zeitung szerint jelenleg arról folynak a tárgyalások, hogy az Azerbajdzsánból származó gáz áramolhat-e ezen a vezetéken keresztül, így elkerülve az orosz gáz vásárlását.

Amerika nem enged

A szakértő szerint ráadásul az amerikai LNG-termelési kapacitások növekedése mellett Oroszországnak korlátozott mozgástere van arra, hogy megtartsa ezt a részesedését Európában. Azt is hozzátette:

az Egyesült Államok visszaszerezheti a második legnagyobb beszállító pozícióját, míg az első továbbra is Norvégia lesz a maga 28 százalékos piaci részesedésével.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellet az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben – közölte az uniós tanács hétfőn.

Az uniós külügyi tanács luxembourgi ülésén elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért – írták. Ezzel 2100 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

Annak biztosítására, hogy csökkenjen Oroszország cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítésből és szállításból származó bevétele, az EU megtiltja, hogy uniós létesítményeket az orosz LNG átrakodására használjanak nem uniós országokba irányuló szállítás céljából. Az EU tiltja továbbá az oroszországi új LNG-beruházások befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását uniós szereplők részére, valamint importkorlátozásokat vezet be az orosz LNG-re a földgázrendszerhez nem csatlakoztatott uniós terminálokon keresztül.

Az EU továbbá újabb intézkedéseket vezet be a szankciók kijátszásának visszaszorítására egyebek mellett annak biztosításával, hogy európai cégek unión kívüli országokban működő leányvállalataikon keresztül ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a szankciók által megakadályozni kívánt eredménnyel járnak. Az intézkedések elősorban az orosz katonai rendszerek fejlesztése szempontjából kritikus harcászati eszközök kivitelére, valamint az azok előállításához szükséges ipari tudás átadásának korlátozására vonatkoznak.

Az uniós Külügyek Tanácsa úgy határozott, hogy betiltja az Orosz Központi Bank által a korlátozó intézkedések hatásának semlegesítése céljából kifejlesztett speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatás (SPFS) Oroszországon kívüli használatát. Az EU tilalmat vezet be emellett az EU-n kívül letelepedett hitelintézetekkel és pénzügyi intézményekkel, valamint kriptoeszköz-szolgáltatókkal folytatott ügyletekre, amennyiben azok kettős, azaz civil és katonai felhasználású termékek és technológiák, harctéri eszközök és lőszerek Oroszországba irányuló kivitele, szállítása, értékesítése, átadása vagy szállítása révén elősegítik az Oroszország védelmi ipari bázisát támogató tranzakciókat – írták.

Arra válaszul, hogy az EU szerint „Oroszország a félretájékoztatás részeként arra törekszik, hogy beavatkozzon az EU demokratikus folyamataiba és aláássa demokratikus alapjait”, a továbbiakban uniós politikai pártok és alapítványok, civil szervezetek, illetve médiaszolgáltatók nem fogadhatnak el orosz állami finanszírozást.

Az EU első alkalommal kikötői belépési és szolgáltatásnyújtási tilalmat vezetett be minden olyan hajóra, melyek katonai felszerelések, vagy „lopott ukrán gabona”, illetve az orosz energiaágazat fejlesztésének támogatására használható eszközök szállításában vesznek részt. A szankciók jelenleg 27 hajót céloznak – ismertették. Az EU emellett leszállásra, felszállásra vagy az EU területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalmat vezet be minden nem menetrend szerinti légi járműre.

Az EU további korlátozásokat vezetett be az olyan áruk kivitelére is, amelyek hozzájárulhatnak az orosz ipari képességek javításához. Ilyenek a vegyi anyagok, beleértve a mangánércet és ritkaföldfém-vegyületeket, bizonyos műanyagokat. Az EU emellett korlátozásokat vezetett be az Oroszországból származó hélium behozatalára, amely – mint kiemelték – jelentős bevételi forrást jelent Oroszország számára.

Végezetül tilos lesz ukrán kulturális javakat és egyéb régészeti, történelmi, kulturális, tudományos vagy vallási jelentőségű javakat vásárolni, vagy azokkal bármi módon kereskedni, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy e javakat jogellenesen szállították el Ukrajnából.

A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki hangsúlyozta: „az uniós szankcióink már eddig is jelentősen meggyengítették az orosz gazdaságot, és megakadályozták Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy megvalósítsa Ukrajna elpusztítására irányuló terveit”, noha – mint hozzátette – továbbra is folytatja a civilek és a polgári infrastruktúra elleni jogtalan agressziót.

A 14. szankciós csomag bizonyítja, hogy az EU továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát és törekszik az ukránok elleni bűncselekmények korlátozására, beleértve az uniós intézkedések megkerülésére irányuló erőfeszítéseket is – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.