RETRO RÁDIÓ

Manfred Weber újra támadni próbál

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2024. 06. 05. 13:30

Csak mert Orbán Viktor ellenzi leginkább a háborút.

A néppárti elnök azért támadja Orbán Viktort, mert a magyar kormányfő ellenzi leginkább Európában a háborút. A sorkatonasággal kapcsolatos ötletet annak ellenére tagadja, hogy erről már 2017-ben született javaslat. Azt teszi, amit Brüsszelben a kötelező betelepítési kvótánál csináltak: évikig tagadták, majd erőszakkal megszavazták.

 

CSU election campaign event with top European candidate Weber

Manfred Weber (Fotó: Daniel Löb / DPA / dpa Picture-Alliance az AFP-n keresztül) Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Manfred Weber fél Orbán Viktortól. A német politikus nem felejtette el, hogy 2019-ben Orbán Viktor vétózta meg Manfred Weber brüsszeli pályafutását. Részben emiatt és a magyar kormányfő háborúellenes álláspontja miatt indított újabb támadást. A néppárti elnök attól tarthat, hogy ismét brüsszeli karrierje útjába fog állni a magyar miniszterelnök. Emlékezetes, hogy 2019-ben azzal került a címlapokra a német politikus, hogy a saját házát bérelte magának irodaként brüsszeli pénzből. 

Manfred Weber megérkezik a saját magától bérelt „irodába” (hazaérkezés is lehetne a kép címe) 2019. április 30-án 22.30-kor Fotó: V4NA

Ez a mutyizós Weber a Spiegelnek adott interjút, a beszélgetésben pedig kifejtette: „Orbán Viktor szándékosan álhíreket terjeszt, hogy politikai ellenfeleit lejárassa”.

Weber a német lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy sem ő, sem más brüsszeli politikus nem követeli az egész Európára kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot. Annak ellenére állítja ezt a politikus, hogy korábban azzal az őrült ötlettel állt elő, hogy minden uniós tagállamban hozzák vissza a kötelező sorkatonai szolgálatot. A sorkatonaság ügye pedig a hetekben éppen Németországban került napirendre

Mint arról a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) a pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy újra bevezetik, amint hatalomra kerülnek Berlinben. 

A Magyar Nemzet már több cikkében is bebizonyította, hogy régóta vágyott terv a kötelező sorkatonaság visszavezetése a németeknél. A háborús pszichózis ragadós, Németországban Boris Pistorius már többször is a 2011-ben felfüggesztett kötelező katonai szolgálat visszaállítása mellett érvelt. A védelmi miniszter május 27-én bemutatta a terveit pártja elnökségének. Ezek azonban valószínűleg nem kizárólag az önkéntes szolgálatra épülnek, mint ahogyan arról az első hírek szóltak, írta a Kreiszeitung.

Boris Pistorius szerint ugyanis: „Kötelező szolgálat nélkül nem fog működni.”

A védelmi miniszter a Zeit Online-nak elmondta, hogy középtávon egy rendeletnek lehetővé kellene tennie, hogy a fiatalokat akaratuk ellenére is szolgálatra kényszerítsék.

Ami Németországban megjelenik, az később uniós szinten is meg fog jelenni.

– mutatott rá a napokban Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. A német gyakorlat előbb-utóbb európai gyakorlat lesz, és ez az, ami miatt veszélyes ez a német kezdeményezés, hangsúlyozta a szakértő.

Mint megírtuk, a Weber-tervként elhíresült javaslat első ízben a Junge Union javaslataként a nők és férfiak katonai szolgálatának bevezetésére Európa-szerte 2017-ben jelent meg.

A Junge Union – a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ifjúsági szervezete – dokumentuma arról ír, hogy 

a nemzetközi konfliktusok növekedése szükségessé teszi egy erős európai védelmi unió létrehozását, amely a NATO-val együtt és annak keretein belül garantálja a békét és a védelmet Európában. Ez az intézmény egyesítené a katonai kompetenciákat egy egységes európai biztonsági és védelmi rendszerben, és tovább ösztönözné a nemzeti hadseregek közötti cserét.

Képernyőkép a 2017-ben először tárgyalt kötelező sorkatonai szolgálatról szóló javaslatról

A Bundeswehr Journal beszámolójából kiderül az is, hogy Ursula von der Leyen is részt vett a 2017-es tanácskozáson. Tehát nemcsak, hogy létezik a terv, de nagyon magas politikai szinten tudnak róla.

(Fotó: Bundeswehr Journal)
 

A háborúpárti politikusok azonban úgy tűnik, rosszul mérték fel a helyzetet. Németországban sem akarja a többség sem a sorozást, sem háborút. Boris Pistorius védelmi miniszter javaslata miatt pedig koalíciós válság alakult ki. 

Pedig Pistorius több mint húszezer új katonát akar toborozni, hogy pótolja a Bundeswehr létszámhiányát, és hadra foghatóbbá tegye. E cél elérése érdekében a védelmi minisztérium többek között a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésében bízik. A Der Spiegel hétfői beszámolója szerint azonban Pistorius állítólag az önkéntes szolgálatot favorizálta, amikor bemutatta a modelljét. A sorkötelezettség szó állítólag nem hangzott el.

Boris Pistorius azonban később helyreigazította ezeket a híreket, és egyértelművé tette: „Kötelező szolgálat nélkül nem fog működni.”

Mint megírtuk, a sorkatonaság ötlete Németországban Alexander Müller, a Bundestag FDP-frakciójának védelempolitikai szóvivője részéről erős ellenállásba ütközött. Müller egyértelműen ellenezte a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését, amelyet „a szabadság és a polgári jogok masszív megsértésének” nevezett. 

Az FDP nem akar semmiféle kötelező szolgálatot.

– mondta Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) liberális politikusa, aki pártja csúcsjelöltjeként indul az európai parlamenti választásokon. Az FDP védelmi szakértője inkább kilencszázezer tartalékos aktivizálását kéri Németországban az orosz fenyegetés miatt.

A Spiegelben megjelent írásban olvasható az is, hogy Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis összegezte Brüsszel csalódottságát a múlt hetén az uniós kollégáival folytatott megbeszélésen. Landsbergis számításai szerint ugyanis Magyarország az összes Ukrajnával kapcsolatos uniós döntés 41 százalékát blokkolta.

Példaként említette, hogy Budapest blokkolja a kifizetéseket az európai békeprogramból, amely a tagországok Ukrajnának nyújtott katonai segélyét kompenzálja. Az országgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat is „Magyarország ejti túszul” – mondta Landsbergis.  Hozzátette: „Szinte minden megbeszélésünket, szükséges megoldásunkat és döntésünket egyetlen ország akadályozza meg.”

Eddig „barátságosak és udvariasak” maradtak. De a magyar dráma „nagyon-nagyon messzire ment”.

Német birodalmi arrogancia

Az Európai Néppárt elnöke az interjúban azt is kiemelte, hogy „kezet nyújtunk a demokratikus Magyarországnak”. A politikus viszont ezzel együtt rámutatott: „Orbánnal azonban nem lesz együttműködés”.

 

Orbán még nem értette meg, hogy antidemokratikus magatartása csak még inkább a politikai elszigeteltségbe kergeti

 – mondja a CSU politikusa.

Itt az újabb bizonyíték tehát arra, hogy a Nyugat miként viszonyul hazánkhoz. Brüsszelből és Berlinből akarják megmondani, hogy ki vezesse Magyarországot. A háborús pszichózisban szenvedő vezetőknek pedig nem tetszik Orbán Viktor magyar miniszterelnök békepárti álláspontja, ezért nem akarnak vele együttműködést.

Manfred Weber interjújára az X-en reagált Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott:

Még a történelmi tapasztalatok fényében is megdöbbent, hogy a német hozzá nem értés milyen gyorsan válik német arroganciává. Az elmúlt öt évben a német vezetés alatt Európa lábon lőtte magát a háborúval. A kontinens gazdasága és versenyképessége megsemmisült. Számtalan migráns belépését engedték meg, aláásva a közbiztonságot, és egy megvalósíthatatlan zöldátmenetet szorgalmaztak, tönkretéve az európai gazdálkodókat és vállalkozásokat.

Orbán Balázs hozzátette: ugyanez a vezetés arrogánsan azt prédikálja, hogy Európának fel kell készülnie a háborúra, és újra harcolnia kell Oroszország ellen, azt állítva, hogy aki nem hajlandó Németország oldalára állni, az nem jó polgára a „nagy” birodalomnak. Kiemelte: a magyarok június 9-én leszavazzák az ilyen típusú német politikát. 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.