Magyarországra érkezik a NATO főtitkára

Magyarországra látogat ma Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Aligha lesz könnyű beszélgetés. A NATO-főtitkár a keleti blokk országait tömörítő Bukaresti Kilencek rigai találkozóján – melyen hazánk elnöki szinten ezúttal nem képviseltette magát – tegnap annyit elárult, hogy a júliusi washingtoni csúcstalálkozó napirendjét vitatják meg. Ennek egyik kiemelt témája lesz Ukrajna, amelyben Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy 

Fontos hangsúlyozni, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra (esetleg „hajlandók koalíciójára”) van szükség, Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze, megőrizze a szövetség egységét.

A nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban. Szijjártó Péter a meglehetősen viharosra sikerült május végi NATO-találkozón úgy fogalmazott, „a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”. A külgazdasági és külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten: 

• koordinálnák a fegyverszállítást, 
• engedélyeznék, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel mérjenek csapást oroszországi területekre, 
• hosszú távú pénzügyi elköteleződéssel dollármilliárdokat fizessenek, 
• magas rangú tisztségviselőt, 
• sőt kiképzőket és tanácsadókat küldjenek Ukrajnába. 

– Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé! – magyarázta.

Jens Stoltenberg már többször határozottan kizárta, hogy Oroszország a NATO megtámadására készülne, állítása szerint ennek nincs semmi nyoma. Ehhez képest egyre többször megkongatták a vészharangokat, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor, melyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhat. Moszkva pedig arra figyelmeztetett többször: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint. 

Kérdés, hogy például a segélyek összehangolásában vagy a pénzügyi támogatás jóváhagyásában sikerül-e megállapodni.

Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások szerint évek óta töretlenül magas, 70-80 százalék fölötti a NATO támogatottsága. Ezen az ukrajnai háború kirobbanása sem változtatott.

Mark Rutte holland miniszterelnök után Klaus Johannis román államfő is bejelentkezett nemrégiben a NATO-főtitkári pozícióért. Azt, hogy ki lesz végül a befutó, nehéz megjósolni, mert a döntést diplomáciai háttéralkuk alapján hozzák meg. A poszt az ukrán háború árnyékában most ráadásul felértékelődött. Magyar szempontból viszont mindkét lehetőség aggályos lehet.

 (Photo by Odd ANDERSEN / AFP) Fotó: AFP

Habár az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének egyik alapításakor vállalt feladata a demokrácia védelme, a szövetség főtitkárának megválasztásában nem sok demokratikus van. A pozícióról még csak nem is a szervezet legfőbb döntéshozói fórumában, az Észak-atlanti Tanácsban döntenek, hanem a háttérben zajlanak egyeztetések, míg a tagállamok konszenzusos jelöltet nem találnak. Miután Jens Stoltenberg jelenlegi főtitkár tíz év után távozik – a norvég nemzeti bank élén folytatja – szeptemberig dűlőre kellene jutni utódjáról. Várhatóan a jelölése téma lesz a szövetség áprilisi külügyminiszteri, valamint a nyári washintoni csúcstalálkozóján is. Eddig ketten jelentkeztek be: Mark Rutte holland miniszterelnök, valamint Klaus Johannis román államfő.  

A poszt kevéssé katonai, mint inkább diplomáciai: a főtitkár feladata a már említett tanács, valamint más kiemelt testületek vezetése, valamint ami ennél látványosabb, ő képviseli a szövetséget a nemzetközi kapcsolatokban, illetve a médiában. Megbízása alapvetően négy évre szól, de ez többször meghosszabbítható. A posztot mindig európai, befolyásos politikus viseli, de eddig csak nyolc nemzet osztozott rajta. 

Az ukrajnai háború a NATO-főtitkár szerepét is felértékelte, de a folyamat nem most kezdődött. 

Az egykori vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára emlékeztetett rá, koránt sem példátlan, hogy heves vita előzze meg a döntést, hiszen azt mindig politikai egyeztetések előzik meg, és teljes konszenzust igényel. – Hatalmas vita volt például Anders Fogh Rasmussen főtitkárrá választásakor 2009-ben. Egyrészt ő volt az első, aki miniszterelnöki tisztségből érkezett a NATO-hoz, másrészt Törökország hosszabb ideig opponálta a kinevezését, mivel a Mohamed-karikatúrák 2005-ben a kormányfői időszakában jelentek meg először Dániában. Végül a törökök egy főtitkárhelyettesi posztért cserébe beleegyeztek, de Rasmussen sokáig nem utazhatott az arab térségbe, helyette a főtitkárhelyettes látta el ott a vezetői feladatokat – idézte fel a legnagyobb port kavaró esetet.

Kérdés, hogy ilyenkor milyen szempontok alapján választanak a tagállamok? Szenes Zoltán úgy vélte, alapvetően Mark Rutte és Klaus Johannis is kiváló jelölt, és mindkét ország jól teljesít a NATO-ban, biztonságpolitikájuk erősen atlantista. Az erőviszonyokat latolgatva rámutatott, hogy a holland kormányfő széles körű támogatást élvez, felsorakoztak mögötte többek között az amerikaiak, a franciák, az északi államok. – Mark Rutte előnye, hogy Hollandiát mindig koalíciós kormányok vezetik, tehát a szövetségalkotási „rutin” jól kamatozható a 32 országból álló NATO-ban. Jelenleg román politikus, Mircea Goana tölti be a főtitkárhelyettesi posztot, ami csökkenti a román elnök esélyeit – mérlegelt. 

Sietett hozzátenni, hogy a baltiak és lengyelek ugyanakkor régóta harcolnak azért, hogy a következő főtitkár kelet-közép-európai legyen. 

– értékelte az ukrajnai háború hatását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt már világossá tette, hogy nem támogatjuk a holland kormányfőt, aki korábban „Magyarország térdre kényszerítéséről” beszélt. Szenes Zoltán is arra mutatott rá, magyar szempontból mindkét jelölt ellen lehetnek érzelmi ellenérvek: míg Mark Rutte az úgynevezett néppárti vitákban volt érintett, addig Klaus Johannisnak is voltak magyarellenes kijelentései.