POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.06.22.

Közvetve mégis tárgyalnának egymással az ukránok és az oroszok?

Sajátos megoldás lehetősége merült fel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy pénteki tévéműsorban kijelentette, hogy Kijev nem keres közvetlen kapcsolatot Moszkvával, de a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében lehetséges Oroszország részvétele egy második globális békecsúcson.

A tárcavezető elmondta, hogy a gabonamegállapodásról szóló tárgyalásokról nagyon jó tapasztalatai vannak. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ és Törökország külön tárgyalt a felekkel, és azonos tartalmú, de külön megállapodásban rögzítették a feltételeket Ukrajnával és Oroszországgal.

Kuleba kijelentette: Kijevnek „nem fűlik a foga” ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen Oroszországgal, tekintettel annak minden bűnére, valamint Moszkvának az ukrán állam lerombolására irányuló stratégiai céljaira.

Arra a kérdésre: lehet-e szavatolni, hogy az Oroszországgal a békecsúcson megkötendő következő megállapodás nem bukik el, ahogyan az a gabonakezdeményezés esetében történt, azt mondta: amikor Oroszországról van szó, meglehetően bizonytalan a „biztosíték” kifejezés. „Éppen ezért a végső győzelem az lesz, ha valóra válik, hogy az Oroszországi Föderáció többé nem tudja megtámadni Ukrajnát” – szögezte le Kuleba. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államokkal és más országokkal kötött kétoldalú biztonsági megállapodások úgyszintén jelzések Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a nyugati partnerek nem fáradnak bele Kijev támogatásába.

A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Ukrajna és Kína tovább folytatja a párbeszédet az orosz agresszió megállításáról, miután Pekingben látták, hogy milyen „lenyűgöző eredményt hozott” a múlt heti svájci globális békecsúcs.

A svájci békecsúcstól történt kínai távolmaradásról úgy vélekedett, hogy Peking számára a döntés meghozatalában döntő szerepet játszott Ukrajna elvi álláspontja, amely szerint Oroszország nem vehet részt a rendezvényen, mert Kijev szerint az eredménytelenné tette volna a találkozót. „Tudjuk, hogy Peking nagyon alaposan tanulmányozza a békecsúcs eredményeit, és nagyra értékeli azokat. Meg vagyok győződve arról, hogy folytatni fogjuk a párbeszédet Kínával az ukrajnai háború megállításáról” – fogalmazott a miniszter.

A Kínai Népköztársaság folyamatosan hangsúlyozza, hogy Ukrajnát nem tekinti ellenséges államnak, békét akar, és „ez egy olyan álláspont, amellyel lehet dolgozni” – tette hozzá.

A front északi és déli vonalán is egyre nagyobb nyomás alatt áll az ukrán védelem. A Harkiv megyei ukrán csapatok arról számoltak be, hogy ötszörös tűzerővel néznek szembe, Donyeck megyében pedig sorozatosan visszavonulásra kényszerülnek a védők. A leghevesebb harcok most Csasziv Jar környékén dúlnak. A város elestével az oroszok előtt megnyílna az út a két közeli nagyváros, Kramatorszk és Szlovjanszk felé – számolt be az M1 Híradó.

Gyakorlatozni indul a Híradó felvételein egy ukrán iskolásokból álló osztag. A fiatalok többsége tizenéves, de akad köztük olyan is, aki még a tíz évet sem érte el. Oktatójuk szerint fontos, hogy a gyerekek már kisiskolás korban is képesek legyenek alapvető katonai feladatokat ellátni.

„Minden energiánkat a fiatal generációba kell fektetnünk, hiszen rajtuk múlik a jövő. Meg kell érteniük, hogy ők ukránok, akikre itt van szükség, hogy építsék az országot” – mondta a csoport kiképzője.

A gyakorlatokon elsősorban a fegyverek kezelését, az összehangolt csapatmunkát és a harctéri mozgást tanulják. Ukrajna-szerte több száz hasonló csoportban készítik fel a gyermekeket a hosszan elhúzódó háborúra.

„Ukránként kötelességem megvédeni a hazámat. Azt gondolom, hogy meg tudnám állni a helyemet a fronton. Az alapokkal már tisztában vagyok, ami a későbbi kiképzésen jól fog jönni” – mondta egy 16 éves fiú, akinek a szülei jelenleg is a fronton harcolnak.

Egy idei törvénymódosítás 27-ről 25-re csökkentette a hadkötelesség korhatárát, de a fiatalok akár már 18 éves kortól is bevonulhatnak a hadseregbe.

Az emberhiánnyal küzdő ukrán erők már elítélteket is besoroznak. Az egyik osztagban emberölésért, lopásért és garázdaságért börtönre ítélteket képeznek ki, akiknek azt ígérték, a háború végéig tartó szolgálatukért cserébe visszanyerhetik a szabadságukat.

„Vannak, akik a szabadságuk ellenére mégsem akarnak harcolni a hazájukért, próbálnak kibújni a kötelesség alól. Mi harcolni akarunk, meg akarjuk védeni az országot. Az elítéltek közül mindenki élt a lehetőséggel” – mondta egy börtönviselt férfi.

A fegyencosztagok 3 hónapos kiképzés után kerülnek a frontra, ahol rögtön a sokszoros orosz túlerővel kell szembenézniük.

A harkivi fronton küzdő védők beszámolói szerint az ellenséges csapatok tűzereje ötszörösen meghaladja az ukránokét. A kijevi hadvezetés most ide összpontosítja a legütőképesebb erőit.

Ennek azonban a déli front meggyengülésével fizetik meg az árát. A moszkvai védelmi minisztérium szerint csapataik az elmúlt hetekben több területet foglaltak itt el, mint tavaly egész évben. Az ukránok attól tartanak, hogy ha Csasziv Jár is elesik, akkor az oroszok előtt megnyílhat az út Kramatorszk és Szlovjanszk nagyvárosok felé.

Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.

Putyin ezt azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének „küszöbét”, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki.

Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére.

Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.

Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította.

Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Elismerte, hogy a minap aláírt orosz-észak-koreai szerződés „kiélezettnek” tűnik a jelenlegi körülmények között, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs benne újdonság.

„Azért kötöttük meg ezt a szerződést, mert a régi megszűnt létezni. És az előző szerződésünkben, amely azt hiszem, 1962-ben volt, minden ugyanígy volt” – mondta.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint Szöul „nagy hibát követne el”, ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni. Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.
Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence „köztársaságai” ellen „követett el agressziót”, később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, „agressziónak nevezhető”, hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót.

Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe.

Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése, majd hozzátette, hogy az ukrán hadsereg számára sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.

„Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron – még egyszer hangsúlyozom, mindenáron – szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni” – mondta.

Meglátása szerint az ukrán hatóságok azért érdekeltek a harcok folytatásában, mert nem akarnak választásokat tartani. „A tárgyalásokat a csapataink kivonásához kötik, ami a kijevi rezsim álma, ezért minden jel szerint ezek sohasem fognak megtörténni, mert a kijevi rezsim nem akarja feladni a hatalmat, és nem akar rendes választásokat tartani, az ukránalkotmánynak megfelelően. Tehát örökké késleltetni fogják a tűzszünetet, és abban érdekeltek, hogy csapataink ezeken a területeken maradjanak, mert nem érdekeltek a választások megtartásában” – tette hozzá Putyin.

Emlékeztetett az ukrán alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely szerint az ukrán elnök hivatali ideje öt év. Erre alapozva prognosztizálta, hogy a Nyugat a jövő év első felében „le fogja cserélni” a szerinte lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkijt, miután a népszerűtlen döntéseket „ráaggatja”.

Megismételte, hogy „akár holnap” meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni.

Rámutatott: a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra.

„Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (…) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

origo.hu

Becsapós általános műveltségi teszt: Ön átmegy rajta?

ripost.hu

„Ruhái darabonként egy átlagfizetésbe kerülhetnek” – Hajdú Péter kitálalt a 21 éves magyar milliomosról

borsonline.hu

„Ezennel kijelentem, hogy válunk” - drámai bejelentést tett a hercegnő

vg.hu

Elmeszelte az Európai Unió Bírósága Ursula von der Leyent

metropol.hu

Mi vagyunk Európa katlanja – eláruljuk, meddig tart ki a brutális kánikula

magyarnemzet.hu

Kihívták egy küzdelemre a gyereket felrúgó karatemestert, a thai világbajnok sportoló sem tudta szó nélkül hagyni az esetet

ripost.hu

Öt évünk maradt: félelmetes üstökös robog a Föld felé

mindmegette.hu

Így lesz tökéletes a házi savanyúság - mutatjuk a nagyi összes praktikáját!

ripost.hu

Vészjósló jel, ezek a csillagjegyek nyár végén anyagi zsákutcába jutnak

ripost.hu

Most jött: Utasokkal teli vonat szenvedett balesetet Magyarországon, most mentenek

ripost.hu

Retro süti: így készül a legfinomabb lekváros korong

ripost.hu

Szívszorító: vízbe fulladt a tévés sztárséf, félárván maradt egyetlen lánya

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Megkongatták a vészharangokat: Németország megvágja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt

POLITIK

Tízpontos Orbán-terv a vérontás befejezésére, a brüsszeli elit homokba dugja a fejét

POLITIK

Donald Trump az alelnökjelöltjével üzent Brüsszelnek: kezdjetek el félni

POLITIK

Orbán Viktort rövid időn belül világhatalmak vezetői fogadták - diplomáciai siker a békemisszió

POLITIK

Van más politikai út is, mint Ursula von der Leyen útja

POLITIK

Ursula von der Leyen mindent megígért, csak hogy megválasszák

POLITIK

Orbán Viktor az önálló európai külpolitika fontosságáról beszélt

POLITIK

Szlovákia nem bojkottálja a magyar EU-elnökséget