tóth gabi
Berlinben így készülnek a háborúra.
0
Német katonák egy Fuchs által védett szállítójárműben, a Steadfast Defender NATO gyakorlat során, Pabrade-ban, 2024. május 29-én. Fotó: Juliane Sonntag Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP
A héten nyilvánosságra hozott 67 oldalas dokumentum – amely átfogó védelemről szóló keretirányelvként ismert – háború esetén a német állampolgárok mindennapi életének teljes átalakítását vetíti előre, írta a CNN, melyet a Magyar nemzet idéz.
Németország a második világháború óta határozottan antimilitarista álláspontot képvisel, de kénytelen volt átalakítani biztonság- és katonapolitikáját Moszkva Ukrajna elleni háborúja miatt, hangsúlyozza a cikk. Berlin háborús körülmények között visszaállítaná a kötelező sorozást, és a 18 év feletti szakmunkásokat bizonyos munkakörökben – például pékségekben vagy postahivatalokban – munkára köteleznék. Emellett az orvosokat, pszichológusokat, nővéreket katonai és közszolgálati feladatokra lehetne beosztani.
Háború esetén fejadagrendszert vezetnének be. A dokumentum szerint az élelmiszer-készletek fogyatkozása esetén a kormány az állampolgároknak napi egyszeri meleg étkezést biztosítana, és tartalékot halmoznának fel rizsből, hüvelyesekből és sűrített tejből. Benzint és gázolajat pedig kuponokkal lehetne vásárolni.
A dokumentum emellett olyan polgári védelmi intézkedéseket is felvázol, mint a földalatti metróállomások ideiglenes bunkerré alakítása és a kórházak felkészítése a megnövekedett betegforgalomra.
Nancy Faeser belügyminiszter a terveket ismertetve azt mondta, hogy Németországnak jobban fel kell fegyverkeznie az orosz fenyegetéssel szemben.
Az orosz agresszió teljesen megváltoztatta a biztonsági helyzetet Európában – elsősorban keleti EU- és NATO-partnereink, például a balti államok körében, de a hibrid fenyegetések, például a kibertámadások, a kémkedés és a dezinformáció miatt itt is
– mondta Faeser.
– A katonai elrettentés és védelem mellett ezért tovább kell erősítenünk a polgári védelmet is
– mondta.
A német belügyminiszter hozzátette, hogy háború kitörése esetén a német lakosság nem számíthat az azonnali kormányzati segítségre, mivel egyidejűleg sok helyen keletkezhetnek károk. Ezért a civileknek először saját magukon kell segíteniük, és lehetőség szerint segítséget kell nyújtaniuk a szomszédoknak.
A pincéket, mélygarázsokat és metróállomásokat ideiglenes bunkerekként kell használni – áll a dokumentumban, mely arra is figyelmeztet, hogy a támadások előrejelzésére rendkívül rövid idő marad.
A német műsorszóró és digitális médiát a törvény kötelezi majd a fontos kormányzati információk azonnali megosztására. A hatóságoknak joga lesz a civileket bizonyos területekre evakuálni, bár a családokat nem szabad szétválasztani – áll a dokumentumban. Míg a német meteorológiai szolgálatok várhatóan vészhelyzet esetén is tovább működnek, a hatóságok megtilthatják vagy korlátozhatják az előrejelzések közzétételét.
Németország aktualizált háborús tervei az orosz–ukrán háború okozta fenyegetés árnyékában készült, írja a cikk. Szerdán Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta:
2029-re készen kell állnunk a háborúra.
Pistorius hozzátette: „Nem szabad azt hinnünk, hogy Putyin megáll Ukrajna határainál, ha idáig eljut.”
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Olaf Scholz is keményen nekiment az orosz elnöknek az X-en. Világháborús mondatokat osztott meg a német vezető, miközben kiállt Ukrajna mellett. A kancellár nyílt fenyegetést fogalmazott meg Oroszországgal szemben. Kiemelte:
Ukrajna erős, és Oroszország nem fogja elérni imperialista terveit.
A kancellár szerint Kijev nem engedi meg, hogy Oroszország térdre kényszerítse. Scholz hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek ezt végre fel kell ismernie.
Berlinhez hasonlóan a brit kormány is hangot adott azon véleményének, hogy háborús készültségre van szükség. Az Egyesült Királyság volt védelmi minisztere, Ben Wallace februárban kijelentette, hogy az évtized végére háború jön Nagy-Britanniában, és nagyobb védelmi beruházásokat szorgalmazott.
Az elmúlt hetekben Oroszország az eddigi legélesebb figyelmeztetéseket intézte a Nyugathoz, tekintettel arra, hogy Ukrajna néhány szövetségese engedélyt adott Kijevnek arra, hogy fegyvereit korlátozott célpontok elleni támadásra használja orosz területeken.
Putyin nagyon komoly és veszélyes lépésnek minősítette a történteket. Az orosz elnök külön is rámutatott Oroszország és Németország kapcsolatainak megromlására, azt állítva, hogy a német tankok megjelenése Ukrajnában erkölcsi, etikai sokkot eredményezett, mert az orosz társadalomban mindig is nagyon jó volt a hozzáállás Németországhoz.
Most, amikor orosz területeken jelenhetnek meg majd a csapásmérő rakéták, az végleg tönkreteszi az orosz–német kapcsolatokat
– figyelmeztetett Putyin.
A német védelmi minisztérium hatvanezerre növelné a hadsereg (Bundeswehr) tartalékosainak létszámát, nőket is beleértve – derült ki a fegyveres erők egyik magas rangú tisztségviselője vasárnapi bejelentéséből.
Andreas Hoppe, a tartalékosok ügyeiért felelős iroda főfelügyelő-helyettese a sajtónak elmondta, a tartalékosok létszámának alkalmazkodnia kell a biztonsági kihívásokhoz annak érdekében, hogy megfelelően kiszolgálja a hadsereg az ország, illetve a NATO felé tett vállalásait.
„A hadsereg egyszerűen nem tud kitartani és fejlődni a jelenlegi helyzetben, ezért szükségünk van olyan tartalékos erőre, amely képes teljes mértékben helyettesíteni az egységeket” – szögezte le.
A héten Boris Pistorius német védelmi miniszter már bemutatott egy a kötelező sorkatonasággal kapcsolatos javaslatot, leszögezve: szükség lesz „bizonyos jellegű sorkötelességre”.
„Készen kell állnunk a háborúra 2029-re” – jelentette ki a német parlament alsóházában (Bundestag) tárcavezető, aki a tervek szerint szerdán ismerteti az ezzel kapcsolatos elképzeléseit a törvényhozás honvédelmi bizottságában.
Az M1 berlini tudósítója arról beszélt, hogy Németországban központi téma a migráció. A bevándorlók már pártot is alapítottak. Az embereket a háború és a gazdasági helyzet is foglalkoztatja, várhatóan a német kormánypártok nem olyan arányban küldhetnek képviselőket az Európai Parlamentbe, mint az előző ciklusban. A migránsok hangja egyre erősebb, pártjuk célja pedig, hogy a török nyelv második idegen nyelv legyen a német iskolákban.
Noll Katalin elmondta: a német pártoknak megoldást kell találniuk a migránskérdés megoldására, hiszen országszerte tüntetnek az emberek.
Olaf Scholz kancellár egyenesen odáig ment, hogy az Afganisztánba való kitoloncolást is emlegette, ugyanakkor ez nem lehetséges, hiszen Afganisztán nem számít biztonságos országnak.