Könnyen háborús részvétel lehet az ukrajnai NATO misszióból

A NATO tervezett ukrajnai műveletének az is a veszélye lehet, hogy átcsúszik tényleges hadviselésbe, és ez nem érdeke Magyarországnak – fogalmazott a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója, elemzője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Somkuti Bálint szerint ezért van jelentősége annak, hogy Orbán Viktor meg tudott egyezni a NATO-főtitkárral abban, hogy Magyarország kimaradhat egy esetleges ukrajnai katonai misszióból.

Május 10-én nyitottak az orosz erők új frontot Ukrajna második legnagyobb városánál, Harkivnál.

Harkiv két és fél éve állandó támadás alatt áll. Az orosz erők azonban nem tudják elfoglalni a mintegy másfél millió lakosú települést. Egyes elemzők szerint láthatóan a háború gyors befejezésének lehetősége elúszott – hangzott el az M1 Híradójában.

Az ukránok a hatékony védekezéshez a nyugati hadianyag-utánpótlás mellett most újabb támogatást kaphatnak, mégpedig a NATO-tól.

A NATO hónapok óta dolgozik azon a terven, ami az erősebb szerepvállalását hozná magával az orosz-ukrán háborúban. Ez magában foglalná egyebek mellett

az ukrán katonák kiképzését és a fegyverszállítások koordinációját is, amellett, hogy 100 milliárd dollárt pumpálnának 5 év alatt a konfliktusba.

„Magyarok nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben, és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak fel ezekben a műveletekben” – mondta szerdán Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt.

„Magyarország megkapott minden biztosítékot, ami a jelenleg az ukrajnai háború kapcsán fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt” – jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette: Magyarország világossá tette, hogy

nem blokkol olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket többi tagállam szorgalmaz.

„A múlt vasárnapi választások eredménye szilárd alapot ad a kormánynak, hogy a nemzetközi kapcsolatokban továbbra is a béke üzenetét képviselje” – erről már Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Kormányinfón.

A miniszter szerint nyugodtan mondhatjuk, hogy ha a választók nem erősítik meg a kormány békepárti álláspontját, akkor nem tudta volna elérni, hogy Magyarország kimaradjon a NATO ukrán missziójából.

„Az Európai Unió diktálni akar minden körülmények között, és le akar tuszkolni a torkunkon olyan dolgokat, amikkel egyértelműen szembeszállunk” – értékelte az MCC geopolitikai műhelyének kutatója Orbán Viktor és a NATO-főtitkár tárgyalását. Somkuti Bálint a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a NATO-ban ez teljesen másképp működik.

„A NATO-ban egy rendkívül ügyes diplomáciai manőverrel megadták azt, amit kértünk és cserébe megígértük, hogy amennyiben a tagállamok többsége támogat valamilyen műveletet, akkor mi nem fogunk szembe menni ezekkel a kezdeményezésekkel” – mondta Somkuti Bálint.

„Így kellene működnie egy érdek- és értékközösségnek, ahol érdekek ütköznek egymással” – fűzte hozzá a kutató, aki a tervezett NATO-műveletről azt mondta: az arról szól, hogy az eddigi teljesen véletlenszerűen jelentkező ukrán támogatási igényeket a védelmi szervezet fogja majd össze.

Kiemelte: ugyanakkor

ennek az lehet a veszélye, hogy ez a küldetés átcsúszik tényleges hadviselésbe, és ez nem érdeke Magyarországnak.

A szövetséges országok megállapodtak, hogy tervet készítenek, amely meghatározza, hogy a NATO miként fogja irányítani az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség és katonai kiképzés (NSATU) koordinálását, ez lehetővé teszi, hogy a júliusi washingtoni csúcson a tagállamok vezetői elindítsák ezt a programot – jelentette be Jens Stoltenberg pénteken Brüsszelben.

A NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a főtitkár kifejtette: a koordinációs és kiképzési központot a németországi Wiesbaden amerikai katonai bázisán hozzák létre, és magas rangú tábornokok irányítják majd, akik az európai szövetségesek legfelsőbb parancsnokának tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A projektbe várhatóan közel 700 NATO- és partnerországbeli személyt vonnak majd be.

A NATO felügyeli az ukrán fegyveres erők kiképzését a szövetséges országokban található kiképzőlétesítményekben, támogatja Kijevet az adományok tervezésével és koordinálásával; irányítja a felszerelések átadását és javítását, támogatást nyújt Ukrajna fegyveres erőinek hosszú távú fejlesztéséhez – tette hozzá.

„Ezek az erőfeszítések nem teszik a NATO-t a konfliktus részesévé, de fokozzák Ukrajnának nyújtott támogatásunkat az önvédelemhez való jogának fenntartásában”

– húzta alá.

Elmondta továbbá, hogy a miniszterek megvitatták az Oroszország által a szövetségesek ellen elkövetett ellenséges cselekmények számának megnövekedését.

„Az elmúlt hetekben megnövekedett szabotázsakciókat, kibertámadásokat, a migráció eszközként való felhasználását és más ellenséges cselekményeket tapasztaltunk Oroszország részéről. Nyugodtan és megfontoltan fogunk reagálni az orosz provokációkra, ugyanakkor fel fogjuk hívni a figyelmet Oroszország tetteire, és költségeket fogunk felszámolni” – jelentette ki.

Mint mondta,

a találkozón megállapodás jött létre a fokozott hírszerzési információcseréről, a kritikus infrastruktúrák fokozott védelméről, az orosz ügynökökkel szembeni további korlátozásokról.

Hozzátette, hogy a tavalyi vilniusi csúcstalálkozó megállapodásainak értelmében a NATO jelentősen növelte elrettentő kapacitásait: mintegy félmillió katona áll a szövetség területén magas fokú készenlétben, megduplázódott a keleti szárnyon állomásozó harccsoportok száma is, és idén Steadfast Defender 24 gyakorlat keretében mintegy 90 ezer katonát mozgósítottak.

A következő öt évben például a NATO-szövetségesek Európa-szerte és Kanadában több ezer légvédelmi és tüzérségi rendszer, 850 modern repülőgép, főként 5. generációs F-35-ösök, valamint számos nagy teljesítményű képesség beszerzését tervezik – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a júliusi csúcstalálkozón a szövetségesek várhatóan jóváhagyják az új védelmiipari kötelezettségvállalást, amely az ipar számára fenntartható keresletet biztosít.

A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalási javaslata, miszerint Oroszország kivonul Ukrajnából, ha Kijev feladja az oroszok által megszállt területeket, és lemond a NATO-tagságról, nem békekezdeményezés, nem is „jóhiszemű ajánlat” és még több agresszióhoz vezet majd.

„Ez nem békejavaslat. Ez egy még több agresszióra, több megszállásra irányuló javaslat, és bizonyos értelemben azt mutatja, hogy Oroszország célja valóban Ukrajna kontroll alatt tartása”

– mondta.

Lloyd Austin amerikai védelmi államtitkár a pénteki sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban kijelentette: „Putyin nincs abban a helyzetben, hogy megszabja Ukrajnának, mit kell tennie a béke érdekében”.

„Ez pontosan az a fajta viselkedés, amelyről nem akarunk hallani” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a NATO-Ukrajna partnerséget továbbra is mélyíteni kell, és a washingtoni csúcstalálkozó lépéseket tesz majd az Ukrajna esetleges tagsága felé vezető híd megteremtése érdekében.

„Az Egyesült Államok, szövetségeseink és partnereink hosszú távon Ukrajna mellett fognak állni”

– erősítette meg.

Hozzátette, hogy az amerikai kormány elkötelezettsége a kollektív védelem mellett továbbra is „sziklaszilárd”.

Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy a putyini háború nem a NATO-bővítés következménye, hanem oka annak, ami azt eredményezte, hogy Svédország és Finnország csatlakozásával a szövetség megtorlóbb és ütőképesebb, mint valaha volt.

Szerinte képességei fejlesztése terén a NATO legutóbbi években hatalmas előrelépéseket tett, de továbbra is nagyon fontos az, hogy minden szövetséges állam teljesítse azt a közös kötelezettségvállalást, hogy a GDP-je legalább 2 százalékát védelemre költse. „Most a védelmiipari bázisainkba is be kell fektetnünk a kritikus lőszerek szabványosítása és a NATO interoperabilitásának javítása érdekében” – tette hozzá.