Legkevesebb három ember meghalt, több mint húsz pedig megsérült, amikor egy lakóházat ért orosz rakétacsapás Harkivban. Az orosz hadsereg azért indított átfogó támadást a kelet-ukrajnai régió ellen, hogy a térségből ne indíthassanak légicsapást orosz területekre.

Az M1 Híradóban bemutatott felvételen lánya és felsége után kiabál egy idős férfi Harkivban, miután otthonát orosz rakétatámadás érte, a családja pedig a törmelék alatt rekedt. Az ötszintes lakóház két találatot kapott egymás után péntek hajnalban. Három emelet teljesen összeomlott, a romok több embert is maguk alá temettek. A második légicsapás miatt pedig a kiérkező mentőcsapatok tagjai is megsérültek.

„A második robbanás erősebb volt, azután kezdett összeomlani minden. Az első után csak az üvegek törtek ki, ezért kimentünk a lépcsőházba összesöpörni a szilánkokat. A férjem visszament a lakásba a telefonjáért, és akkor rászakadt a ház” – mondta egy nő.

Közben a várostól északkeletre, a határ közelében azon dolgoznak ukrán katonák, hogy megállítsák az oroszok előnyomulását.

A térségben ugyanis húsz nappal korábban ismét átfogó szárazföldi támadást indított Moszkva, csapatai több határ menti települést is elfoglaltak. Az egyik ukrán egység tagjai drónokkal dobnak bombákat az orosz állásokra, szerintük így akár páncélosokat is megsemmisíthetnek.

„Bármilyen célpont lehet, a gyalogos katonáktól a tankokig, csak azt kell változtatnunk, hogy milyen robbanóanyagot használunk” – magyarázta az ukrán egység parancsnoka.

A harcok közeléből tömegével evakuálják a polgári lakosságot, leginkább időseket, akik nehezen hagyják hátra otthonukat, mert sokuknak nincs hová menni.

A lakosság mentésében főként önkéntesek vesznek részt, van, aki közönséges személyautóval járja a harkivi régiót, hogy biztonságba vigye az embereket. A civilek kitelepítését a frontvonal több pontján pszichológusok is segítik.

„Az emberek megszokták a háborút, tavaly sokkal többen voltak, akik hajlandók voltak elmenni. Most azok, akik eddig túlélték, úgy gondolják, ha ezt két évig túléltem, akkor már semmi nem fog velem történni, de ez csak egy illúzió” – nyilatkozta egy ukrán szakember.

A harkivi régió elleni hadműveletet a moszkvai vezetés az orosz területek ellen indított akciókkal indokolta. A határ túloldalán fekvő Belgorod régióban ugyanis az elmúlt időszakban megszaporodtak a légitámadások, ezért az oroszok egy biztonsági zónát alakítanak ki a határ mentén. Kijev szerint azonban az új offenzívával csak az ukrán csapatokat akarják elvonni a front többi részéről.

A Kremlnek tudomása van arról, hogy amerikai fegyverrel már megkíséreltek csapást mérni orosz területre az ukrajnai háború során – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

„Ez több mint ékes bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben érintett ebben a konfliktusban” – mondta.

Arra az újságírói kérdésre, hogy egyetért-e a Kreml Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentésével, miszerint minél több nagy hatótávolságú fegyvert ad a Nyugat Kijevnek, annál jobban fog előrenyomulni az orosz hadsereg, Peszkov így felelt: „Egyetértünk. Abszolút indulatfokozás folyik ott, a háborúpárti érzelmek fokozása, szándékosan szítják a háború előtti hisztériát. És mindez természetesen nem okozhat mást, mint azt, hogy a legrosszabb módon befolyásolja az általános helyzetet. A feszültség tovább fokozódik.”

Az Ukrajnáról Svájcban tartandó fórum kérdésére kitérve, Peszkov megismételte, hogy Oroszország osztja Kína megközelítését az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban.

„Kína már a kezdetektől fogva azt hangoztatta, hogy teljesen értelmetlen ilyen formátumokat tartani anélkül, hogy Oroszország részt venne a meghirdetett napirendben” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen rendezési kísérlet valójában üres időtöltés.

Azzal kapcsolatban, hogy az esküdtszék New Yorkban bűnösnek találta Donald Trump volt amerikai államfőt és jelenlegi republikánus elnökjelölt-aspiránst, azt mondta, hogy az Egyesült Államokban a jelenlegi hatalom valójában a politikai riválisok kiiktatását folytatja minden lehetséges legális és illegális eszközzel.

„Nekünk nagyon nem tetszik, ha kívülről mondanak valamit a bíróságaink döntéséről. És mi a magunk részéről igyekszünk nem kommentálni semmilyen más döntést sem harmadik országokban, ebben a Trump-történetben sem. Tudjuk, hogy a bírósági döntés még bejelentésre vár, még nem tették közzé” – nyilatkozott.

A szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulójával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Oroszország nem tervezi a részvételt a megemlékezéseken.

„Ami azt illeti, különösebben semmilyen kapcsolataink sincsenek” – mondta a Kreml szóvivője.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára azt szeretné, ha a szövetség tagállamai közös többéves kötelezettséget vállalnának, hogy a jövőben évente úgy, mint eddig, legalább 40 milliárd euróval fogják támogatni Ukrajnát, s ezt a terhet egyenlő mértékben osztanák el egymás között.

„Bízom abban, hogy a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján el tudunk fogadni egy ilyen döntést” – jelentette ki Jens Stoltenberg pénteken Prágában a szövetség külügyminisztereinek informális találkozója utáni sajtótájékoztatón.

A NATO továbbra is dolgozni fog azon, hogy Ukrajna mihamarabb a szövetség tagja lehessen, s ezzel megteremtse saját biztonságát – szögezte le Jens Stoltenberg. Hangsúlyozta: az ukránok önvédelme nem jelenti a háború eszkalációját, hanem az ország alapvető joga.

Csehország támogatja a NATO terveit, s továbbra is minden területen kiáll Ukrajna mellett – nyilatkozta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a sajtótájékoztatón.

Újságírói felvetésre, volt-e visszhangja annak, hogy hétfőn a külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán többen támadták magyar kollégájukat Budapest Ukrajnával kapcsolatos állláspontja miatt, Jan Lipavsky azt válaszolta: a NATO-nak nem célja megakadályozni, hogy Magyarország valamit elérjen, hanem az, hogy a vitás kérdésekben megegyezés szülessen. „Biztosíthatok mindenkit, hogy a mai ülésen senki senkit nem támadott” – mondta a cseh külügyek irányítója.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az ukrajnai háború az orosz agresszió következtében a nemzetközi biztonság kritikus pillanatait éli, és úgy vélte, hogy „a tét már nem lehet nagyobb”. Leszögezte: az Egyesült Államok és a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. „Ukrajna nincs egyedül, vele van a demokratikus és a szabad világ” – húzta alá a miniszter szintén a sajtótájékoztatón.

Az amerikai miniszter azt mondta, hogy a mostani prágai tanácskozás „termékeny és hasznos” volt, és jól előkészítette a washingtoni NATO-csúcstalálkozót.

A megváltozott helyzethez való stratégiai igazodás jegyében döntött úgy a német kormány, hogy megengedi Ukrajnának a Németország által szállított fegyverek bevetését oroszországi katonai célpontok ellen – jelentette ki pénteken Chisinauban Boris Pistorius német védelmi miniszter a moldovai hivatali kollégájával folytatott találkozóján.

„Ez a helyes döntés. Németország az ukrajnai háború kezdete óta folyamatosan így cselekszik, hozzáigazítja a stratégiáját a változó helyzethez” – mondta a német miniszter.

A német kormány és partnerei egészen egyértelműen megfogalmazták, Ukrajna hogyan használhatja a nyugati fegyvereket Oroszország területe ellen. „Elsősorban a Harkiv környéki ellentámadásokról van szó, mert ott különösen egyértelmű, hogy mennyire közel van a határ” – tette hozzá Pistorius.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő pénteken jelentette be Berlinben: a német kormány felhatalmazta Ukrajnát, hogy Németország által szállított fegyvereket vessen be oroszországi katonai célpontok ellen. A szóvivő szerint a nemzetközi joggal összhangban Ukrajna felhasználhatja a támadások elleni védekezésre neki szállított fegyvereket, köztük a Németországból kapottakat is.

Boris Pistorius Anatolie Nosatii moldovai védelmi miniszterrel találkozott, majd programja szerint ellátogatott német fejlesztési projektekben felépült laktanyákba, illetve megtekintette azokat a páncélozott járműveket, amelyeket Moldova német pénzből vásárolt.

A tárcavezető további támogatást ígért Moldovának, hogy megfelelő ellenállóképessége legyen „az orosz fenyegetéssel szemben”. További 14 Piranha-3H típusú páncélozott szállító jármű szállításáról írt alá megállapodást, a már tavaly átadott 19 darabon felül. Jövőre kezdődik meg légvédelmi rendszerek szállítása, és Berlin a dróntámadások elhárításához is támogatást nyújt. Ezenkívül szó van elsősegélynyújtási kiképzésről a moldovai fegyveres erők számára.

Ismét Harkivot támadták az oroszok