Igazságos békét szeretnének az ukránok

Amennyiben a béke igazság nélküli, új háború lesz – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton, a 17. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.

„A cél nemcsak a háború megállítása, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek közt a béke igazságos és fenntartható lesz, és egy új háború fenntarthatatlan alternatívává válik” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy olyan környezetet kell teremteni, amelyben egy újabb agresszió nem lehetséges.

A politikus szerint ez azért szükséges, mert mindenkinek látnia kell, mi történik vele, ha agressziót követ el egy szuverén állam ellen.

Derűlátásának adott hangot a nemrég Svájcban tartott békekonferenciával kapcsolatban, amelyen több mint száz állam és szervezet képviselője vett részt.

„Amikor azt látjuk, hogy ennyi ország hajlandó együtt cselekedni, az reményt ad arra, hogy lehetséges az igazságos és tartós béke” – mondta Kuleba a szombati vezetői panelbeszélgetésen, melynek címe Észak-Dél, Kelet-Nyugat: A biztonságos átjárók keresése volt.

Minden következő lépés nehezebb lesz az előzőnél, de nincs más alternatíva – húzta alá.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: a Nyugatnak ma nagy felelőssége van abban, hogy megakadályozza a Kelet és Nyugat közötti megosztottságot. Oroszország és Kína szövetsége megosztaná a világot – hangoztatta.

Megjegyezte, hogy napjainkban a multilateralizmus válságban van, mivel számos ország a multipolaritás felé fordul, mert az számukra előnyösebb, és a multilateralizmust felváltották a tranzakciós kapcsolatok.

„Több a szereplő, kevesebb a szabály és sokkal több a nyugtalanság” – fogalmazott.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter is az igazságos béke szükségességét hangsúlyozta.

Néhány nappal ezelőtt Olaszország úgy döntött, hogy újabb katonai segélyszállítmányt küld Ukrajnának – emlékeztetett, megjegyezve, hogy Róma azt szeretné, ha Ukrajna minél hamarabb csatlakozna az Európai Unióhoz.

Tajani arra is figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Balkánnak prioritássá kell válnia a nemzetközi közösség számára, mivel a régió elvesztése és Oroszország nagyobb befolyásának elfogadása hatalmas hiba lenne a stabilitásra, a békére és számunkra.

A Dubrovniki Fórum – korábbi nevén Croatia Forum – nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja.

Öt civil, köztük két gyermek életét vesztette az oroszországi Kurszk megyében ukrán dróncsapás miatt – közölték szombaton az orosz hatóságok.

Alekszej Szmirnov kurszki kormányzó szerint „a család két további tagja súlyos állapotban van”. Mint mondta, a drón egy házba csapódott Gorodiscse faluban.

Az ukrán hadsereg az idén kiszélesítette az orosz területek elleni dróncsapásait. Orosz energetikai létesítmények mellett határmenti városokban, illetve településeken lévő célpontokat is támad.

Oroszország májusban hadműveletet indított az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint mindez egy ütközőövezetet hivatott létrehozni az oroszországi Belgorod régiójának védelmére az ukrán csapásoktól. Kurszk régiója északabbra fekszik az ukrajnai Szumi régióval átellenben.

Tengeri indítású, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétával, valamint drónokkal mért az orosz haderő csoportos csapást olyan ukrán repülőterekre, amely a tervek szerint nyugati repülőgépek fogadására fognak szolgálni – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben hét ukrán ellenrohamot vertek vissza a donyecki régióban. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy tüzérségi lőszerraktárt, az amerikai HIMARS rakétarendszer három indítóállását, két MiG-29-es repülőgépet, hat páncélozott harcjárművet, négy amerikai M777-es és egy M198-as, valamint négy brit FH-70-es vontatott tarackot, két Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 62 drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 23 ezernél is több katonai járművet vesztett, az orosz légvédelem által lelőtt drónok száma pedig a 26700-at is meghaladta.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Jogászfórumon közölte, hogy több mint 30 ezer honosított migránst vettek katonai nyilvántartásba Oroszországban, akik közül mintegy 10 ezren a „különleges hadművelet” övezetébe kerültek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója bejelentette, hogy a kikötővárosban mintegy 600 új óvóhelyet fognak létrehozni, felülvizsgálják a támadásra figyelmeztető rendszer üzemelteltetését, a tömegközlekedési eszközöket pedig elsősegélycsomagokkal látják el.

Az elöljáró szerint a szevasztopoli strandok bezárását nem tervezik, de néhánynak a használatát fel kell függeszteni. A helyi hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Ucskujevka parknál, amelyet vasárnap rakétacsapás ért, a búvárok több fel nem robbant kazettás töltetet emeltek ki a tengerből.

Az ukrán rakétatámadás következtében négy ember – köztük két gyermek – életét vesztette, 153-an pedig megsebesültek.