Hogyan válaszol Moszkva a NATO lépéseire?

Oroszország a nukleáris stratégiájának megváltoztatásán gondolkodik – közölte Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azt mondta: olyan folyamatok játszódnak Nyugaton, amelyek indokolnák a döntést. Nemrég ugyanis kiderült, hogy Lengyelország után már Svédország is amerikai nukleáris fegyvereket fogadna a területén. Közben a nyugati fegyverszállítások is folytatódnak, Románia után Hollandia is bejelentette, hogy Patriot rakétákat szállít Kijevnek.

Tavaly márciusban küldött Szlovákia vadászgépeket és légvédelmi rendszereket Ukrajnának. A Mig-29-esek átadásáról a balliberális kormányfő Eduard Heger döntött. Áprilisra Pozsony mind a 13 vadászgépét átadta Kijevnek. Többen már akkor figyelmeztettek:

Szlovákia légtere védtelenül maradt,

hiszen nem maradt bevethető vadászgép az országban.

Büntetőeljárás indul a volt szlovák miniszterelnök, illetve a korábbi védelmi miniszter ellen a vadászgépek átadása miatt – számolt be a Politico a szlovák védelmi minisztérium államtitkárára hivatkozva. Igor Melicher azt mondta: meggyőződése, hogy a két korábbi vezető elárulta a hazáját, mert

sikerült jobban lefegyverezniük Szlovákiát, mint bármelyik ellenségének.

Amíg Szlovákiában büntetőeljárás indul az Ukrajnának küldött fegyverek miatt, addig más európai országok folytatják a fegyverszállításokat. Románia csütörtökön jelentette be, hogy átadja Ukrajnának az egyik Patriot rendszerét, és most a holland kormány közölte: egy másik országgal közösen szállít Patriot rakétákat Kijevnek. Washington pedig sürgősségi alapon, a más országoknak szánt légvédelmi eszközöket is Ukrajnába szállítja.

Közben tovább puhulnak

Joe Biden nemrég engedélyezte, hogy Kijev oroszországi célpontokat támadjon

Harkiv védelmében a Washington által küldött fegyverekkel. Most pedig a Pentagon szóvivője közölte, Ukrajna az amerikai nagy hatótávolságú rakétákat már nem csak Harkivnál, hanem a front bármely szakaszán használhatja, ha önvédelemből cselekszik. Elemzők viszont figyelmeztetnek, hogy

Oroszország területének támadása nyugati fegyverekkel a háború kiterjedéséhez vezethet.

Akár már augusztusban amerikai atomfegyverek érkezhetnek Svédországba – írta a Magyar Nemzet.

A lap kiemeli: Stockholm megszavazta azt a megállapodást, ami katonai bázisok használatát engedélyezi az amerikai hadseregnek és lehetővé teszi az amerikai atomtöltetek mozgatását és elhelyezését svéd területen. Korábban a lengyel elnök kérte az Egyesült Államokat, hogy tároljanak atomfegyvereket Lengyelországban, néhány napja pedig a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg beszélt arról, hogy elrettentésül

készenlétbe kell helyezni és meg kell mutatni a NATO nukleáris arzenálját.

Oroszország a nukleáris stratégiája megváltoztatásán gondolkodik – erről Vlagyimir Putyin beszél. Az orosz elnök azt mondta: még nincs döntés előzetes csapásra, mert egy megtorlással garantáltan elpusztítják az ellenséget.

„Tudjuk, hogy az ellenség a nukleáris fegyverek bevetési küszöbének csökkentésén dolgozik. A nyugati szakértői körökben elképzelések vannak a kisteljesítményű nukleáris eszközök használatáról. Erre oda kell figyelnünk, és ez összefügg a stratégiánk lehetséges megváltoztatásával” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Úgy tűnik, az oroszok nem akarnak atomfegyverrel támadni – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József szerint viszont

Moszkva reagálni fog, ha a NATO atomfegyvereket telepít a szomszédságába.

„Ha a Nyugat nem tesz le arról, hogy Oroszországot szét akarja verni, az orosz államot fel akarja számolni, akkor – mint egy ultima ratioként – egy utolsó érvként az oroszok hozzányúlhatnak az atomfegyverhez” – mondta Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó, Alapjogokért Központ.

Horváth József hozzátette: úgy tűnik, hogy

amíg Volodimir Zelenszkij az ukrán elnök, nehéz lesz békét kötni,

addig ugyanis Moszkvának és lassan Washingtonnak is elfogadhatatlanná válik a személye.

A NATO-nak láthatóbbá kell tennie nukleáris elrettentő arzenálját az Oroszország és Kína részéről érkező fenyegetés miatt – közölte a szövetség főtitkára. Jens Stoltenberg egy brit lapnak arról beszélt: már folynak a tárgyalások a tagországokkal olyan rakéták készenlétbe helyezéséről, amelyek most még a tárolókban vannak. A Kreml szerint Stoltenberg bejelentése ellentmond a  múlt hétvégén Svájcban tartott békekonferencia záródokumentumának, aminek egyik sarokpontja az volt, hogy az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban elfogadhatatlan a fenyegetés a nukleáris fegyverekkel.

„A NATO-nak elrettentésül készenlétbe kell helyeznie és meg kell mutatnia a nukleáris arzenálját, ezért tárgyalásokat folytat az atomfegyverek telepítéséről a tagországokkal” – közölte a NATO főtitkára a The Telegraph napilappal, amiről a Magyar Nemzet írt.

A lap szerint Jens Stoltenberg kiemelte: a NATO-t egy veszélyesebb világra kell felkészíteni, és erőre van szükség válaszul az orosz, illetve a kínai fenyegetésre.

A Kreml szóvivője szerit a NATO főtitkárának kijelentése ellentmond a hétvégi svájci békekonferencia záródokumentumának, és komoly következményekkel járhat.

„Amiről Jens Stoltenberg beszél, az nem felel meg a svájci konferencián elfogadottaknak. A közlemény elfogadhatatlannak nevezi az ilyen retorikát. Ez nem más, mint a feszültség újabb fokozása”– mondta Dmitrij Peszkov.

A nukleáris fegyverekkel való fenyegetés vagy azok használata az Ukrajna ellen folyó háborúval összefüggésben elfogadhatatlan – egyebek mellett ez a mondat szerepel a hétvégén Svájcban tartott békekonferencia zárónyilatkozatában. A dokumentumot a 93 résztvevőből 81-en – köztük Magyarország és az Európai Unió – írta alá.

„Fontos, hogy minden résztvevő kiállt Ukrajna területi integritása mellett, és sikerült megtenni az első lépéseket a béke felé” – közölte az ukrán elnök.

„Háborúban állunk, és nincs időnk elhúzódó munkára. A béke felé való elmozdulás gyors cselekvést jelent. Az előkészületek hónapokat vesznek igénybe, nem éveket” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.

Ursula von der Leyen szerint viszont Svájcban nem béketárgyalás volt, mert Vlagyimir Putyin nem gondolja komolyan a háború befejezését.

Az Európai Bizottság elnöke szerint hosszú út vezet még a békéhez.

„A valódi békéhez vezető út türelmet és elszántságot igényel. És mi mindig is azt mondtuk, kedves Volodimir, hogy végső soron Ukrajna fogja meghatározni az igazságos béke feltételeit” – fogalmazott Ursula von der Leyen azon a rendezvényen, amire Oroszországot meg sem hívták.

A svájci külügyminiszter szerint a következő csúcstalálkozón már tárgyalóasztalhoz ülnének a két keleti nagyhatalommal, Oroszországgal és Kínával is. „Elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyen konferenciát még az amerikai választások előtt megszervezzenek. Ez a szervező államok, Ukrajna és a nagyhatalmak hajlandóságától függ” – mondta Ignazio Cassis.

Svájcban a nyugati hatalmak elkezdték kiépíteni azt az alapot, ami mentén később elindulhatnak a béketárgyalások – erről beszélt az Alapjogokért Központ elemzője az M1-en. Koskovics Zoltán szerint nagy kérdés, hogy Kijev hajlandó lesz-e tárgyalni Moszkvával.

„Kedvező béke nincs Ukrajna számára. Ha a valóság talaján maradunk, akkor az a helyzet, hogy Ukrajna ezt a háborút elveszítette. Valamilyen vesztes békét kell majd kötnie. De van nagyon rossz, kevésbé rossz és még kevésbé rossz. Ha a legkevésbé rossz békét akarja Ukrajna megkötni, akkor mindenképpen tárgyalnia kell majd” – fogalmazott az elemző.

A háború kezdete óta az Egyesült Államok 74 milliárd dollárral támogatta Kijevet. Áprilisban egy további 60 milliárdos támogatás kapott zöld utat, szombaton pedig még egy 1,5 milliárd dolláros segélycsomagot is bejelentett Washington Kijevnek.

Zelenszkij valószínűleg a legjobb üzletkötő minden politikus közül, aki valaha élt. Minden alkalommal, amikor az országunkba jön, 60 milliárd dollárral távozik – reagált Donald Trump. A korábbi elnök azt mondta, ha újraválasztják véget vet ennek.