Néhány száz kilométerre a háborús övezettől, Romániában jön létre a NATO legnagyobb európai légibázisa. A tervek szerint ez hamarosan egy román F–16-osokból álló századdal, valamint drónokkal és egy katonai várossal fog rendelkezni. A cél az ott szolgáló katonák szerint más NATO-országok nyugtatása. Szakértők szerint a Nyugat lépései nem a béke irányába mozdítják a konfliktust.

Oroszország, a világ legnagyobb atomhatalma megkezdte nukleáris doktrínája frissítését – közölte a Kreml szóvivője hétfőn. Dmitrij Peszkov Vlagyimir Putyin korábbi nyilatkozatát erősítette meg. Az orosz elnök ugyanis csütörtökön beszélt arról, hogy Oroszország gondolkodik a nukleáris stratégiájának megváltoztatásán.

„Vlagyimir Putyin korábban azt mondta, hogy folynak megbeszélések az orosz nukleáris doktrína és a jelenlegi helyzet összhangba hozása érdekében. Nos, ez a munka folyamatban van” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Oroszország lépései választ jelentenek a Nyugaton zajló folyamatokra. Az elmúlt napokban sorra jelentették be ugyanis az országok, hogy Patriot légvédelmi rakétákat küldenek Ukrajnának. És nemrég derült ki az is, hogy Lengyelország után már Svédország is amerikai nukleáris fegyvereket fogadna a területén. Alig száradt meg a tinta a NATO-csatlakozási szerződésen,

17 katonai bázist kap az Egyesült Államok Svédországban

– írja a Mandiner. A francia Le Monde alapján a magyar hírportál azt írta, a svéd törvényhozás a múlt kedden megszavazta azt az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodást, amely a NATO-csatlakozásnak köszönhetően megengedi az amerikai félnek, hogy állandó támaszpontokat létesítsen az országban.

A megállapodás 17 svédországi katonai bázishoz és kiképzőterülethez biztosít hozzáférést az Egyesült Államoknak, és lehetővé teszi fegyverek, katonai felszerelések és lőszerek tárolását is.

Az egyébként is feszült helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ukrajnával szomszédos

Romániában a NATO legnagyobb európai légibázisa jön létre.

Az Index szerint egyelőre nincs szó arról, hogy a NATO beavatkozna az ukrajnai eseményekbe, mégis Romániában alakítják ki a legnagyobb légibázist, a Fekete-tengertől alig húsz kilométerre. A bázis 300 kilométerre van Odesszától, és 400 kilométerre az oroszok által megszállt Szevasztopoltól. A tervek szerint hamarosan egy román F–16-osokból álló századdal, valamint drónokkal és egy katonai várossal bővül majd. Egy brit vadászpilóta szerint korábban a jelenlétük célja az elrettentés volt, most viszont inkább megnyugtatásként szánják más NATO-országok, például Románia számára. Csakhogy

Oroszország szerint mindez provokáció

– erről még korábban beszélt az orosz külügyminiszter a romániai NATO-bázis fejlesztésével kapcsolatban. Szergej Lavrov akkor elmondta: a NATO katonai potenciáljának megerősítése Romániában, Lengyelországban és a balti államokban fokozza a katonai feszültséget Oroszország határainak peremén, valamint veszélyt jelent az ország biztonságára, ezért figyelni fogják a térséget.

Az ukrajnai konfliktusra adott európai válaszok egyértelműen afelé vezetnek, hogy

újabb államok vonódhatnak be az orosz–ukrán háborúba

– erről beszélt az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1-en. Dornfeld László felhívta a figyelmet arra, hogy ezek miatt vette elő Oroszország most a nukleáris doktrínájának a kérdését.

„Oroszországban az az alapállás, hogy abban az esetben vethető be atomfegyver, ha az ország szuverenitását vagy területi integritását éri fenyegetés. Ukrajna az elmúlt időszakban olyan fegyvereket kapott, amelyek már a 2014 előtti orosz területeket is egyre mélyebben tudja támadni” – mutatott rá Dornfeld László, aki szerint Oroszország ezzel azt bizonyítja, hogy kész a végsőkig folytatni ezt a konfliktust, akár olyan áron is, hogy nukleáris fegyvereit is beveti.

Noha az ukrajnai háború lezárását célzó svájci békekonferencia diplomáciai utakat nyitott, az, hogy Vlagyimir Putyin Észak-Korea mellett mindenhova elutazik, ahonnan fegyvert kaphat, egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz elnök hosszú háborúra készül – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.

„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslat, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy „a humanitárius segélyek célba juttatása Gázán belül lehetetlenné vált”.

Szavai szerint mindenfajta terv ellenére semmilyen segítség sem érkezik Gázába. A kialakult helyzet miatt a segélyek a határon kívül halmozódnak fel, melynek nagyrésze megsemmisül, vagy elveszik. Ha a segélyek el is jutnak Gázába, nem lehet szétosztani azokat a harcok, valamint a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.

„A társadalom szövete pusztult el. A civil társadalom szétesőben van” – hívta fel a figyelmet.

Égető szükség van a tűzszünetre, mely lehetővé tenné a humanitárius segítség bejutását Gázába. Ellenkező esetben a tragédia minden korábban látottal összehasonlíthatatlan lesz – tette hozzá érkezési beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyminiszere érkezésekor azt mondta, az uniós külügyi tanács sokat haladt előre annak előkészítésével, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait felszabadíthassák, és azt Ukrajna céljaira lehessen felhasználni.

Közölte továbbá, a háborús helyzet ellenére a szakminiszterek sokat haladtak Ukrajna uniós integrációjának előmozdításával. Ennek eredménye, hogy az EU és Ukrajna kedden megtartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Uniónak minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnia a tűzszünet előmozdítása és a két állami megoldáson, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejöttén alapuló béke mihamarabbi előmozdítása érdekében.

Az arab országokkal együttműködésben az uniós külügyminiszterek menetrendet határoztak meg a felsorolt célok elérésére, a megkezdett munkát a jövőben is folytatni kell – tette hozzá a belga külügyi tárcavezető.

Annalena Baerbock német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az izraeli-palesztin konfliktus esetleges libanoni eszkalációja miatt, és azt mondta: a helyzet további elmérgesedése minden ember számára katasztrófa lenne a teljes régióban.

Megismételte: tűzszünetre van szükség Gázában, összhangban Joe Biden amerikai elnök javaslataival. „Izrael csak akkor élhet biztonságban, ha a palesztinok biztonságban élnek. Ahogy a palesztinok is csak akkor élhetnek biztonságban, ha Izrael biztonságban van” – tette hozzá Baerbock.

Putyin hibázott, amikor megszállt egy szuverén nemzetet, az Európai Unió pedig hibázott, amikor kelet felé terjeszkedett – véli Nigel Farage brit konzervatív politikus.

Nigel Farage szerint Brüsszel és a NATO is megakadályozhatta volna az orosz–ukrán háború kitörését, a brit konzervatív politikus már 2014-ben is figyelmeztette az Európai Parlamentet.

Nigel Farage brit konzervatív politikus nagyinterjút adott a BBC brit közmédiának, amelyben megnevezte az orosz–ukrán háború kirobbanásáért felelős erőket – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

A Reform UK párt vezére azt mondta, hogy természetesen Vlagyimir Putyin orosz elnök hibája az, hogy Európában most háború dúl.

Kiemelte ugyanakkor, hogy

a Nyugat volt az, amely kiprovokálta az orosz inváziót.

Szerinte az Európai Unió és a NATO bővítése okot adott arra, hogy Putyin azt mondja az orosz népnek, hogy a Nyugat eljön értük.

Farage az interjúban felidézte, hogy

már 2014-ben is figyelmeztette Brüsszelt az Európai Parlamentben: ki fog törni az orosz–ukrán háború.

Ezt az érvelését a közösségi oldalán is megerősítette.

„Egyike vagyok azon keveseknek, akik következetesen és őszintén nyilatkoznak az orosz–ukrán háborúról.

Putyin hibázott, amikor megszállt egy szuverén nemzetet, az Európai Unió pedig hibázott, amikor kelet felé terjeszkedett.

MNigel Farage az interjút követően éles bírálatok egész sorát kapta. Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Putyin kezére játszik ezekkel a kijelentésekkel.

Hatalmas NATO-légibázis épül Romániában