Az orosz–ukrán fronton a háború tovább tombol. Halottak, sebesültek és mérhetetlen anyagi kár a következmény. Mindkét fél azt hirdeti, hogy a másik vesztesége az övének ötszöröse. Az igazság, hogy túl nagy különbség nincsen, ugyanakkor Vlagyimir Putyin szerint jelenleg 1348 orosz, míg 6465 ukrán fogoly van. Nógrádi György elemezte a helyzetet a Magyar Nemzetnek.

Fotó: Global Images Ukraine

Volodimir Zelenszkij továbbra is naponta teszi közzé a beszédeit. Ezekben köszönetet mond a támogatásért, de újra és újra vádol. Legutóbb tüzérséget, F–16-os repülőgépeket és rakétaelhárítást követelt. Szerinte az oroszokat, ki kell zárni minden nemzetközi szervezetből: az ENSZ-ből, a Biztonsági Tanácsból, az EBESZ-ből, sőt a nemzetközi sportszervezetekből is. Kéri, az USA képezzen ki harminc ukrán pilótát, az amerikaiak tizenkét főt ígértek. Zelenszkij úgy véli, a Nyugat döntéshozatali rendszere túl lassú (több mint egy év), és így elveszítik a fronton az ukrán stratégiai fölényt. Azonban több, mint kétséges, hogy ez megvan-e bármely frontszakaszon. Az ukrán államfő azt is bejelentette, hogy sohasem használt fel Oroszország területei ellen nyugati fegyvereket. Ez sem igaz.

*A frontvonal Zaporizzsja megyében. A fegyverek nem a béke felé mutatnak (Fotó: Jakiv Liasenko)*

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Zelenszkij közös tervet dolgoztak ki Nyugat-Ukrajna a NATO (elsősorban Lengyelország) területéről történő védelméről. Olaf Scholz német kancellár úgy fogalmazott, hogy ez a háborús uszítok veszélyes terve. Ugyanígy elutasította a bajor Manfred Weber, az EU néppárti frakcióvezetője javaslatát az uniós kötelező katonai szolgálatról. Ez jelenleg a három balti államban, Norvégia kivételével a skandináv térség három államában, Ausztriában, Cipruson és Görögországban van.

Az USA-ban heteken át vita folyt arról, hogy lehet-e az Ukrajnának átadott amerikai fegyvereket orosz területeken bevetni. Joe Biden végül úgy fogalmazott, hogy a harkovi front orosz oldalára lehet csapást mérni. Az amerikai képviselőházban összesen tizenhárman támogatták a kezdeményezést.

Ukrán kérésre újra összeül Svájcban a béke csúcsértekezlet, ám Oroszországot továbbra sem hívják meg. Az ukrán elnök véleménye szerint, egyedül az ő tízpontos tervezete lehet a béke alapja, a résztvevők feladata pedig, hogy Oroszországot erre kényszeríteni. Még Viola Amherd svájci elnök is úgy fogalmazott, hogy Oroszország nélkül nem lehet sikeres a találkozó. Közben Svájc elutasította az Ukrajnának nyújtandó újabb 5,6 milliárd dolláros segélyt. Kínát elnöki szinten hívták meg, de Peking közölte, hogy alacsonyabb szinten képviselteti az országot. Miután Zelenszkij kioktatta Kínát, a részvételt lemondták. Ez azért is szomorú, mivel Kína korábban Brazíliával együtt előterjesztett béketervét néhány óra alatt negyvenöt ország támogatta.

Ukrajnában törvényt fogadtak el a nők föld alatti, bányákban, egészségtelen körülmények közötti munkavégzéséről, a kettős állampolgárok pedig ukránoknak minősülnek, és nem mentesülnek a katonai szolgálat alól. Ukrajna a szingapúri nemzetközi találkozón azt javasolta, hogy a világ nagy hadiipari vállalatai települjenek az országba. Ez a javaslat nem a béke irányába mutat. Ahogy Észtország javaslata sem, hogy a területén lévő orosz javakat kobozzák el és adják át Ukrajnának. Az EU az orosz vagyon hozamát javasolta továbbítani Kijevnek, az USA pedig bejelentette, hogy a következő Ukrajnának nyújtandó amerikai hitel fedezete a zárolt orosz vagyon lesz.

Az oroszok – Putyin révén – a szentpétervári fórumon reagáltak. Bejelentették, hogy az Ukrajnában lévő nyugati tanácsadók legitim célpontok és azon gondolkodik az orosz vezetés, hogy hasonló fegyvereket ad át a brit és Amerika-ellenes erőknek, mint amelyekkel Ukrajnából lövik az orosz területeket. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közölte, hogy a nyugati fegyverek az átadás pillanatától ukránnak minősülnek, így az oroszok szerint ez fordítva, az átadott orosz fegyverekre is igaz. Putyin megkérdezte, hogy mivel az ukrán elnök mandátuma május 20-án lejárt és újabb választások nem voltak, ki lesz a jövőben a legitim tárgyalópartner.

A hamu alatt más indulatok is parázslanak Európa- és Közel-Kelet-szerte. Az ENSZ-ben szavaztak a jugoszláv háborúk idején elkövetett srebrenicai szerb népirtásról. Alexander Vucsics szerb államfő felszólalt az ENSZ ülésén, de csak annyit tudott elérni, hogy kisebb arányban ítéljék el a szerbeket. A közgyűlés népirtásként értékelte az eseményeket. A kérdés, hogy mik lesznek a következmények, kilép-e a boszniai államszövetségből a szerb közösség, erre harminc napja van, illetve előveszik-e a boszniai és egyéb háborúk hasonló népirtásait. Törökországban az éves infláció hetvenöt százalék, mégis a török turizmus – főleg az oda utazó orosz turisták miatt – dübörög, a hadi- és az építőipar is csúcson van. Az országban a helyhatósági választásokon a kormánypárt csak a második helyet tudta megszerezni, és mind az öt török nagyvárosnak ellenzéki polgármestere lett. A következő parlamenti választások azonban messze vannak. Négy év múlva kerül rájuk sor. Ilyen helyzetben vált szorossá a térség három középhatalmának (Törökország, Irán, Szaúd-Arábia) együttműködése. A török–szír kapcsolatok feszültté váltak, mivel Szíria kéri a területén lévő török csapatok kivonását. A török cél a kurd választások megakadályozása, ez időlegesen sikerült. Iráni nyomásra a törökök megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.

A gázai konfliktus is folytatódott. Izraelnek ugyan sikerült újabb négy túszt kiszabadítania, de a két stratégiai célja (a Hamász felszámolása és valamennyi túsz hazahozatala) továbbra sem következett be. Izraelnek számolnia kell további nemzetközi elszigetelődéssel, és hogy akár Ciszjordániában, akár északon, a libanoni határnál széles körű háború indulhat. Júniust sem a béke jellemezi. Változást talán a novemberi amerikai elnökválasztás hozhat.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Sztaromajorszke települést az elmúlt nap folyamán, miközben hatból négy frontszakaszon előre nyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Az ellentámadások közül hetet Harkiv megyében kísérelt meg az ukrán fél, ahonnan ezúttal nem számolt be előrenyomulásról az orosz hadijelentés. A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy taktikai repülődandár-parancsnokságot, egy tábori tüzérségi raktárt, külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes állomáshelyét, egy MiG-29-es repülőgépet, négy páncélozott harcjárművet, köztük két amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró, valamint öt amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, egy Neptun hajóelhárító rakétát, két HARM radarelhárító rakétát, HIMARS és Uragan sorozatvetők tíz rakétáját, négy francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 51 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekino városában aknarobbanás sebesítette meg az önvédelmi erők katonáját és a Rosszija 24 hírcsatorna egyik alkalmazottját.

Ugyanitt ukrán tüzérségi tűzben korábban három civil megsérült és áramellátás nélkül maradt a város egy része, valamint a szomszédos Nyezsegol

Fokozódó erővel tombol a háború az ukrán fronton