Félre akarják állítani az amerikaiak Zelenszkijt

A nyugati országok el akarják mozdítani Volodimir Zelenszkijt az ukrán elnöki posztról, utódjának Valerij Zaluzsnij volt főparancsnokot szánják – állítja ezt Oroszország külföldi hírszerzési szervezete, az SzVR.

Az orosz hírszerzési szervezet szerint Volodimir Zelenszkij posztja teljes mértékben függ a nyugat támogatásától,

Washington viszont arra készül, hogy elmozdítsa Ukrajna éléről a politikust.

Az oroszok szerint az Egyesült Államok Zelenszkij nyakába akarja varrni azt a kudarcot, hogy nem sikerült Oroszországra stratégiai vereséget mérni,

Zaluzsnij feladata pedig az lesz, hogy az oroszokkal tárgyaljon a háború lezárásáról.

Az SzVR állítására semmilyen bizonyítékot nem hozott fel – írja a hírszerzés nyilatkozatát szemléző Portfolio.hu. A portál emlékeztet, hogy nem ez az első eset, hogy Moszkva Zelenszkij elmozdítását, leváltását helyezi kilátásba, de eddig semmilyen jele nem volt annak, hogy ezeknek a híreszteléseknek van bármilyen valóságalapja.

Nem kizárt, hogy az SzVR nyilatkozatának egyetlen célja, hogy bizalmatlanságot, gyanakvást és széthúzást ébresszen az ukrán vezetésben.

Nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal mért csapássorozatot az orosz hadsereg olyan ukrajnai energetikai létesítményekre, amelyek a hadiipart szolgálják – jelentette be csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint ez az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra volt válasz, és elérte a célját. A célpontokat a közlemény nem nevezte meg.

A csütörtöki moszkvai hadijelentés szerint az utóbbi egy napban az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2150 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett öt tábori lőszerraktárt, egy amerikai M142-es HIMARS és egy horvát RAK SA-12-es sorozatvetőt, 11 páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze-2000-es önjáró, valamint két-két amerikai M777-es és M198-as, valamint egy brit FH-70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők 21 rakétáját, továbbá 74 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A határtól távoli Tambov megyében, Platonovkában és Adigeföldön is kigyulladt egy-egy olajraktár pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott támadás következtében.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) csütörtökön közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a nyugati országok készek feláldozni a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egy kompromisszumért a fegyveres konfliktusban, ha az orosz fegyveres erők sikerei a fronton tartóssá válnak. Az SZVR szerint helyére Washington a legalkalmasabb jelöltnek Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnokát tartja, egyelőre azonban Nyugaton mindenkit kielégít Zelenszkij, akinek tényleges legitimitása az ő támogatásuktól függ.

Áramellátás nélkül maradt a dél-ukrajnai megyeszékhelyű Herszon város a csütörtöki orosz ágyúzások miatt – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a szakemberek már hozzáláttak „a vészhelyzeti helyreállítási munkálatoknak, és felszámolják az ellenséges támadás következményeit”.

A kormányzó egy másik bejegyzésében arról adott hírt, hogy délelőtt az orosz csapatok rálőttek egy polgári személygépkocsira a régióbeli Teksztilne faluban, aminek következtében egy 43 éves férfi meghalt.

Az ukrán energetikai minisztérium közölte, hogy a csütörtöki orosz támadások során két energetikai létesítmény hét dolgozója szenvedett sérüléseket, egy közülük súlyos állapotban van.

A DTEK ukrajnai energiaszolgáltató magánvállalat korábban közölte, hogy az orosz hadsereg az éjjel megtámadta egyik hőerőművüket, aminek következtében három ott dolgozó megsérült, az állomás berendezései pedig súlyosan károsodtak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

A hírportál hozzátette, hogy az állami Ukrenerho vállalat arról számolt be, hogy az éjszakai orosz támadások következtében Ukrajna négy régiójában, Vinnicja, Dnyipropetrovszk, Donyeck és Kijev megyékben polgári energetikai infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg.

Az ukrán vezérkar délelőtti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap eleje óta 47 katonai összecsapás történt a fronton, az orosz csapatok 523 tüzérségi támadást hajtottak végre az ukránok állásai és lakott területek ellen.

A vezérkar legfrissebb összesítése szerin

az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 531 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, 45 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 39 drónt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai éjszaka eltalálták a Tambovnyefteprodukt és a LUKOIL-Jugnaftoprodukt orosz vállalatok olaj- és üzemanyagraktárait az oroszországi Adigeföldön található Enemszkben – közölték az SZBU-nál az Ukrajinszka Pravdával. A közlés szerint a létesítményekben nyersanyagokat és késztermékeket dolgoztak fel és tároltak, amelyeket – mint állítják – később az orosz hadsereg szükségleteire használtak fel. Az SZBU drónjainak sorozatos találatai nyomán mindkét helyszínen tüzek keletkeztek.

A dél-koreai kormány csütörtökön bejelentette, hogy felülvizsgálja álláspontját ukrajnai fegyverellátásával kapcsolatban, miután Észak-Korea és Oroszország aláírta azt a szerződést, amelyben kölcsönösen elkötelezték magukat az azonnali katonai segítségnyújtásra, ha valamelyiküket támadás éri – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség, amelyet az Ukrajinszka Pravda idézett. Csan Ho Jin nemzetbiztonsági tanácsadó a Yonhap szerint arra utalt, hogy megváltozott Dél-Korea azon politikája, hogy nem nyújt élet kioltására alkalmas fegyvereket Ukrajnának.

„A konkrét megállapodásokat később fogjuk nyilvánosságra hozni, és érdekes lesz látni, hogyan reagál majd Oroszország, de előre nem szeretném felfedni a terveinket”

– fogalmazott a tanácsadó.

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában megkezdték a város első földalatti iskolájának építését – hozta nyilvánosságra csütörtökön a megyei kormányzói hivatal, hozzátéve, hogy ez lesz a régióban a hatodik megerősített oktatási épület. Az építési munkálatok másfél hete kezdődtek – közölte a hivatal. A földalatti iskola a régió legjobb intézményeként ismert Szicsovij Kollégium része lesz, ötszáz férőhellyel, és két turnusban ezer gyermek tanulhat benne.

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtökön jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét – közölte a román elnöki hivatal.

A CSAT az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő masszív orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését.

Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.

Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül kettőt vett át, és üzemelt be. A másodikat alig néhány napja, pénteken nyilvánították harcképesnek, miután június 10 és 14 között éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett Ramstein Legacy 24 nevű nemzetközi hadgyakorlat keretében.

Klaus Iohannis román államfő május elején tett washingtoni látogatásán, Joe Biden amerikai elnök felvetésére reagálva jelentette be, hogy Románia kész tárgyalni Patriot rakétaelhárítók Ukrajnába küldéséről.

Később a román elnök úgy pontosított: Bukarest nem fogad el olyan forgatókönyvet, amely légelhárítás és rakétavédelem nélkül hagyná az országot, és csak abban az esetben küldene Patriot üteget Ukrajnának, ha „valami egyebet kap” NATO-szövetségeseitől.

Szerdán a Digi24 hírtelevízió közölte, hogy a román védelmi minisztérium vezetői ellenzik a – „rendkívül drága” – Patriot-rendszer átengedését a háborúban álló Ukrajnának, az értesülést azonban sem a tárca, sem a CSAT csütörtöki közleménye nem erősítette meg

A kommüniké szerint a védelmi tárca nemzetbiztonsági ülésen egy részletes elemzést mutatott be a Patriot-rendszerek, illetve másik három légelhárító rendszer hadrendbe állításának folyamatáról, ezek katonai operatív fontosságáról, illetve egy Patriot-rendszer átadásának várható következményeiről.

„A (Patriot-üteg átengedéséről szóló) döntés alapos műszaki helyzetelemzésén alapult, és a román hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy Romániában ne keletkezzenek sebezhető pontok, ugyanakkor folytatják az egyeztetéseket a szövetségesekkel az ország légvédelmének további erősítése érdekében. Románia a nemzetközi közösséggel együtt következetesen támogatja Ukrajna önvédelemhez való legitim jogát Oroszország illegális, és ki nem provokált agressziójával szemben” – olvasható a román Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésről kiadott közleményben.

Románia a Fekete-tenger partján néhány hete Ramstein Legacy 24 (RALY24) elnevezésű nemzetközi hadgyakorlat keretében éleslövészettel tesztelte második Patriot rakétaelhárító ütegét – közölte a román védelmi minisztérium.

A legvédelmi és rakétaelhárító hadgyakorlatnak Romániában a Midia-foki föld-levegő lőtér volt a helyszíne.

A RALY24 romániai manőverein 10 NATO-szövetséges államból 1300 katona érkezett Patriot és Hawk rakétarendszerekkel.

A román légierő harci és gyakorlatozó repülőkkel, valamint helikopterekkel vettek részt a hadgyakorlaton.

Románia számára a gyakorlat kiemelt jelentőségűvolt, ugyanis az itt rendezett tesztelő és hitelesítő lövészettel fejeződött be a második Patriot rakétarendszerének beüzemelése és harcképessé nyilvánítása – mutatott rá a tárca.

Románia négy Patriot rakétavédelmi rendszert vásárol csaknem 4 milliárd dollár értékben az Egyesült Államoktól, amiről 2017-ben állapodott meg Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök Washingtonban. Eddig egy üteg állt szolgálatba, amelynek tesztelése és hitelesítése tavaly novemberben történt a Midia-fokon.

Klaus Iohannis május elején tett washingtoni látogatásán Joe Biden amerikai elnök felvetésére reagálva azt mondta: Románia kész tárgyalni Patriot rakétaelhárítók Ukrajnába küldéséről, de a már szolgálatba állított ütegét nem engedi át: csak olyan rendszer jöhet szóba, amely még tesztelés alatt áll.

Később a román elnök úgy pontosított: Bukarest nem fogad el olyan forgatókönyvet, amely légelhárítás és rakétavédelem nélkül hagyná az országot, és csak abban az esetben küldene Patriot üteget Ukrajnának, ha „valami egyebet kap” NATO-szövetségeseitől.