Ez lehet a brüsszeli bírság igazi oka

Tóth Máté nemzetközi jogász szerint, aki a hirado.hu-nak nyilatkozott, a luxembourgi székhelyű jogi fórum politikai döntést hozott, amikor 80 milliárd forint bírság, valamint napi 400 millió forint kötbér megfizetésére kötelezte a magyar kormányt migrációs politikája miatt. A szakjogász szerint Magyarországot a határai védelméért marasztalták el, ami minden államnak feladata. Európában mindeközben egyre több országban okoz komoly gondot a migráció.

Egy migránsnak mondott fiatal férfiról készült felvétel járta be a lengyel sajtót az elmúlt napokban. A bevándorló egy parkoló autót kezd rángatni, majd felmászik rá, azután az arra közlekedő autókat állítja meg. Az X-en (korábban: Twitter) látható videót feltöltő lengyel lap azt írta: ilyen jelenetek zajlottak le tegnap Lengyelországban – hangzott el az M1 Híradóban.

A Mandiner cikkében azt írják: a kormányváltás óta elözönlik a migránsok Lengyelországot.

A lengyel bevándorlási statisztikák azt mutatják, hogy Németország már több ezer illegális migránst küldött át Lengyelországba az év eleje óta.

Legtöbbször azzal az indokkal, hogy a migránsok Lengyelországban nyertek menedékjogot, majd onnan papírok nélkül szöktek át Németországba, s ezért a németeknek joguk van visszatoloncolni őket keleti szomszédjukhoz.

A lap szerint eközben  szaporodnak a lengyel városokban a migránsbűnözés Nyugat-Európában tapasztalt formái,

Varsóból, Poznańból és Biala Podlaskából is érkeztek hírek randalírozó migránsokról.

Más európai országok igyekeznek határikon kívül tartani a migránsokat.  Szlovénia például további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határszakaszán. A szlovén belügyminiszter szerint olyan fenyegetésekkel kell számolniuk, amelyek komoly hatással vannak a közbiztonságra. Ezek közé sorolta a közel-keleti helyzet romlását, az ukrajnai háborút és az illegális migrációt.

Míg az Európai Bizottság a határvédelmet egyes országokban teljesen helyénvalónak tartja, Magyarországnak azonban ezért tízmilliárdokat kell fizetnie. Az Európai Bíróság a múlt csütörtökön hirdette ki ítéletét Magyarországról.

Hazánknak 80 milliárd forintot kell fizetnie azért, mert az Európai Bíróság szerint nem felel meg az uniós jognak a magyar migrációs szabályozás.

Az ítélet azt is tartalmazza, hogy amennyiben nem fizet Magyarország, akkor naponta további 400 millió forintot kényszerítő bírságot szabnak ki.

A kormány elfogadhatatlannak tartja az ítéletet – hangsúlyozta az M1-en az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy Magyarország a soros uniós elnöksége idején is határozottan képviseli majd álláspontját, hogy a segítséget vigyük a kibocsátó országokba és ne a bajt hozzuk ide.

„A Bíróság legutóbbi, Magyarországot sújtó példátlan ítélete ezzel szembe megy, nagy küzdelem várható, de mi, magyarok megszoktuk ezt a küzdelmet, és készen állunk arra, hogy ezt az európai hajót, ezt jó irányba vigyük.”

Tóth Máté nemzetközi jogász pedig a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: Magyarországot a határok védelme miatt marasztalták el, ami minden államnak feladata. Tóth Máté szerint az Európia Bíróság döntése a testületet beállítja az olyan politikai szervezetek sorában, mint az Európai Bizottság és az Európai Parlament.

„Ez a forrásmegvonásnak egy újabb eszköze, amit az Európai Bíróság most nagyon kreatívan mellé tett az Európai Parlament és az Európai Bizottság már kendőzetlenül politikai döntései mellé, felsorakozva ugyanebben a politikai, ideológiai Magyarország ellen irányuló egységfrontban.”

Hozzátette: a bíróság döntése teljesen összhangban van azokkal a brüsszeli hangokkal, amelyek jogi köntösbe bujtatott gazdasági szankciókkal próbálják meg a magyar kormányt ellehetetleníteni.

Brüsszel és Soros György minden eddiginél durvább eszközökkel támadja Magyarországot, és rá akarja kényszeríteni az országra a migránsok befogadását – jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az Európai Unió Bírósága, a „Soros-bíróság” 80 milliárd forintos bírságával és a napi 400 millió forintos kényszerítő bírságával új szintre emelte a Magyarország elleni támadásokat – közölte Zsigmond Barna Pál.

Hozzátette: ugyanakkor az ítélet és a héten életbe lépett, elhibázott migrációs paktum nem elriasztja, hanem csalogatja a migránsokat, és azt a jól működő modellt támadja, ami hatékonyan védi meg Magyarország és Európa határait.

Az államtitkár elmondta:

a migrációs nyomás nemcsak fizikai, hanem jogi értelemben is fokozódik Európában. A múlt hét a migráció elleni harc fekete hete volt, mert hatályba lépett az elhibázott uniós migrációs paktum, és kihirdették az uniós bíróság „vérlázító” ítéletét.

Zsigmond Barna Pál úgy értékelt: az ítélet kihirdetésének időzítésében is tetten érhető a sunyiság, ugyanis, miközben az ítélet már régen készen volt, a kihirdetésével megvárták a választásokat annak érdekében, hogy eltitkolják a tartalmát a választók előtt. Ugyanis ha a választások előtt kiderül, hogy a baloldal vezette Brüsszel mégiscsak támogatja a migrációt, akkor jóval többen szavaztak volna a magyar kormánypártokra – mondta.

Közölte: a július 1-jén kezdődő magyar uniós elnökség céljai között szerepel az illegális migráció megfékezése. Ennek érdekében szükségesnek tartják egy hatékony kiutasítási rendszer kidolgozását, szorosabb együttműködésre törekszenek a kibocsátó országokkal, és törekednek az embercsempészek visszaszorítására. Ezen célok fontosak annak érdekében is, hogy schengeni térségben fenntartsák a szabad mozgást. Mert a migráció következtében egyre több ország vezet be határellenőrzéseket, vagyis recseg-ropog a rendszer – jelentette ki az államtitkár.

Szerinte a kettős mércét jelzi, hogy miközben számos országban az Európai Unió támogatta a határvédelmi kerítések felállítását, Magyarország egy fillért sem kapott erre. Vagyis amíg a háborúpárti országok kerítéseit támogatják, a békepárti Magyarországot támadják – fogalmazott.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról számolt be, hogy miközben az Európára nehezedő migrációs nyomás egyre nő, addig a szerb rendőrség fokozott aktivitása és a magyar határkerítés hatékony működése következtében a balkáni útvonalon mozgó migránsok Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon, Szlovénián és részben Románián keresztül próbálkoznak.

Ezt jelzi, hogy miközben az elmúlt év első öt hónapjában 61 ezer migránst fogtak el a déli határon, az idei év hasonló időszakában csak 1541-et – tette hozzá.

Az uniós bíróság ítéletét kommentálva a főtanácsadó azt mondta: az lényegében azt kifogásolja, hogy az illegális migránsok nem tartózkodhatnak addig Magyarország területén, amíg el nem bírálják a menekültkérelmüket.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország biztosítja a menekültkérelmek benyújtását, ám azt csak a külképviseleteteken lehet megtenni. Sérelmezte, hogy az uniós bíróság ítéletében szereplő bírság összege a hetvenszerese annak, amit az Európai Bizottság javasolt, vagyis példátlanul aránytalan. Ezért nem tudnak másra gondolni, mint politikai nyomásgyakorlásra annak elérése érdekében, hogy Magyarország változtassa meg migrációs politikáját és békepárti álláspontját – közölte Bakondi György.

Felidézte azt is, hogy a migrációs paktum keretében egy tízpontos tervet fogadott el az Európai Bizottság, amelynek alapján minden tagállamnak el kell készítenie a saját tervét.

A közös tervben szerepel a többi között a közös menekültügyi információs rendszer működtetése, ám nincs szó benne az illegális migránsok őrizetéről, erőszakos csoportok feltartóztatásáról, a határ szilárd őrizetéről.

Ugyanakkor – folytatta – megfelelő befogadási életszínvonalat kell biztosítani a migránsoknak, ami munkavállalást és egészségügyi, szociális ellátást is jelent; kvóták szerint el kell osztani a migránsokat azokból az országokból, amelyek nagy migrációs nyomás alá kerülnek, illetve törekedni kell a migránsok integrációjára.

A tapasztalatok szerint ez utóbbi érdekében tett erőfeszítések Nyugat-Európában sikertelenek voltak. A migránsok elenyésző százaléka dolgozik, szociális ellátást vesz igénybe, és no go zónák jönnek létre – mondta Bakondi György.