POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.06.21.

Év végéig meghosszabbítják a kamatstopot

Megérkezett az erről szóló közlemény.

A kormány megvédi a családokat, 2024 végéig meghosszabbítja a lakossági kamatstopot – jelentette be csütörtöki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A koronavírus-járvány, az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében kialakult nehéz gazdasági helyzet miatt a lakosság számára elérhető hitelkamatok a jegybanki alapkamattal együtt drasztikusan megnőttek. Célzott és hatékony kormányzati beavatkozás nélkül családok veszítették volna el otthonukat, a megemelkedett törlesztőrészletek miatt – érvelt a miniszter.

A miniszter kiemelte:

a kormány egyértelművé tette, hogy nem ismétlődhet meg a Gyurcsány-korszak hitelezési- és lakhatási kudarca, amikor először devizában eladósították, majd sok esetben földön futóvá tették a családokat.

A kormány ennek elkerülése érdekében 2022. januárban bevezette a lakossági kamatstopot, amelyet kibővített és többször is meghosszabbított annak érdekében, hogy megvédje a háztartásokat a magas hozamkörnyezet negatív hatásaitól.

A kamatstop intézkedés a bevezetésétől 2024. június 30-ig terjedő két és fél év alatt összesen 266 milliárd forintos megtakarítást jelentett, azaz ennyivel több maradt a családok zsebében. A lakossági kamatstop jelenleg is mintegy 300 ezer családot véd a magas kamatokkal szemben, a kamatstoppal védett fennálló tőketartozás értéke pedig meghaladja az 1250 milliárd forintot – ismertette közleményében Nagy Márton.

Felidézte:

a kormány hatékony és célzott intézkedései leszorították az inflációt, emellett pedig a jegybanki alapkamat is mérséklődött. Azonban a kamatstop nélkül a családok továbbra is jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnének.

A kormány ezért arról döntött, hogy a családok és a lakhatás biztonságának megvédése érdekében 2024 végéig meghosszabbítja a lakossági kamatstop intézményét – erősítette meg.

A kamatstop megvédte a kkv-kat a megemelkedő hozamkörnyezet negatív hatásaitól; az intézkedés kivezetése sem jelentett többlet terhet számukra a csökkenő hitelkamatoknak és a bankokkal megszületett megállapodásnak köszönhetően – mondta korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára.

Lóga Máté hangsúlyozta: tavaly az államilag támogatott hitelprogramok, köztük a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH), a Széchenyi Kártya Program vagy a Garantiqa Hitelgarancia kezességvállalásai révén sikerült megakadályozni a vállalati hitelezés teljes visszaesését és betölteni a jegybank Növekedési Hitelprogramja után hagyott űrt.

Az államtitkár sikeresnek nevezte a kormány és a bankszövetség közötti egyeztetéseket, amelynek célja a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen piaci alapú hitelezés beindítása. Fontosnak nevezte, hogy a fogyasztás felpörgetése és a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében fennmaradjon a lakáshiteleknél az önkéntes hitelplafon. A THM-szint az intézkedés 2023 októberi bevezetése óta 1,2 százalékponttal 7,3 százalékra csökkent – mondta.

Hozzátette, a bankok vállalták, hogy a 2024. február 1 és április 30. között szerződött és idén folyósítandó beruházási hiteleknél a Bubor feletti felárat 6 hónapra elengedik, mindez 2-4 százalékponttal mérsékelte a vállalati hitelek kamatszintjét – ismertette.

A Széchényi Kártya MAX+ esetében nulla százalékra mérséklődött a beruházási hitelek után fizetett garanciadíj, míg a folyó- és likviditási hiteleknél a garanciadíjak a felére estek. Ezzel összességében a hitelköltségek 30 bázisponttal csökkenhettek – fűzte hozzá.

A BGH keretében a támogatott euróhitelek iránt folyamatosan számottevő a kereslet – mondta.

A hitelaktivitás 2023 végi felfutását az magyarázza, hogy a program meghosszabbítását tavaly év végén jelentették be.

Az első negyedévet a lakossági hitelezés normalizálódása, míg a vállalati oldal aktivitását az óvatosság jellemezte. Az új lakáshitel-szerződések összértéke 2023 januárja óta több mint kétszeresére nőtt és megközelítette a 2022-es átlagos havi szintet, míg a piaci hitelek havi szerződéses összege elérte a világjárvány előtti szintet.

Az első negyedévben a vállalati forint hiteltranzakciók visszaestek, ami összefüggésbe hozható az európai gazdaság gyengélkedése miatt elmaradó hazai beruházásokkal. Ezzel párhuzamosan emelkedett a devizahitelezés volumene – ismertette.

A tárca várakozása szerint a forintkamatok folyamatos normalizálódásával a vállalatok beruházási hajlandóságát övező óvatosság „oldódhat” és az év második felére megállhat a forint tranzakciókban tapasztalható negatív trend.

A piaci alapú hitelezés alakulására a hozamkörnyezet mellett a vállalatok piaci kilátásai is hatással vannak. Sok vállalat jelezte, hogy az exportpiacok gyengélkedése miatt halasztotta el beruházását.

Hangsúlyozta: a vállalatok részéről ennek az óvatossági motívumnak az enyhülése is elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez

A hozamkörnyezet alakulásával kapcsolatban megjegyezte: az év elejéhez képest laposabb kamatpályával számolnak az elemzők és a kormány várakozásai szerint a jegybanki kamatcsökkentések is megállhatnak az év közepén. A 6,7 százalékos tízéves magyar állampapír hozama régiós összevetésben magasnak számít, de az év végére a többi országhoz képeset meredekebb esés várható és a hozam 2025 első negyedévére elérheti a 6 százalékot.

A kormány által célul kitűzött jövő évi 4 százalékos gazdasági növekedés kulcsa a fogyasztás megerősítése és a beruházások ösztönzése.

Ezzel összefüggésben elmondta, hogy a reálbéremelkedéssel pozitív spirál indult el, ami a fogyasztás visszapattanása révén az ipari értékesítés növekedését, a termelő ágazatokban a befektetések bővülését és ezzel a vállalati profitok emelkedését hozhatja, amely pozitív fiskális hatással jár.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 2,7, 2025-ben 3,9, 2026-ban pedig 2,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, így érdemes lehet kellő óvatossággal tekinteni a következő évekkel kapcsolatos gazdasági várakozásokra. A globális folyamatokat tekintve az energiahordozók árainak csökkenése, illetve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció további mérséklődését vetítik előre. A magyar exportteljesítmény kapcsán az eurózóna kibocsátási rése 2025 végén záródhat, ami támogató lehet a magyar exportteljesítményre, azonban az eurózóna növekedési kilátásainak romlása éreztetheti a hatását Magyarországon is.

A hazai infláció 2023-ban átlagosan 17,1 százalék volt, azonban az év folyamán a pénzromlási ütem folyamatos mérséklődése volt megfigyelhető, ami 2024 első félévében tovább folytatódott. Várakozásaink szerint a dezinflációs folyamat továbbra is fennmaradhat, bár az év vége felé közeledve várható az infláció növekedése. Összességében a 2024-es infláció 4,1 százalékra mérséklődhet, majd 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,0 százalékos lehet a pénzromlás üteme.

A Magyar Nemzeti Bank – a dezinflációs folyamat erősödésével együtt – 2023 elején az irányadó kamat csökkentésébe kezdett, amely szeptemberben érte el az alapkamat szintjét. Azóta a jegybank folyamatosan lazított a monetáris feltételeken, annak mértéke azonban eltérő volt az elmúlt hónapokban, 50 és 100 bázispont között alakult. Az év második felében a monetáris politika további lazítására számítunk, azonban várakozásaink szerint idén még nem fog 6 százalék alá csökkenni az alapkamat. Az infláció legkorábban 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3±1 százalékos célsávba.

2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) volumene kis mértékben, 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon, azonban 2024-re 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítunk, melyet jövőre 3,9 százalékos bővülés követhet. 2024 első negyedévét bővülő fogyasztás és erősen visszaeső beruházások jellemezték. A következő időszakkal kapcsolatban egyrészt azt várjuk, hogy a fogyasztás fokozatosan fog emelkedni a kövekező negyedévekben, másrészt a beruházások visszapattanását – a csökkenő kamatkondíciók, a növekvő üzleti bizalom és az alacsony bázis miatt – 2024 végére, 2025 elejére várjuk. Összességében a beruházások volumene 1,3 százalékkal eshet vissza idén, míg a fogyasztás 3 százalékkal bővülhet.

2024-ben az export 3,2, 2025-ben 7,9, 2026-ban pedig 6,1 százalékkal bővülhet. Az import, melyet leginkább a fogyasztás és az exportnövekedés támogat 2024-ben 3,0, majd a következő két évben rendre 8,3 és 5,5 százalékkal növekedhet. Így összességében idén pozitívan járuhat hozzá a nettó export a gazdasági növekedéshez, jövőre azonban az eurózóna növekedése ellenére, vélekedésünk szerint negatív lehet a nettó export GDP-hez való hozzájárulása.

Az elmúlt közel másfél évben a munkaerőpiac is átalakuláson ment keresztül. 2023-ban a korábbi trend folytatásaként tovább bővült a foglalkoztatás, azonban vele párhuzamosan – a korábbi, csökkenő tendenciát felváltva – a munkanélküliség is enyhén emelkedni kezdett, mindez az idei év első felében tovább folytatódott, amely a gazdaságilag aktívak számának növekedésével magyarázható. A megszokottól eltérő tendenciát segít megérteni, ha a főbb korcsoportok gazdasági aktivitásra vonatkozó adatait elemezzük. Azt láthatjuk, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépők nagyrésze az 55–74 éves korcsoport köréből érkeztek, akik rövid időn belül el is tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon, kisebb részük pedig a legfiatalabb korosztályból jött, akiknek egy része még álláskereső volt. A munkanélküliek számának emelkedése mögött részben azok az újonnan piacra lépők állnak, akik lassabban tudnak elhelyezkedni, részben pedig a 25–54 éves korosztály azon tagjai, akik korábban is aktívak voltak, de most álláskeresők. A rendelkezésre álló adatok alapján a fenti tendencia idén tovább folytatódott. Előrejelzésük szerint az elmúlt másfél évben megfigyelt változások az idei évben is kitartanak, folytatódni fog a foglalkoztatás és a munkanélküliség emelkedése is, becslésünk szerint utóbbi eléri majd a 4,6 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra.

2023 végén az eredményszemléletű ESA-hiány a GDP 6,7 százalékát érte el, a GDP-arányos bruttó államadósság pedig 73,5 százalékra csökkent. Előrejelzésük szerint 2024-ben az államháztartás ESA-hiánya további kormányzati kiigazító intézkedések nélkül a GDP 4,9 százalékán teljesülhet. Várakozásaink szerint az államadósság az év végére csak minimális mértékben fog csökkeni, a GDP 73,4 százalékára, amiben szerepet játszik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása is. 2025-ben a beinduló növekedés segíti a tervezett költségvetési pálya elérését, így várakozásaink szerint a kormányzat legkésőbb jövőre el tudja érni az év elején megcélzott költségvetési pályát, és ennek megfelelően a 3,7 százalékos költségvetési hiánycélt. Az államadósság az év végére a GDP 72,6 százalékára fog csökkeni. A jelenlegi várakozások alapján 2026-ban a 2,9 százalékos költségvetési hiánycél reálisan elérhetőnek tűnik.

origo.hu

Top 5: német kémnő és iszonyú járvány a Netflix heti premierjeiben

ripost.hu

Érthető módon nem ment be ma dolgozni, gyászol Bochkor Gábor

metropol.hu

Kezébe temette arcát a NASA vezérkara, mikor meglátták, mi közeledik: pénteken megszakad a kommunikáció

vg.hu

Átalakul a tömegközlekedés: megszűnik az önálló Volánbusz – Magyarország elbúcsúzik a legendás névtől

hirtv.hu

Ukrán férfiak vallottak arról, miért nem akarnak harcolni

ripost.hu

Ezek a jelek mutatják, hogy ázsiai tigrisszúnyog csípett meg

travelo.hu

Teljesen leállt Németország legnagyobb repülőtere a klímatüntetők miatt

ripost.hu

Most jött: Teljesen megbénult a közlekedés Budapesten, akkora baleset történt

ripost.hu

Lánya jelentette be a szomorú hírt: elhunyt a legendás budapesti cukrász

ripost.hu

Megérkezett az Oroszlán hava: 3 csillagjegynek tele lesz a pénztárcája

ripost.hu

Így eszik az indiánok a sárgadinnyét: próbáld ki, hihetetlen lesz a hatás

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Hatalmas biztonsági akció zajlik Párizsban a pénteken kezdődő olimpia előtt

POLITIK

Válságcsoport alakult Németországban Trump várható győzelme miatt

POLITIK

Emésztik Orbán 10 pontos javaslatát Európa vezetői, az emberek jóléte a tét

POLITIK

Friss információk Magyar Péter szexbotrányáról

POLITIK

Megpróbálták megölni Trump egyik hívét Michiganben

POLITIK

Menczer Tamás: Ha békét akarsz, nem kapsz olajat

POLITIK

Rohamrendőrök szállták meg a hamburgi „Kék mecsetet”. Razzia volt Berlinben is

POLITIK

Most már negatív Biden COVID-tesztje