Eszméletlen harc indult Brüsszelben a pozíciókért

Noha a legnagyobb európai parlamenti frakciót az Európai Néppárt (EPP) alakíthatja meg a választásokat követően, az Európai Tanács e heti informális találkozóján nem született döntés az EU csúcstisztségeinek kiosztásáról. Ennek az egyik oka a Néppárt mohósága lehet – írja a brüsszeli Politico, mely szerint főleg a szocialistákat zavarja az EPP hozzáállása.

„Az EPP olyan tüzet gyújtott, amelyet nem tud tovább kontrollálni” – fogalmazott egy anonimitást kérő uniós tisztségviselő a Politicónak azzal kapcsolatban, hogy feszült helyzet alakult ki a néppárti (EPP) és a szocialista (S&D) frakciók között. Habár az EU állam-és kormányfőinek e heti informális csúcstalálkozója után nem sokan számítottak arra, hogy hivatalos döntés születik, azt szinte mindenki biztosra vette, hogy legalább Ursula von der Leyent bejelentik az új Európai Bizottság (régi és) új elnökként.

Pártközi feszültségek

A Politicónak nyilatkozó források szerint azonban a Néppárt a nagyarányú győzelme miatt még nagyobb szeletet követelt magának a tisztségekből, így a bizottság elnöki posztja mellett az Európai Tanács elnöki posztját is akarta. Erre azonban az EP második legnagyobb pártcsoportja, a szocialisták is igényt tartanak. A lapnak nyilatkozó forrás „zsarnokoskodásként” írta le a Néppárt viselkedését, ami szerinte

oda vezethet, hogy Charles Michel leköszönő tanácsi elnök Ursula von der Leyen kihívójaként jelentkezhet be az Európai Bizottság elnöki tisztségéért.

A lap szerint minél tovább tart, hogy a jelenlegi csúcspozíciós csomag – von der Leyen a Bizottság élén, a portugál António Costa az Európai Tanács elnökeként, a máltai Roberta Metsola az Európai Parlament elnökeként, az észt Kaja Kallas pedig (Josep Borrell helyett) az unió külügyi főbiztosaként – támogatást találjon, annál inkább fennáll a veszélye, hogy megfúrják őket.

Ezt a veszélyt hordozza magában a jobboldali ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek) csoportjának kizárása a csúcspozíciós egyeztetésekből.

A napokban az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártcsoportjává lépett elő 83 mandátummal, helyettük azonban a jelenleg 81 széket birtokló liberális (Renew) frakciója kapott helyet a koalícióban.

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni pártját (Fratelli d’Italia) is magában foglaló ECR olasz képviselője, Nicola Procaccini úgy fogalmazott: jelenleg nem tudják támogatni Von der Leyen jelölését, mivel nem ismerik a koalíció politikai napirendjét.

Olasz ambíciók

A hétfői informális csúcstalálkozóra reflektálva Giorgia Meloni úgy nyilatkozott: „Amikor az Európai Tanácsban voltunk, egyesek úgy érkeztek a csúcspozíciókat érintő javaslatokkal, hogy nem is gondolkodtak azon, hogy mik a választók jelzései, vagy hogy lépésváltásra van szükség a prioritások miatt”. Az olasz kormányfő szerint az alkut megkötő frakciók azért sietnének az egyezség lezárásával, mert „rájöttek, hogy ez egy törékeny megállapodás lehet.”
A Politico szerint a római vezetésnek komoly ambíciói vannak a következő bizottságban a gazdasági tárca vezetésére, az ECR parlamenti frakcióban pedig az ügyvezető elnöki vagy alelnöki posztra. A lap úgy tudja, hogy Raffaele Fitto jelenlegi olasz EU-ügyi miniszter a legesélyesebb a posztra. Mellette felmerült még Elisabetta Belloni, az olasz hírszerzés vezetőjének a neve is az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára. A lap szerint azonban Belloni esélyei alacsonyak, mivel

az olasz kormányfőt inkább a gazdasági tárca vezetése érdekli, a regionális kiegyensúlyozottság miatt pedig a jelenlegi háttéralku keretében az EU fődiplomata posztját az észt miniszterelnök kapná.

A parlament szerepe

Noha Ursula von der Leyen az olasz kormányfő támogatása nélkül is újraválasztható lenne a bizottság elnöki tisztségére, szakértők szerint nem lehet kikerülni az EU harmadik legnagyobb gazdaságának vezetőjét a döntésnél.

A háttéralkuk jellegét jól mutatják egy másik, szintén a neve elhallgatása mellett nyilatkozó diplomata szavai, aki úgy fogalmazott:

nem áll szándékukban bevonni az ECR-t a koalícióba, de tiszteletben tartják Meloni szerepét az Európai Tanácsban.

A lap arra is emlékeztet, hogy az Európai Unió állam-és kormányfőinek jövő héten kell hivatalosan elfogadniuk a csúcsjelölti csomagot, amelyet azután még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ezért, ha nem akarnak a nyár közepéig elhúzódó egyezkedést, meg kell előzni a politikai bizonytalanságokat. Ursula von der Leyen jelölésének elfogadásához a Politico szerint 361 szavazatra van szükség a 720 fős testületben.

A jelenlegi néppárti-szocialista-liberális koalíciónak 400 mandátuma van összesen, azonban lehet tartani, hogy

az EPP mohósága miatt a szocialisták egy része nem fogja megszavazni a néppárti Von der Leyent.

Amennyiben mégis sikerül megállapodásra jutni a háttérben, és a parlament sem akadályozza Von der Leyen újraválasztását, az új bizottság várhatóan november elején kezdheti meg a működését.

Háború- és migrációpárti, gazdaságellenes koalíció jött létre Brüsszelben Manfred Weber vezetésével - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Berlinből nyilatkozva.

Orbán Viktor Magyarország számára kulcskérdésnek nevezte, hogy a világgazdaság nyitottnak maradjon. Magyarország nem tud a mostani életszínvonalon élni, ha csak a tízmillió magyar gazdasági piacára számíthat – fogalmazott, hangsúlyozva, tragikus volna a világ többi részétől való elzárkózás.

Kiemelte: a nyitott világgazdaság akarásában Németország is a szövetségesünk, hiszen ők is termelő ország, és el kell adnia a termékeit a világban.

Orbán Viktor a Mercedest hozta fel a két ország közötti gazdasági kapcsolat példájaként, jelezve, hogy a járműgyártó 3800-4200 új munkahelyet hoz létre Kecskeméten, hét lakat alatt tartott új modellek és a hozzájuk szükséges alkatrészek gyártására.

Hangsúlyozta: átalakuláson megy keresztül a német ipar, a kérdés az, hogy ebben a technológiai váltásban van-e, lesz-e helye a magyaroknak, és a válasz az, hogy lesz, hiszen a németek ezeket a fejlesztéseket tekintélyes részben Magyarországon hajtják végre, sok ezer új munkahelyet hozva létre, részt véve a mérnök- és a szakmunkásképzésben.

Ezt kell megerősítenem először is a kancellárral – közölte a magyar kormányfő a német partnerével a nap folyamán tartandó megbeszélésről.

Kijelentette: a mindenkori német kancellárral a német-magyar gazdasági együttműködésre rá kell ütni a kóserpecsétet. Elsődleges cél garantálni a magyar részvételt a német gazdasági fejlődésben – mondta.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a német kancellár szövetségese, hiszen mindkét állam érdeke a nyitott világgazdaság, akárcsak az, hogy Európában visszaszorítsák azokat az erőket, amelyek ennek az ellenkezőjét akarják.

Megemlítette: mivel július elsejével Magyarország veszi át az unió soros elnökségét, Olaf Scholz kancellárral megbeszélik a nagy európai kérdéseke is, áttekintve, Magyarország milyen ügyeket tesz az asztalra, meddig akar azokkal előre jutni. Példaként

Szerbia uniós tagságát, az adócsökkentés, a családtámogatások ügyét, az európai gazdaság versenyképességének javítását említette.

Orbán Viktor kiemelte: az uniós állam- és kormányfőknek a héten megtartott informális ülésén a baloldali pártok bejelentették, hogy egyezséget kötöttek egymással, a magát jobboldalinak mondó, de a szövetségkötések esetén mindig balra elmozduló Európai Néppárt (EPP) pedig csatlakozott a baloldalhoz.

A létrejött koalíció megállapodott egy olyan programban, ami nem jó Magyarországnak, különbözik a magyar emberek gondolkodásától. Ez egy háborúpárti koalíció, összeálltak azok, akik továbbra is, sőt gyorsuló ütemben akarják belevinni Európát a háborúba – fogalmazott.

Hozzátette: Németországban a II. világháború óta elképzelhetetlen, súlyos militarizálódás zajlik.

A koalíció második programja migrációpárti, ők a Soros-terv végrehajtói – jelentette ki, hozzátéve, Soros György már 2015-ben megírta, hogy minden évben be kell hozni egymillió migránst Európába, és ennek finanszírozásához ő szívesen ad kölcsönt az európaiaknak.

Lakosságcsere zajlik Európában, a fehér, keresztény, európai ember fogy, a migránsok száma emelkedik, a muszlim közösséghez tartozók száma radikálisan nő

– figyelmeztetett.

A koalíció a versenyképesség kérdésében – tehát, hogy hogyan lehet megerősíteni az ipart, több munkahelyet, magasabb fizetéseket és jobb életet biztosítani az embereknek –, az adóemelés oldalán áll, tehát nem piacbarát, ami nem jó az európai gazdaságnak – mondta. Háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre – összegzett.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az EPP a hagyományos, mérsékelt, konzervatív és kereszténydemokrácia képviselete helyett mindig elviszi a szavazóit balra, ezért nem jobboldali, hanem baloldali többség jön létre Európában.

Az európai parlamenti választást értékelve kifejtette, az utóbbi időben

a néppárt választásról választásra ugyan begyűjti a mérsékelt, jobboldali szavazók támogatását, de ahelyett, hogy jobbra kötne koalíciót, elmegy, és bal oldalra köt, azaz ellopja, eltolja jobbról balra a szavazókat.

Ez a dicstelen szerep az, amit az Európai Néppárt játszik, és ezért hiába tolódtak el a közvéleményben az erőviszonyok a jobboldal javára, ezt nem lehet direktben érvényesíteni most Brüsszelben – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, indirekt lépésekkel, vagyis szövetségek és megállapodások megkötésével azonban egyre erősebb lesz a jobboldal.