Egy lakótelepre hullottak a rakéták Ukrajnában

Dnyipróban egy kilencemeletes lakóépület egy része összeomlott egy robbanás után. A lakóház négy emelete megsemmisült. Legalább egy ember meghalt, 12 ember megsérült, hatan kórházba kerültek – erről a Telegram-csatornáján számolt be a Dnyipropetrovszki regionális államigazgatás vezetője, Szergej Liszak. Azt mondta, hogy a robbanást rakétacsapás okozta. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette a nyugati országokat, szállítsanak több légvédelmi rendszert, hogy megbízható légpajzsot hozzanak létre és megakadályozzák a városok elleni támadásokat – írja a Lenta.ru. Korábban a Financial Times saját forrásaira hivatkozva azt állította, hogy az USA, Izrael és Ukrajna tárgyalásokat folytat akár nyolc elavult Patriot légvédelmi rendszer Kijevbe történő szállításáról. A terv szerint Izrael először az USA-nak adja el a rendszereket, majd azokat átadják az Ukrán Fegyveres Erőknek (AFU)- jegyzi meg az orosz lap.

Ezt az információt hivatalos szinten nem erősítették meg. Ugyanakkor Denisz Smjhal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy Németország, Románia és Hollandia egy-egy Patriot-rendszert és további rakétákat adna a köztársaságnak a rendszerekhez, hogy készletet képezzenek. Berlin IRIS–T és Gepard légvédelmi rendszereket is küld. A szállítások ütemezését nem pontosították – foglalja össze a lap.

Arra utasította az orosz vezérkart Andrej Belouszov védelmi miniszter, hogy tegyen javaslatokat azonnali válaszintézkedésekre a Fekete-tenger feletti amerikai „provokációkra” – közölte pénteken az orosz katonai tárca.

Közleményében a minisztérium rámutatott, hogy megnőtt a pilóta nélküli amerikai légi járművek repüléseinek intenzitása a Fekete-tenger vizei felett.

„Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok és a NATO-országok egyre nagyobb mértékben részesei az ukrajnai konfliktusnak a kijevi rezsim oldalán. Az ilyen repülések megsokszorozzák a légtérben az orosz légi- és űrerők repülőgépeivel való incidensek valószínűségét, ami növeli a katonai szövetség és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfrontáció kockázatát”

– közölte az orosz védelmi tárca, amely szerint mindezért „a NATO-országok viselik a felelősséget”.

Tambovban péntek hajnalban egy ukrán drón tüzet okozott egy olajtárolóban. A helyi hatóságok szerint a lángokat lokalizálták, személyi sérülés nem történt. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy péntekre virradóra 25 pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le a légierő Brjanszk, Voronyezs, Kurszk, Rosztov és Szmolenszk megye felett.

Veszélyes szakaszba lépett a háború: az Egyesült Államok már a legújabb fegyvereit teszteli Ukrajnában, Vlagyimir Putyin erre további szövetségeseket keres és úgy tűnik, talál is jószerivel. Ezúttal Iránnal fonta szorosabbra az együttműködést. Az Európai Unió közben Ukrajna uniós tagságáról tárgyal, ami a Híradónak nyilatkozó elemző szerint oda vezethet, hogy a közösség is belesodródhat a háborúba.

Teherán az év elején jelentette be, hogy ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak. Irán 2022 tavasza óta legkevesebb 400 rakétát küldött Moszkvának, amelyeket Ukrajnában használtak fel. Az orosz–iráni kapcsolatok példátlan fellendülését tükröző új államközi szerződés a végső fázisban van – közölte a Kreml, miután szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt az ideiglenes iráni elnökkel. Az orosz külügyi szóvivő úgy fogalmazott: Moszkva érdekeit tartják szem előtt.

„Bármelyik országgal kötünk olyan szerződést, ami nekünk és nekik is megfelel. Ezek a szerződések különböznek egymástól, most az Iránnal kötendő nagy szerződésen folyik a munka” – közölte Maria Zaharova.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban Kínában, Vietnamban és Észak-Koreában is járt. A phenjani találkozó után Kim Dzsongun észak-koreai vezető közölte: minden támogatást megad Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.

Ágyútölteléknek használná az észak-koreaiakat Vlagyimir Putyin – írta a Politico. A brüsszeli lap amerikai forrásokra hivatkozva úgy fogalmaz: Észak-Koreának kétszer is meg kellene gondolnia, hogy katonákat küldjön Ukrajnába.

Közben Amerika a legújabb fegyvereket teszteli Ukrajnában. Washington a legmozgékonyabb könnyűtüzérségi rendszerét küldte el Kijevnek, amelyet a gyalogság vagy a különleges egységek használhatnak, és akár 15 kilométerre is ellő.

Ukrajna folytatni akarja a harcot és nem akar békét kötni, amiben a Nyugat is támogatja. A Biden-adminisztráció azt fontolgatja, hogy feloldja a tilalmat a katonai vállalkozók Ukrajnába küldéséről, hogy segítsenek a fegyverek működtetésében. De Washington a fegyverszállításokban is elsőbbséget biztosított Kijevnek.

Az Európai Unió is mindent megtesz Ukrajna támogatásáért: a tagállamok folyamatosan küldik a fegyvert és pénzt a háborúba. Sőt, szerdán hivatalosan is elkezdődtek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról.

„Ez egy történelmi eredmény. Hosszú ideje dolgoztunk azon, hogy hivatalosan is elkezdődjenek a tárgyalások. Minden szükséges lépést megteszünk a csatlakozás érdekében” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A magyar kormány szerint viszont Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra.

„Egy háborúban álló országot felvenni az unióba, lényegében azt jelenti, hogy az Európai Unió is egy háborús fél lenne” – mondta az Alapjogokért Központ elemzője. Szerinte a háborún kívül más problémák is vannak Kijev uniós tagságával. Lajkó Fanni az M1-en azt mondta: Ukrajna csatlakozásával sok tagállam elesne az uniós támogatásoktól és befizetővé válna. „A teljes költségvetést át kellene rajzolni, kezdve a kohéziós politikán át egészen az agrárpolitikáig. Talán ami Magyarországot is leginkább befolyásolja, az agárártámogatások kérdése. Ukrajnának akkora termőföldjei vannak – ha csak az ukrán területet nézzük –, mint Olaszország teljes területe. Nagyon nagy termőfölddel rendelkezik, ahova támogatásokat kellene küldeni, ezért az agrártámogatásoknak a legnagyobb hányada Ukrajnába menne” – mondta.

Lajkó Fanni kiemelte: még az Európai Bizottság is elismeri, hogy Kijev a jogállamisági és környezetvédelmi kritériumoknak sem felel meg, valamint a korrupcióval, az oligarchákkal és a kisebbségi jogokkal is komoly problémák vannak.