Háborúra készül a NATO: olyan stratégiai döntés született Washingtonban, amely Magyarországot is érinti. A brit The Telegraph megtudta, hogy a katonai szövetség szárazföldi logisztikai folyosókat hoz létre az amerikai csapatok gyors frontra küldéséhez arra az esetre, ha háborúba lépne Oroszországgal. A lap szerint az egyik ilyen korridor Olaszországon, majd Szlovénián, Horvátországon keresztül Magyarországon érne véget. Közben egy nyugalmazott orosz tengerésztiszt arról beszélt, hogy egy NATO–orosz háborúban Lengyelország lenne az első, leglogikusabb célpontja egy orosz nukleáris csapásnak.

„Megnevezték Moszkvában azt a NATO-országot, amelyet elsőként támadhat meg az orosz hadsereg” – írja a Portfolio. Az online lap egy befolyásos orosz biztonságpolitikai szakértő szavait idézve hozzáteszi: ha Oroszország háborús konfliktusba kerül a NATO-val, Lengyelország az első, leglogikusabb célpontja egy orosz támadásnak, nukleáris csapásnak – hangzott el az M1 Híradójában.

Konsztantin Szivkov nyugalmazott tengerésztiszt arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte az európai vezetők nem veszik elég komolyan azt, hogy Oroszország atomfegyverekkel rendelkezik, pedig ez nagy veszélyt jelent egyes országokra. Szerinte 30-40 atomrakéta elég ahhoz, hogy 10-15 percen belül eltűnjön a Föld színéről a lengyel kultúra, a nyelv és a teljes lengyel lakosság.

Oroszország láthatóan figyeli a nyugati nyilatkozatokat.

„A NATO-országok képviselőinek, különösen Európában, és a kis országok vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy mivel játszanak” – közölte néhány napja Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A brüsszeli vezetők azonban úgy tűnik, nem veszik komolyan annak a veszélyét, hogy a háború eszkalálódhat és napról napra egyre határozottabban állnak ki Ukrajna katonai támogatása mellett.

A lengyel külügyminiszter a múlt héten beszélt arról, hogy országa nem zárhatja ki csapatai Ukrajnába küldését. Radoslaw Sikorski korábban azt is kijelentette, hogy Oroszország vereségével végződne a NATO elleni támadás.

Hasonló állásponton van Emmanuel Macron francia elnök is. Ráadásul Franciaország, csakúgy mint Németország és Nagy-Britannia, engedélyezte azt is, hogy az általuk küldött fegyverekkel Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat támadjon.

Elemzők szerint még veszélyesebb, hogy az Egyesült Államok is megadta az engedélyt Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket vessen be orosz területen.

„Ez a kérés egyenesen Joe Biden elnökhöz ment. És ő jóváhagyta a fegyvereink használatát erre a célra” – nyilatkozta néhány napja Anthony Blinken amerikai külügyminiszter.

A háborúra hangolódás pedig nemcsak a tagállamokban zajlik, a NATO is összecsapásra készül. Háborúra készül a NATO: olyan stratégiai döntés született Washingtonban, amely Magyarországot is érinti – írja a Portfolio, amely a brit The Telegraphra hivatozva rámutat: a katonai szövetség szárazföldi logisztikai folyosókat hoz létre az amerikai csapatok gyors frontra küldéséhez, arra az esetre, ha háborús konfliktusba kerülne a szövetség Oroszországgal.

Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta- és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Egy ilyen logisztikai folyosó most is üzemel: ha háború törne ki Oroszországgal, az amerikai katonákat Hollandiában, Rotterdamon keresztül Németországba, majd Lengyelországba vinnék. A brit lap forrásai szerint azonban még négy ilyen logisztikai korridort is kiépítenének Európában: az egyik ilyen Olaszországon, majd Szlovénián, Horvátországon keresztül Magyarországon érne véget.

Orbán Viktor miniszterelnök a szombati békemeneten elmondott beszédében hangsúlyozta: „Lassan mondom, hogy Brüsszelben is megértsék, nem fogunk hadba lépni.”

„Mi nem akarunk vért adni Ukrajnáért, nem megyünk háborúba, és nem fogunk másokért idegen földön meghalni” – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott: „a világháborúk mögött a gonosz áll, és eljött az ördögűzés ideje; vagy mi győzünk, vagy ők. Harmadik út nincs, csak harmadik világháború”.

Magyarország az utolsó akadály, amely miatt Európa még nem lobbant lángra, ezért az észak-atlanti világ most minden idegszálával arra koncentrál, hogy ezt az utolsó bástyát is ledöntse az alapjairól – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Balatonkenesén.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen hangsúlyozta, hogy a június 9-ihez foghatóan fontos választás talán még nem volt Magyarországon, mivel hazánknak a sorozatos válságok után most az ukrajnai háborúval szemben kell megvédenie magát.

„Két és fél éve elemi erejű küzdelmet folytatunk azért, hogy meg tudjuk magunkat védeni mindazzal a nyomásgyakorlással szemben, amelynek az a célja, hogy minket is beletoljanak a háborúba” – mondta.

„Ugyanis jól láthatóan Európában és az észak-atlanti világban mára mindenkit elrendeztek, mindenhol megtörték az ellenállást, s mindenki vagy önszántából, vagy nem bírva a nyomást, vagy valamilyen más oknál fogva feladta a védekezését” – folytatta.

„Van egy utolsó akadály, ami miatt még Európa nem lobbant lángra, és ezt Magyarországnak hívják. És most láthatóan minden nyomásgyakorlás ide koncentrálódik.

Az európai és észak-atlanti világ minden idegszálával arra fókuszál, hogy ezt az utolsó bástyát, Magyarországot is ledöntse az alapjairól” – húzta alá.

Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy napjainkban egyesek már nyíltan beszélnek a magyar kormány szavazati jogának megvonásáról az Európai Unió Tanácsában, hogy ezután ne tudja akadályozni azokat a döntéseket, amelyek a kontinenst „belelöknék az árokba, amit harmadik világháborúnak neveznek”.

„Ezt lehet úgy is tekinteni, mint ahogy egy expresszvonat robog a végállomás felé, a menetrend szerint már nem áll meg, és egy lehetőség van még a megállítására, hogy valaki meghúzza a vészféket. És ez a vészfék június 9. képében jön el” – szögezte le.

Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen kijelentette, hogy az utóbbi pár hétben elhangzott nyilatkozatok, amelyek egyebek mellett nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, atomfegyverek használatáról szóltak, súlyos eszkalációs kockázatot hordoznak magukban.

„És ma még mindig vannak, akik megkérdőjelezik, hogy ez világháborús kockázat-e (…) Ma még mindig vannak még Magyarországon is olyan politikusok, akik arról beszélnek, hogy ne lehessen a béke mellett kampányolni, hogy nincs is háborús kockázat. Hogy ezek az emberek hol élnek, azt én nem tudom, de hogy ki a megbízójuk, azt valószínűleg sejtjük mindannyian” – fogalmazott.

„Tehát június 9-én van sansz arra, hogy amikor kiváló önkormányzati vezetőket is választhatunk, akkor megálljt parancsoljunk a háború felé robogó európai vonatnak, amin a magyarok kocsija is rajta van” – tette hozzá. Majd kiemelte, hogy ehhez egy jobboldali, békepárti fordulatra van szükség Európában, ami nem kizárt jelenleg.

A miniszter érintette a sorkötelezettség bevezetéséről szóló felvetéseket is, úgy vélekedve, hogy reális veszélye vannak, hogy megpróbálják elkezdeni belenyomni az európai országokat a katonák Ukrajnába küldésébe.

Kifejtette, hogy miközben egyesek „választási riadalomkeltéssel” vádolhatják, érdemes felidézni, hogy míg két és fél éve számos európai ország azt hangoztatta, hogy nem fognak fegyvereket küldeni, mára folyamatosan szállítják a rakétákat, harckocsikat és lassan a harci repülőgépeket is.

„Akkora utat járt be az európai háborús hisztéria kialakulása az elmúlt két és fél évben, hogy ami most elképzelhetetlennek tűnik, sajnos az is elképzelhetővé válhat” – közölte. Végül pedig a diplomácia fontosságát hangsúlyozta az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében, arra is kitérve, hogy nem csak azokkal kell tárgyalni, akikkel mindenben egyetértés van.

Ezzel összefüggésben sérelmezte, hogy tavaly az ENSZ Közgyűlésén „meg akarták tiltani” az európaiak, hogy találkozzon az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, miközben a világszervezetet épp azért hozták létre, hogy ott akár a háborúban szemben álló felek is tudjanak egymással kommunikálni.

„Ez azért is rendkívül képmutató, mert eközben ezek, akik azt mondják, hogy az oroszokkal nem szabad kapcsolatot fenntartani, akik a szankciók nagy élharcosai és akik a legnagyobb morális hősként tüntetik fel ma magukat, még mindig óriási üzleti dealeket csinálnak az oroszokkal” – jegyezte meg.

Csapásra készül a NATO Oroszoroszág ellen