Csak színjáték volt a svájci békekonferencia?

Nagyon úgy néz ki, hogy a nyugati elit ezzel a színjátékkal készíti elő az Oroszországgal való teljes katonai konfrontációt- írja az Origo.

Vasárnap zárult a kétnapos svájci békekonferencia, amely csak a nevében karolta fel a békét, a valóságban a résztvevők éppen a háború fokozása felé tettek komoly lépéseket. Az eseményre eleve meg sem hívták Oroszországot, ami teljesen nonszensz, hiszen ezzel kizárták a tárgyalásokból az egyik háborúzó felet. Arról nem is beszélve, hogy pár óra leforgása alatt a Nyugat - Moszkva távolléte mellett - elképesztő támogatásokról döntött Ukrajna javára, ami értelemszerűen nem a megegyezést segíti elő.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke még az év elején kérte meg Svájcot, hogy vállalja el a csúcstalálkozó megszervezését. A hivatalos verzió szerint azért, mert Kijev egy nemzetközi tanácskozással szeretne közelebb kerülni a békéhez.

Baljós árnyak

A felvetés jól hangzott, csakhogy már az első lépésekből látszott, hogy az esemény a legkevésbé sem a megegyezést szolgálja. A szervezők ugyanis meg sem hívták Oroszországot, úgy pedig igen nehéz békét kötni, hogy az egyik fél nincs is jelen. 

Erre erősített rá, hogy a konferencián kizárólag Ukrajna béketervét vették napirendre, ami már elsőre sem tűnt túlzottan kompromisszumkésznek. Kijev ugyanis nem kevesebbet követelt, mint az orosz csapatok teljes kivonását a megszállt ukrán területekről. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem is hagyta szó nélkül a tervezetet, és a találkozót megelőzően, pénteken ismertette az orosz békefeltételeket, ami teljes ellentéte az ukránnak. Kijelentette, hogy Oroszország tűzszünetet hirdet, és tárgyalásokat kezd Ukrajna elleni háborújának befejezéséről, ha Kijev beleegyezik NATO-csatlakozási ambícióinak feladásába, és teljes egészében átadja Oroszországnak azt a négy megyéjét, amelyre Moszkva igényt tart. 

Ilyen előzmények után a hétvégén a svájci Bürgenstockban megtartották az ukrajnai békekonferenciát, amelyen több mint 90 ország vett részt, közülük többen állam- vagy kormányfői szinten. De ahogy az várható volt, a béke ügyében nem történt előrelépés. 

Pörögnek a támogatások

A kétnapos tanácskozás ugyanis lényegében Ukrajna támogatásáról szólt, arról, hogyan lehetne Kijevet megerősíteni Moszkvával szemben. Az Egyesült Államok szokás szerint vezető szerepet vitt ebben: Kamala Harris amerikai alelnök szombaton, miután találkozott Zelenszkijjel, bejelentette:   

Washington több mint másfél milliárd dollárt ajánlott fel Kijev számára.

A pénzeket ezúttal humanitárius segély és az energiaellátás javítása címszó alatt küldik Ukrajnának. Az alelnök bejelentése szerint 824 millió dollár megy az ukrán energiainfrastruktúra helyreállítására és egyéb energiaszükségletek kielégítésére. 379 millió dollár humanitárius célokat szolgál, így élelmiszer- és vízellátást, menedékhelyek kialakítását, valamint egészségügyi szolgáltatásokat tartalmaz. Az amerikai kormányzat további 300 millió dollárt nyújt Ukrajnának polgári biztonsági célokra, ide értve a bűnüldöző szervek anyagi támogatását. 

A Le Monde tudósítása szerint Norvégia is mélyen a zsebébe nyúlt, és az áramellátás biztosításának céljából 103 millió dollárnyi támogatásra tettek ígéretet Kijevnek a konferencián. 

Szintén konfrontatív lépésnek minősült, hogy a békecsúcs előtt a világ legfejlettebb országai megállapodtak arról, hogy egy 50 milliárd dolláros hitelcsomagot nyújtanak Ukrajna számára - az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételekből. A konfliktus 2022-es kezdete óta 325 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak a szankciókat bevezető országok. Az 50 milliárd dolláros kölcsönt Ukrajna a nemzetközi piacról venné fel, ám annak kamatait Kijev a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből tudná fizetni, az előzetes várakozások szerint ez a bevétel évi 3 milliárd dollárt jelent.

A G7 országok találkozóján mindemellett Joe Biden amerikai elnök és Volodimi Zelenszkij egy 10 évre szóló amerikai-ukrán védelmi együttműködésben is megállapodott, amely Kijev szerint történelmi jelentőségű. 

Konfrontáció Putyinnal

Nemcsak ezek a lépések, illetve a támogatások voltak egysíkúak, hanem a nyugati politikusok csúcson elmondott beszédei is. 

Emmanuel Macron francia elnök - aki belebukott a háborúpárti politikájába, és új parlamenti választást volt kénytelen kiírni - leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. "Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat" - mondta a francia elnök.    

Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján konkrétan ultimátumot küldött Moszkvának. "Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából" - húzta alá a háborúpárti politikus. 

Nem finomkodott Karl Nehammer osztrák kancellár sem, aki vasárnap délutáni nyilatkozatában kijelentette: rá kell venni Moszkvát arra, hogy változtasson a hozzáállásán. 

Ezek után kevésbé meglepő, hogy a nyugati országok vezetői egybehangzóan elutasították Putyin fegyverszüneti ajánlatát, még csak tárgyalni sem hajlandók róla.

Kamala Harris amerikai alelnök nemet mondott az orosz elnök békejavaslatára, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel. "Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből" - mondta Harris.  Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója "teljességgel abszurd elképzelésnek" nevezte az orosz békejavaslatot, amely szerinte Ukrajna még kiterjedtebb leigázásához vezetne. 

Maguk között megszavazták

Miután lesöpörték az asztalról Putyin békejavaslatát, a résztvevők elfogadtak egy záróközleményt, ami a legkevésbé se a békekötést szolgálta.  

A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy 80 résztvevő állam és négy európai intézmény megerősítette Ukrajna területi integritása iránti elkötelezettséget. Azaz, a Nyugat aláhúzta, nem hajlandó semmiféle engedményre a közeljövőben. Nem véletlen, hogy nem minden résztvevő támogatta a záró közleményt; többek között India, Szaúd-Arábia, Mexikó és az Egyesült Arab Emírségek sem szerepeltek a támogató államok listáján.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Ukrajna számra pozitívan értékelte a fejleményeket. "A szöveg kiegyensúlyozott, minden elvi álláspontunkat, amelyhez Ukrajna ragaszkodott, figyelembe vették" - mondta újságíróknak a kijevi diplomácia irányítója, hozzátéve, hogy a végleges záróközlemény-változatot még nem hozták nyilvánosságra. "Álláspontunk nagyon világos: nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogyan most teszi" - húzta alá, előrevetítve a háború eszkalációját. Sokat mondó, hogy azt is elismerte Kuleba: a csúcstalálkozón nem tárgyaltak meg alternatív béketerveket.

Egy lépés a háború felé

Ahogy a fentiekből kitűnhet, a svájci békekonferencia maximum csak a nevében foglalkozott a békével. Az eseményen résztvevő nyugati politikusok továbbra sem hajlanak a kompromisszumra, a céljuk pedig továbbra is az, hogy két vállra fektessék Moszkvát.

Ezt jelzik azok a nagy összegű támogatások, amelyeket Ukrajnának ígértek az eseményen. A Kijevnek küldött rengeteg pénz és fegyver ugyanis egy dolgot szolgál: hogy fenntartsák a hosszú, elhúzódó háborút. A konferencián felszólaló vezetők megszólalásaiban sem lehet pozitívumot találni, hiszen egytől egyig az Oroszországgal szembeni konfrontáció mellett szólaltak fel. Ahogy azt a nemzetközi közvélemény az elmúlt években megszokhatta: Bürgenstockban is szinte csak háborúpárti érveléssel lehetett találkozni. 

A nyugati elit tehát - úgy néz ki - hajlandó elmenni a falig Ukrajnáért, ami könnyen egy NATO-Oroszország összecsapást eredményezhet.