Brüsszel biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön biztonsági megállapodást írt alá Charles Michellel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, ebben uniós részről megerősítik tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy széles körű támogatást nyújtanak Ukrajnának, Kijev pedig vállalja, hogy betartja az uniós alapértékeket.

A megállapodásban az EU ígéretet tesz meglévő kezdeményezéseinek elmélyítésére, beleértve az ukrán katonák kiképzését érintőket is, és hosszú távú kötelezettségeket vállal Ukrajna tüzérségi lövedékekkel és légvédelmi rendszerekkel való ellátására.

A dokumentum értelmében az unió ígéretet tesz arra, hogy kiszámítható, hosszú távú és fenntartható támogatást nyújt Ukrajna biztonsága és védelme érdekében, folytatja az ukrán biztonsági és katonai erők kiképzését, fellendíti az ukrán és az európai védelmi ipar közötti együttműködést, és megerősíti a hibrid és kiberfenyegetések, valamint a külföldi információs manipuláció és beavatkozás elleni együttműködést – áll a szövegben.

Az EU ugyancsak kötelezettséget vállal arra, hogy a szükséges katonai segítségnyújtást felgyorsítsa és fokozza. Az új segélyekre vonatkozóan az unió nem tett konkrét kötelezettségvállalásokat: a megállapodásban az áll, hogy az EU 2024-re ötmilliárd eurós támogatást folyósít Ukrajnának, és további hasonló éves emeléseket irányozhat elő 2027-ig az ukrán igények alapján és a Tanács politikai iránymutatásától függően.

Az EU emellett Ukrajna csatlakozásának és reformfolyamatának támogatását, az újjáépítés és modernizáció kiszámítható pénzügyi támogatását, Ukrajnának az egységes uniós piacba való fokozatos integrációját is tervezi, valamint vállalta, hogy előmozdítja azt a munkát, amely arra irányul, hogy a zárolt orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna támogatására használják fel.

A megállapodás értelmében Ukrajna a maga részéről vállalja, hogy folytatja a reformokat különösen a jogállamiság területén, és hozzájárul az Európai Unió és tagállamainak biztonságához, egyebek között a rendelkezésére álló információk megosztásával.

A dokumentumban az is szerepel , hogy az Európai Unió hosszú távú kötelezettségvállalása Ukrajnával szemben továbbra is azon az alapon fog fennállni, hogy Ukrajna is kötelezettséget vállal az uniós alapértékek, vagyis az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is.

Veszélyes szakaszba lépett a háború: az Egyesült Államok már a legújabb fegyvereit teszteli Ukrajnában, Vlagyimir Putyin erre további szövetségeseket keres és úgy tűnik, talál is jószerivel. Ezúttal Iránnal fonta szorosabbra az együttműködést. Az Európai Unió közben Ukrajna uniós tagságáról tárgyal, ami a Híradónak nyilatkozó elemző szerint oda vezethet, hogy a közösség is belesodródhat a háborúba.

Teherán az év elején jelentette be, hogy ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak. Irán 2022 tavasza óta legkevesebb 400 rakétát küldött Moszkvának, amelyeket Ukrajnában használtak fel. Az orosz–iráni kapcsolatok példátlan fellendülését tükröző új államközi szerződés a végső fázisban van – közölte a Kreml, miután szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt az ideiglenes iráni elnökkel. Az orosz külügyi szóvivő úgy fogalmazott: Moszkva érdekeit tartják szem előtt.

„Bármelyik országgal kötünk olyan szerződést, ami nekünk és nekik is megfelel. Ezek a szerződések különböznek egymástól, most az Iránnal kötendő nagy szerződésen folyik a munka” – közölte Maria Zaharova.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban Kínában, Vietnamban és Észak-Koreában is járt. A phenjani találkozó után Kim Dzsongun észak-koreai vezető közölte: minden támogatást megad Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.

Ágyútölteléknek használná az észak-koreaiakat Vlagyimir Putyin – írta a Politico. A brüsszeli lap amerikai forrásokra hivatkozva úgy fogalmaz: Észak-Koreának kétszer is meg kellene gondolnia, hogy katonákat küldjön Ukrajnába.

Közben Amerika a legújabb fegyvereket teszteli Ukrajnában. Washington a legmozgékonyabb könnyűtüzérségi rendszerét küldte el Kijevnek, amelyet a gyalogság vagy a különleges egységek használhatnak, és akár 15 kilométerre is ellő.

Ukrajna folytatni akarja a harcot és nem akar békét kötni, amiben a Nyugat is támogatja. A Biden-adminisztráció azt fontolgatja, hogy feloldja a tilalmat a katonai vállalkozók Ukrajnába küldéséről, hogy segítsenek a fegyverek működtetésében. De Washington a fegyverszállításokban is elsőbbséget biztosított Kijevnek.

Az Európai Unió is mindent megtesz Ukrajna támogatásáért: a tagállamok folyamatosan küldik a fegyvert és pénzt a háborúba. Sőt, szerdán hivatalosan is elkezdődtek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról.

„Ez egy történelmi eredmény. Hosszú ideje dolgoztunk azon, hogy hivatalosan is elkezdődjenek a tárgyalások. Minden szükséges lépést megteszünk a csatlakozás érdekében” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A magyar kormány szerint viszont Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra.

„Egy háborúban álló országot felvenni az unióba, lényegében azt jelenti, hogy az Európai Unió is egy háborús fél lenne” – mondta az Alapjogokért Központ elemzője. Szerinte a háborún kívül más problémák is vannak Kijev uniós tagságával. Lajkó Fanni az M1-en azt mondta: Ukrajna csatlakozásával sok tagállam elesne az uniós támogatásoktól és befizetővé válna. „A teljes költségvetést át kellene rajzolni, kezdve a kohéziós politikán át egészen az agrárpolitikáig. Talán ami Magyarországot is leginkább befolyásolja, az agárártámogatások kérdése. Ukrajnának akkora termőföldjei vannak – ha csak az ukrán területet nézzük –, mint Olaszország teljes területe. Nagyon nagy termőfölddel rendelkezik, ahova támogatásokat kellene küldeni, ezért az agrártámogatásoknak a legnagyobb hányada Ukrajnába menne” – mondta.

Lajkó Fanni kiemelte: még az Európai Bizottság is elismeri, hogy Kijev a jogállamisági és környezetvédelmi kritériumoknak sem felel meg, valamint a korrupcióval, az oligarchákkal és a kisebbségi jogokkal is komoly problémák vannak.

A fronton közben az ukrán katonák az emberhiányra panaszkodnak. A kijevi hadvezetés az elmúlt hónapokban kénytelen volt Harkiv megyébe átcsoportosítani erőit az ott elindított orosz offenzíva miatt.

„Túl kevesen vagyunk, feleannyian, mint amennyien kellene lennünk” – panaszolta egy ukrán katona.

A nyugati fegyvertámogatásnak köszönhetően hadianyagból viszont nincs hiány, és az ukránok ezt kihasználva rendszeres légicsapást indítanak az orosz területek ellen. Kedd hajnalban Belgorodban egy idős nő meghalt, többen pedig megsérültek, miután ukrán dróntámadás érte az orosz megyeszékhelyet.

Az ukrán elnök nem sokkal korábban kitüntette a titkosszolgálat dolgozóit, amiért eredményesen derítik fel az oroszországi célpontokat.

„Ukrajna hálával tartozik nektek, amiért akadályozzátok az orosz hadi gépezet működését. Már több mint harminc olajfinomítóra és olajtározóra sikerült csapást mérnetek Oroszország területén” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az egyik legutóbbi ukrán légitámadás az orosz ellenőrzés alatt álló Szevasztopolt érte. A Krím félsziget központját ennek ellenére a hét elején ellepték a turisták.

„Azt mondják, ha félsz a farkastól, akkor ne menj az erdőbe. Mi mégis idejöttünk, és a tengerparton fogunk pihenni. Reméljük, minden rendben lesz. Persze az emberek mindig azt gondolják, hogy úgyse velük történik meg a baj. Amikor elindultunk, eszünkbe se jutott, hogy majd ijesztő lesz itt lenni” – mondta egy nő.

A Szevasztopolt ért vasárnapi rakétatámadáshoz az ukránok amerikai gyártmányú ATACMS típusú rakétákat használtak. Az incidensben két gyermek meghalt.