Biden a kampányt választja az ukrán békekonferencia helyett

Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli az Egyesült Államokat a június közepén Svájcban szervezett, Ukrajna békekonferencián – közölte a washingtoni Fehér Ház hétfőn.

A fehér házi illetékes állítása szerint Volodimir Zelenszkij a saját béketerve, az úgynevezett békeformula mellett azért tudta a világ sok vezetőjét felsorakoztatni, mert az Egyesült Államok támogatóan áll hozzá. Megjegyezte, hogy lehetetlen nem látni az Egyesült Államok kezét minden vonatkozásában annak, amit az elmúlt több mint két évben Ukrajna képes volt cselekedni az orosz–ukrán háborúban.

John Kirby közölte, nem akar megelőlegezni döntéseket, ugyanakkor világossá tette, hogy valószínűleg a jövőben sem változik majd az az amerikai megközelítés, amely a harctéri fejleményekhez igazította az Egyesült Államok Ukrajna irányába nyújtott támogatásait. Az amerikai kormányzat a múlt héten arról döntött, hogy hozzájárul az amerikai fegyverek felhasználásához Oroszország területén belül, amennyiben közvetlenül Ukrajna határa mentén elhelyezkedő orosz katonai célpontokról van szó, amelyeket Ukrajna elleni támadásokra használnak. A hozzájárulás kiszélesítését sürgette Volodimir Zelenszkij az elmúlt hétvégén.

– fogalmazott az amerikai vezető tisztségviselő, hozzátéve, hogy nem fognak hátat fordítani Ukrajna szükségleteinek. Megjegyezte azt is, hogy jelenleg nincs változás az amerikai pozícióban, amely megtiltja az ukránoknak amerikai taktikai rakétarendszerek (ATACMS), nagy hatótávolságú eszközök bevetését Oroszország területén belül.

Újra megerősítették Németországban, hogy engedélyezik Ukrajnának a Berlintől kapott fegyverek bevetését orosz területen is. Christian Freuding vezérőrnagy, a német védelmi minisztérium Ukrajna Helyzetelemző Központjának vezetője beszélt erről egy interjúban. A múlt héten az Egyesült Államok is hasonló engedélyt adott az ukránoknak. Elemzők szerint ezek a lépések egyre közelebb hozzák a harmadik világháborút.

„Könnyen elképzelhető, hogy a Patriot rendszereket most már a harkivi térségben, Oroszország felett is bevetheti Ukrajna” – közölte a német hadsereg tábornoka. Christian Freuding, arról is beszélt:

péntek óta egyértelmű, hogy Ukrajna, ha korlátozott mértékben is, de német fegyvereket is bevethet Oroszország területén lévő célpontok ellen. Majd hozzátette, minden felelősség Ukrajnáé.

„Németország engedett szövetségesei nyomásának, és az amerikai állásponthoz csatlakozott, amikor engedélyezte, hogy német fegyvereket vessenek be Oroszország területén” – erről írt a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet, korábban ez elképzelhetetlen lett volna, és ezzel a lépéssel alapvető irányváltás történt az orosz–ukrán háború kapcsán.

Amerika is szabad utat enged Ukrajnának az Oroszország elleni támadásban. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanis néhány napja azt sugallta, hogy Joe Biden elnök jelentős politikai váltásra készül, és engedélyt ad Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel támadjon Oroszország területén, ahogyan azt ukrán és európai vezetők hetek óta sürgetik.

„Az elmúlt hetekben Ukrajna megkeresett minket, és engedélyt kért, hogy használhassa azokat a fegyvereket, amelyeket mi biztosítunk. Többek között az orosz erők ellen, amelyek a határ orosz oldalán tömörülnek, majd Ukrajnába támadnak. Ez a kérés egyenesen Joe Biden elnökhöz ment. És ő jóváhagyta a fegyvereink használatát erre a célra”

– nyilatkozta Antony Blinken.

Korábban Nagy-Britannia és később mások mellett Franciaország is engedélyezte, hogy az általuk küldött fegyverekkel Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat támadjon. Ráadásul napirenden van, hogy nyugati katonák menjenek Ukrajnába, sőt már megszületett a döntés arról is, hogy francia kiképzőket küldenek a háborúba.

„A NATO-országok képviselőinek, különösen Európában, különösen a kis országok vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy mivel játszanak” – közölte néhány napja Vlagyimir Putyin. Vagyis az orosz elnök ismét jelezte: a nyugati beavatkozást egy világháború követheti. Sőt,

az orosz vezérkar is figyelmeztette a Nyugatot, hogy világháborút kockáztat, amikor Ukrajnába katonákat küld, esetleg a fegyvereivel Oroszország területére lőnek.

Az európai emberek nem akarnak háborút, a nyugati politikusok nyilatkozatai pedig félelemet keltenek – erről az Alapjogokért Központ elemzője beszélt a Kossuth Rádióban. Lajkó Fanni kiemelte: a háborúpárti nyilatkozatok, a fenyegetőzés és a meggondolatlan döntések könnyen a háború továbbterjedéséhez vezethetnek.

„Amióta elindult ennek a háborús pszichózisnak a folyamata, amit talán Macronnak a kijelentésétől datálhatunk idén februártól, azóta ezek a háborús narratívák egyre inkább terjedtek, egyre több és több ötlet merült fel. És ennek az a természetes folyamata, hogy kampánytémává is válik, és azt gondolom, hogy az európai közbeszédben ez a meghatározó kérdés, hogy háború vagy béke legyen” – közölte az elemző.

Magyaroroszág a kezdetektől békepárti álláspontot képvisel a háborúpárti nyugati politikusokkal szemben, ugyanis az Orbán Viktor vezette kormány következetesen ellenáll annak, hogy hazánkat belerángassák a háborúba, illetve hangsúlyozza: nem fegyverekre, hanem fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

Kijevnek joga van ahhoz, hogy nyugati fegyverekkel támadjon meg oroszországi célpontokat az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint. Josep Borrell Brüsszelben azt mondta: nyugati fegyverek használata orosz célpontok ellen a háború törvénye szerint tökéletesen lehetséges. Közben a német Bild azt írta: a háborúpárti országoknak már konkrét terveik vannak arra, hogy beavatkozzanak az orosz–ukrán konfliktusba.

„Üdvözlöm Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küld Ukrajnába”– írta közösségi oldalán az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, miután Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel tárgyalt. Olekszandr Szirszkij arról is írt, hogy a francia kiképzők hamarosan megérkeznek Ukrajnába. Úgy fogalmazott:

reméli, hogy Franciaország eltökéltsége más országokat is felbátorít majd, hogy csatlakozzanak ehhez az „ambiciózus projekthez”.

Alig három hónap kellett Franciaországnak, hogy valóban katonákat vezényeljen Ukrajnába. Emmanuel Macron francia elnök ugyanis már februárban arról beszélt, hogy nyugati katonákat kellene Ukrajnába küldeni.

A NATO főtitkára pedig kijelentette: nagyobb szabadságot kell adni Ukrajnának a nyugati fegyverek felhasználásában. Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajna tulajdonába kerültek, vagyis akár Oroszország területére is csapást mérhetnek velük.

A NATO Ukrajnában képezné ki az ukrán katonákat, Nyugat-Ukrajna légterének védelmét a NATO biztosítaná, és konkrét elképzelések vannak a fegyver- és lőszerszállításra is

– rántotta le a leplet a háborúpárti elképzelésekről a Bild. A német lap információi alapján a Magyar Nemzet azt írta: már konkrét terveket szőttek a beavatkozásról a háborúpárti országok.

Több NATO-állam most már nemcsak a határra, hanem ukrán területekre is szállítana fegyvereket, de kiképzőket és aknamentesítő csapatokat is küldenének, ami sokak szerint a harmadik világháború, majd egy atomháború kirobbanásához vezetne.

A kiszivárgott terv egytől egyig veszélyes javaslatokat tartalmaz, amelyek könnyen további országokat sodorhatnak a háborúba

– fejtette ki az Alapjogokért Központ elemzője az M1-en. Koskovics Zoltán szerint a háborúpárti politikusok Észak-Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy a pusztítás ne érjen véget.

„Ha meg akarják hosszabbítani ezt a háborút, márpedig nagyon úgy tűnik, hogy ezeknek a politikusoknak – Ursula von der Leyennek és Macronnak – ez a célja, akkor ezt csak úgy tudják elérni, ha belekényszerítenek európai országokat is. És nem a NATO-t fogják először belekényszeríteni, az csak az eszkalációs létra végén lesz. Hanem elsősorban Lengyelország és a balti államok forognak veszélyben, melyeket aztán majd magukra hagynak, vagy úgy segítenek nekik, mint Ukrajnának” – mondta Koskovics Zoltán.

Ukrajna pénzügyi támogatásáról, a fegyverszállításokról, az ukrán területen tervezett kiképzésről és a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezéséről is tárgyaltak az uniós védelmi miniszterek Brüsszelben.

Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó előtt kijelentette: Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat, ahogy a nyugati fegyvereket is használhatja az ilyen támadásokhoz.

„Biztos vagyok benne, hogy az eszkaláció veszélyét néhányan felvetik majd. De mérlegre kell helyezni az eszkaláció veszélyét és az ukránok védelem iránti igényét” – fogalmazott Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője.

Magyarország katonát és fegyvert sem küld a háborúba, illetve a kormány a kezdetektől a fegyverszünet és béke fontosságát hangsúlyozza, azzal érvelve, hogy a háborúnak nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál lehet véget vetni.