Az ENSZ szerint május volt a legvéresebb hónap az ukrán fronton

Az ENSZ egyik magas rangú humanitárius tisztviselője aggasztónak nevezte az ukrajnai áldozatok számának növekedését, mondván, hogy a májusi áldozatok száma közel egy éve a legmagasabb, és hogy az áldozatok több mint fele Oroszország legutóbbi offenzívájának tulajdonítható a Harkiv régióban.

– mondta Joyce Msuya, a humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ukrajnai humanitárius helyzettel foglalkozó ülésén.

Az ENSZ emberi jogi hivatala, amely az áldozatok számát ellenőrzi, azt mondta, hogy 

„A Nemzetközi Migrációs Szervezet becslései szerint legalább 18 100 ember kényszerült újonnan lakóhelye elhagyására Harkiv térségében” – jegyezte meg Msuya.

Mint ismert, Oroszország május 10-én indított újabb offenzívát az északkeleti Harkiv régióban, amelynek eredményeként az elmúlt 18 hónap legnagyobb területi nyereségeit érte el.

Msuya elmondta, hogy az ENSZ és humanitárius partnerei több mint 12 000 embernek nyújtottak segítséget, többek között élelmiszert, ruhát és készpénzt biztosítottak számukra egy Harkivban található tranzitközpontban. Hozzátette, hogy a frontterületeken maradt civilek szörnyű körülményekkel néznek szembe.

– mondta Msuya.

Tizenkilenc ember életét vesztette és további öt megsebesült, amikor ukrán támadás ért egy üzletet Szadovoje faluban – közölte Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének kormányzója.

„A Goloprisztanyi városi körzetben lévő Szadovoje falu kijevi fegyveresek általi lövetése következtében megsemmisült egy üzlet, amelyben jelentős számú látogató és személyzet tartózkodott” – írta Telegram-csatornáján Szaldo.

A kormányzó szerint az üzletet előbb egy irányított légibomba találta el, majd később, amikor a környék lakói megkezdték a mentést, a helyszínre amerikai HIMARS sorozatvetőből kilőtt rakétával újabb csapást mértek a Dnyeper jobb partjáról.

A Luhanszkot péntek délelőtt ért ukrán rakétacsapás halottjainak száma négyre, a sebesültjeié pedig 53-ra emelkedett. Negyven ember kórházban ápolnak, a város civil infrastruktúrájának több objektuma megsérült.

Leonyid Paszecsnik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője közölte, hogy az ukrán fegyveres erők pénteken legkevesebb hat rakétát – előzetes információk szerint amerikai ATACMS rakétákat – lőttek ki Luhanszkra. A légvédelmi erők a legtöbb lövedéket lelőtték, de néhány rakéta célba talált. Egy négyemeletes lakóház egyik lépcsőháza teljesen összeomlott. Többen a romok alatt rekedtek.

Az orosz belügyminisztérium pénteken körözési listára tette Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt, parlamenti képviselőt és volt elnökjelöltet. A jogalapot a tárca nem ismertette.

Intenzív harcok dúlnak az ukrán fronton. Mind az orosz, mind az ukrán fél veszteségekről számolt be. Az orosz védelmi minisztérium szerint legalább három ember meghalt, húsz pedig megsebesült a Moszkva ellenőrzése alatt álló Luhanszkban, amikor az ukrán erők amerikai típusú rakétákkal támadták a várost. Az Ukrajna déli részén fekvő Herszon városát pedig az orosz erők támadták. Ott nem voltak áldozatok – számolt be az M1 Híradója.

Egy szétlőtt, romos épületről közölt felvételeket az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma. A mentőegységek túlélők, sérültek után kutattak a törmelékek alatt – tette hozzá az M1. Egy másik épületet is találat ért, onnan a holttestek mellett sebsülteket is kihúztak. Az orosz védelmi tárca azzal vádolta az ukrán erőket, hogy öt amerikai ATACMS rakétát lőttek ki az orosz ellenőrzés alatt álló kelet-ukrajnai Luhanszk városára.

Az oroszok szerint az ötből négy rakétát lelőttek, de az egyik két lakóházat is eltalált.

„Azokat a fegyvereket, amelyeket a Nyugat szállít a kijevi rezsimnek, nem lehet használni anélkül, hogy a nyugati oktatók ne segítenének a helyszínen. Ráadásul a célpontok kidolgozása sem lehetséges a koordináták nélkül. Kijevnek pedig nincsenek ilyen adatai” – mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Ukrajna egyelőre nem reagált a vádakra.

Az orosz védelmi tárca egy másik felvételt is közölt. A videón – állításuk szerint – a Grad típusú rakéta-sorozatvető Szeverszkijnél egy ukrán erődítményt semmisített meg, a 152 milliméteres tarackjukkal pedig egy aknavető egységet lőtt szét Robotine közelében.

Azt is közölték, hogy az orosz erők az elmúlt 24 órában más célpontokat is támadtak,

köztük lőszerraktárakat, drónkilövő helyeket és külföldi zsoldosok ideiglenes bevetési területeit. Ezenkívül az orosz légvédelmi egységek több ukrán rakétát és drónt is elfogtak.

Az Ukrajna déli részén fekvő Herszon városát pedig az orosz erők támadták. A regionális kormányzó közölte, hogy az orosz rakéták a város öt különböző területére mértek csapást. Lakóházak, egy bevásárlóközpont és egy parkoló rongálódott meg, a becsapódástól tűz ütött ki, amelyet az állami katasztrófavédelem emberei igyekeztek eloltani.

Újabb segélycsomagot jelentett be Ukrajnának az amerikai elnök Párizsban. Joe Biden azt mondta: nem hagyják magára Ukrajnát, továbbra is számíthatnak rájuk. Volodimir Zelenszkij arról beszélt: kell a nyugati támogatás ahhoz, hogy győzni tudjanak. Ukrajna nyugati fegyverekkel már orosz területeket is támad. Vlagyimir Putyin válaszul pedig atomfegyvereket emleget – közölte az M1 Híradója.

Jó hangulatban kezdődött Párizsban pénteken Volodimir Zelenszkij és Joe Biden találkozója. A megbeszélés célja az volt, hogy megvitassák az orosz–ukrán front jelenlegi helyzetét. De az amerikai elnök egy újabb, 225 millió dolláros, átszámítva több mint 80 milliárd forintos segélyt is bejelentett Ukrajnának – tette hozzá az M1.

„Az Egyesült Államok kiáll Ukrajna mellett, ez kötelességünk” – szögezte le Joe Biden, aki elnézést kért az ukrán néptől a hónapokon át tartó késlekedésért a Kijevnek szánt támogatásokkal kapcsolatban.

Volodimir Zelenszkij megköszönte az Amerikai Egyesült Államok támogatását.

Volodimir Zelenszkij és Joe Biden a normandiai partraszállás évfordulója alkalmából érkeztek Franciaországba. Az ukrán elnök több miniszterrel és Emmanuel Macron elnökkel is találkozott. Délelőtt pedig a francia nemzetgyűlésben is felszólalt, ahol állva tapsolták meg a képviselők. Az ukrán elnök itt arról beszélt: Európa ma már nem a béke kontinense.

„Csak az kell, hogy az ukránok ne maradjanak magukra, és hatékony támogatásunk legyen” – mondta Zelenszkij, aki szerint Ukrajna még mindig képes a győzelemre, ehhez azonban nyugati támogatás kell.

A fronton azonban Oroszországnak jelentős előnye van. Még úgy is, hogy több mint kétévnyi korlátozás után az Egyesült Államok nemrég engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket használjon orosz területek támadására.

Erről először az amerikai külügyminiszter beszélt. A normandiai partraszállás évfordulóján pedig Antony Blinken ismét megerősítette kijelentését.

Felvételek alapján az ukránok már több alkalommal lőtték Belgorod megyét amerikai rakétarendszerekkel. A Reutersnek egy tisztviselő elmondta: eddig betartják Joe Biden kérését, vagyis csak az ukrán határ mentén támadnak katonai célpontokat. Ukrajna ugyanakkor szeretné, ha még mélyebben tudnának Oroszország területére lőni.

A NATO-főtitkár szerint Ukrajnának ehhez minden joga megvan. Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy az önvédelemhez való jog magában foglalja azt is, hogy Ukrajna támadást intézhet a támadó fél területén. „Oroszország megtámadta Ukrajnát, megsérti a nemzetközi jogot, és továbbra is pusztít, halált és szenvedést okoz. Ukrajnának joga van az önvédelemhez” – mondta a NATO-főtitkár.

Moszkva ezt máshogy látja és válaszlépésekre készül.

Vlagyimir Putyin már az atomfegyvereket emlegette. Úgy fogalmazott: Nyugaton valamiért azt hiszik, hogy soha nem vetnék be ezeket, de Oroszországnak van nukleáris doktrínája, ami lehetővé teszi az atomfegyverek bevetését. Az azonban teljes képtelenségnek nevezte, hogy Oroszország meg akarná támadni a NATO-t.