Miért volt tükör Ruszin-Szendi tábornok franciaágya felett?

INSIDER
POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.06.21.

Atomfegyverekről tárgyal Kína és Amerika

Nagy a nukleáris háború veszélye.

Aggódik az Egyesült Államok, hogy Kína egy esetleges Tajvan elleni támadás során nukleáris fegyvereket is bevethet, a felek még tavasszal ültek újra tárgyalóasztalhoz több év után. Noha az egyeztetések még csupán félhivatalosnak mondhatók, és úgy tűnik, egyelőre várni kell a kormányok közötti hivatalos találkozókra, a felek érzékelik, az utóbbi években jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet a térségben - írja a Magyar Nemzet.

 

 

Kínai és amerikai zászlók Sanghajban 2020. szeptember 7-én. Fotó: Alex Plavevski Forrás: MTI/EPA

Öt év után idén márciusban kezdődtek újra az Egyesült Államok és Kína között a félhivatalos nukleáris fegyverkezési tárgyalások – számolt be péntek reggel a Reuters hírügynökség meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva. Állításuk szerint kínai kollégáik arról biztosították Washingtont, nem fognak atomfenyegetésekhez folyamodni, ha egy esetleges Tajvan elleni háborúban során vesztésre állnának. A szigetországot ugyanis Kína saját részének tekinti, és az orosz–ukrán háború kirobbanása óta egyre gyakrabban lehetett olvasni arról, Peking támadást indíthat Tajvan ellen.

– magyarázta a hírügynökségnek David Santoro amerikai szakértő, aki részt vett az egyeztetéseken.

A Reuters közlése szerint a kétnapos tavaszi tárgyalásra Sanghajban került sor, az Egyesült Államokat volt tisztviselők és szakértők képviselték, Kína részéről szintén jelen voltak elemzők, valamint a hadsereg több egykori tisztje. A külügyminisztérium válaszában tudatta, bár a tárca nem volt jelen az egyeztetéseken, tudtak róla, és úgy gondolják, „hasznosak” lehetnek a jövőben.

A szóvivő ugyanakkor leszögezte, a márciusihoz hasonló tárgyalások nem helyettesítik a hivatalos megbeszéléseket. Santoro szerint mind Washington, mind Peking érzékeli a biztonsági helyzet átalakulását a térségben, és terveik szerint 2025-ben újabb tárgyalásokra kerülhet sor, ám a kormányok közötti hivatalos találkozókra egyelőre még várni kell.

Az Egyesült Államok korábban arról beszélt, Kína fontolóra veheti, hogy ha Tajvannal szemben nem tudják felvenni a harcot a hagyományos hadszíntéren, nukleáris fegyvereket vethet be. A Pentagon becslései szerint a távol-keleti nagyhatalom nukleáris arzenálja 2021 és 2023 között több mint húsz százalékkal nőtt.

A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet éppen a hét elején tette közzé legfrissebb adatait, amelyekből kiderült, Kína tavaly 11,9 milliárd dollárt fordított nukleáris fejlesztésekre, ám a 2023-as évben az első helyet éppen az Egyesült Államok foglalta el, amely 18 százalékkal növelve kiadásait, 51,5 milliárd dollárt költött a nukleáris fejlesztésekre. Az amerikai védelmi minisztérium továbbá úgy becsüli, Kínának ötszáz működő nukleáris robbanófeje van, mely 2030-ra megduplázódhat.

A kiadásokon túl a Reuters szerint aggodalomra ad okot az is, hogy Kína az utóbbi években fokozta katonai tevékenységét Tajvan körül. A sziget védelmi minisztériuma idén is már többször beszámolt arról, kínai harci repülőgépeket észleltek Tajvan körül, amelyet hadgyakorlatok során hadihajók is megközelítettek.

Megkezdődött Oroszországban a nem hadászati nukleáris erők hadgyakorlatának második szakasza – tudatta néhány napja az orosz védelmi minisztérium.

 

 

PUTYIN, Vlagyimir

Szentpétervár, 2024. június 7. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négy napos rendezvény harmadik napján. MTI/EPA/Reuters pool/Anton Vaganov Fotó: Anton Vaganov

A tárca szerint a második szakaszban az orosz és a belarusz fegyveres erők egységeinek a nem hadászati nukleáris fegyverek harci alkalmazására való közös felkészítése zajlik a két ország alkotta Szövetségi Állam szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli biztosítása érdekében.

Korábban, a gyakorlat május 21-én megkezdett első szakaszának részeként az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainak személyi állománya az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó speciális lőszerek kiképzési célú átvételét, a kilövő járművek felszerelését és a rakétaindítások előkészítésére szolgáló, kijelölt területre való rejtett átvonulást gyakorolta. Az orosz légi- és űrerők légi egységeinek személyzete pedig a légi fegyverek, köztük a Kinzsal hiperszonikus, aeroballisztikus rakéták speciális robbanófejekkel való felszerelését és a kijelölt járőrözési területekre való repülést próbálta el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négynapos rendezvény harmadik napján. (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Anton Vaganov)
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon 2024. június 7-én (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Anton Vaganov)

Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. 

 

Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak: Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Belaruszba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben – amint arra Moszkvában rámutattak – az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61–3 és B61–4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

A háborús pszichózisban szenvedő politikusok miatt egyre közelebb a harmadik világháború. A nukleáris szuperhatalmak egymásra mutogatnak, amiért az atomfegyverek bevetése is lehetséges. Amerika az orosz, kínai és észak-koreai fenyegetésekre válaszul tenne lépéseket. Peking is reagált a washingtoni bejelentésekre.

 

Fotó az orosz védelmi minisztérium által 2024. május 21-én közzétett videóból, amely azt mutatja be, ahogy az oroszok taktikai atomfegyver-gyakorlatot tartanak az ország déli katonai körzetében. (Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / AFP) Fotó: AFP

Peking azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy aláássa a nukleáris leszerelést – írja a Newsweek. A kínai amerikai nagykövetség kritikája azután érkezett, hogy a Fehér Ház egyik magas rangú illetékese arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak ki kell bővítenie nukleáris fegyverarzenálját, válaszul arra, hogy Oroszország, Kína és Észak-Korea töretlenül növeli nukleáris programjait. 

Illusztráció, nukleáris háborúra készülhet az emberiség? (Fotó: Pixabay, geralt)
Nukleáris háborúra készülhet az emberiség? (Fotó: Pixabay, geralt)

A nukleáris fegyverek mint elrettentő eszközök

Mint arról korábban a Magyar Nemzet is írt, Pranay Vaddi, az amerikai elnök különleges asszisztense és a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának vezető igazgatója megjegyzései az Egyesült Államok, valamint Oroszország és Kína közötti növekvő feszültség közepette születtek. 

Vaddi a nukleáris előkészületekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, az Egyesült Államoknak több stratégiai nukleáris fegyverre lesz szüksége az elkövetkező években ahhoz, hogy elrettentse Oroszországot, Kínát és más ellenfeleit. 

Hozzátette:

A kínai nagykövetség egyik meg nem nevezett képviselője szerint ezek a megjegyzések azt mutatják, hogy Washington aláássa a nukleáris leszerelést, és úgy vélte az Egyesült Államoknak fel kellene hagynia ezzel. 

 – mondta a nagykövetség képviselője. 

Közben egyre többen tartanak attól, hogy egy teljes körű háború robban ki. Emmanuel Macron francia elnök kijelentései, miszerint nem zárja ki a nyugati csapatok küldését Ukrajnába, illetve hogy egyes hírek szerint a francia kiképzőtisztek már ukrán földön vannak, mind-mind efelé mutatnak.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek