origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2024.06.21.
Atomfegyverekről tárgyal Kína és Amerika
Nagy a nukleáris háború veszélye.
Aggódik az Egyesült Államok, hogy Kína egy esetleges Tajvan elleni támadás során nukleáris fegyvereket is bevethet, a felek még tavasszal ültek újra tárgyalóasztalhoz több év után. Noha az egyeztetések még csupán félhivatalosnak mondhatók, és úgy tűnik, egyelőre várni kell a kormányok közötti hivatalos találkozókra, a felek érzékelik, az utóbbi években jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet a térségben - írja a Magyar Nemzet.
Kínai és amerikai zászlók Sanghajban 2020. szeptember 7-én. Fotó: Alex Plavevski Forrás: MTI/EPA
Öt év után idén márciusban kezdődtek újra az Egyesült Államok és Kína között a félhivatalos nukleáris fegyverkezési tárgyalások – számolt be péntek reggel a Reuters hírügynökség meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva. Állításuk szerint kínai kollégáik arról biztosították Washingtont, nem fognak atomfenyegetésekhez folyamodni, ha egy esetleges Tajvan elleni háborúban során vesztésre állnának. A szigetországot ugyanis Kína saját részének tekinti, és az orosz–ukrán háború kirobbanása óta egyre gyakrabban lehetett olvasni arról, Peking támadást indíthat Tajvan ellen.
Azt mondták az amerikai félnek, teljesen meg vannak győződve arról, hogy képesek győzedelmeskedni egy hagyományos háborúban Tajvan felett nukleáris fegyverek bevetése nélkül
– magyarázta a hírügynökségnek David Santoro amerikai szakértő, aki részt vett az egyeztetéseken.
A Reuters közlése szerint a kétnapos tavaszi tárgyalásra Sanghajban került sor, az Egyesült Államokat volt tisztviselők és szakértők képviselték, Kína részéről szintén jelen voltak elemzők, valamint a hadsereg több egykori tisztje. A külügyminisztérium válaszában tudatta, bár a tárca nem volt jelen az egyeztetéseken, tudtak róla, és úgy gondolják, „hasznosak” lehetnek a jövőben.
A szóvivő ugyanakkor leszögezte, a márciusihoz hasonló tárgyalások nem helyettesítik a hivatalos megbeszéléseket. Santoro szerint mind Washington, mind Peking érzékeli a biztonsági helyzet átalakulását a térségben, és terveik szerint 2025-ben újabb tárgyalásokra kerülhet sor, ám a kormányok közötti hivatalos találkozókra egyelőre még várni kell.
Az Egyesült Államok korábban arról beszélt, Kína fontolóra veheti, hogy ha Tajvannal szemben nem tudják felvenni a harcot a hagyományos hadszíntéren, nukleáris fegyvereket vethet be. A Pentagon becslései szerint a távol-keleti nagyhatalom nukleáris arzenálja 2021 és 2023 között több mint húsz százalékkal nőtt.
A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet éppen a hét elején tette közzé legfrissebb adatait, amelyekből kiderült, Kína tavaly 11,9 milliárd dollárt fordított nukleáris fejlesztésekre, ám a 2023-as évben az első helyet éppen az Egyesült Államok foglalta el, amely 18 százalékkal növelve kiadásait, 51,5 milliárd dollárt költött a nukleáris fejlesztésekre. Az amerikai védelmi minisztérium továbbá úgy becsüli, Kínának ötszáz működő nukleáris robbanófeje van, mely 2030-ra megduplázódhat.
A kiadásokon túl a Reuters szerint aggodalomra ad okot az is, hogy Kína az utóbbi években fokozta katonai tevékenységét Tajvan körül. A sziget védelmi minisztériuma idén is már többször beszámolt arról, kínai harci repülőgépeket észleltek Tajvan körül, amelyet hadgyakorlatok során hadihajók is megközelítettek.
Megkezdődött Oroszországban a nem hadászati nukleáris erők hadgyakorlatának második szakasza – tudatta néhány napja az orosz védelmi minisztérium.
Szentpétervár, 2024. június 7. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négy napos rendezvény harmadik napján. MTI/EPA/Reuters pool/Anton Vaganov Fotó: Anton Vaganov
A tárca szerint a második szakaszban az orosz és a belarusz fegyveres erők egységeinek a nem hadászati nukleáris fegyverek harci alkalmazására való közös felkészítése zajlik a két ország alkotta Szövetségi Állam szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli biztosítása érdekében.
Korábban, a gyakorlat május 21-én megkezdett első szakaszának részeként az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainak személyi állománya az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó speciális lőszerek kiképzési célú átvételét, a kilövő járművek felszerelését és a rakétaindítások előkészítésére szolgáló, kijelölt területre való rejtett átvonulást gyakorolta. Az orosz légi- és űrerők légi egységeinek személyzete pedig a légi fegyverek, köztük a Kinzsal hiperszonikus, aeroballisztikus rakéták speciális robbanófejekkel való felszerelését és a kijelölt járőrözési területekre való repülést próbálta el.
Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra.
Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak: Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Belaruszba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben – amint arra Moszkvában rámutattak – az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61–3 és B61–4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
A háborús pszichózisban szenvedő politikusok miatt egyre közelebb a harmadik világháború. A nukleáris szuperhatalmak egymásra mutogatnak, amiért az atomfegyverek bevetése is lehetséges. Amerika az orosz, kínai és észak-koreai fenyegetésekre válaszul tenne lépéseket. Peking is reagált a washingtoni bejelentésekre.
Fotó az orosz védelmi minisztérium által 2024. május 21-én közzétett videóból, amely azt mutatja be, ahogy az oroszok taktikai atomfegyver-gyakorlatot tartanak az ország déli katonai körzetében. (Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / AFP) Fotó: AFP
Peking azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy aláássa a nukleáris leszerelést – írja a Newsweek. A kínai amerikai nagykövetség kritikája azután érkezett, hogy a Fehér Ház egyik magas rangú illetékese arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak ki kell bővítenie nukleáris fegyverarzenálját, válaszul arra, hogy Oroszország, Kína és Észak-Korea töretlenül növeli nukleáris programjait.
A nukleáris fegyverek mint elrettentő eszközök
Mint arról korábban a Magyar Nemzet is írt, Pranay Vaddi, az amerikai elnök különleges asszisztense és a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának vezető igazgatója megjegyzései az Egyesült Államok, valamint Oroszország és Kína közötti növekvő feszültség közepette születtek.
Vaddi a nukleáris előkészületekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, az Egyesült Államoknak több stratégiai nukleáris fegyverre lesz szüksége az elkövetkező években ahhoz, hogy elrettentse Oroszországot, Kínát és más ellenfeleit.
Hozzátette:
Teljes mértékben fel kell készülnünk arra, hogy végrehajtsuk, ha az elnök meghozza ezt a döntést.
A kínai nagykövetség egyik meg nem nevezett képviselője szerint ezek a megjegyzések azt mutatják, hogy Washington aláássa a nukleáris leszerelést, és úgy vélte az Egyesült Államoknak fel kellene hagynia ezzel.
Amerikának csökkentenie kell az atomfegyverek szerepét a nemzeti és kollektív biztonságpolitikában, és felelősségteljesen kell fellépnie a világ jólétéért
– mondta a nagykövetség képviselője.
Közben egyre többen tartanak attól, hogy egy teljes körű háború robban ki. Emmanuel Macron francia elnök kijelentései, miszerint nem zárja ki a nyugati csapatok küldését Ukrajnába, illetve hogy egyes hírek szerint a francia kiképzőtisztek már ukrán földön vannak, mind-mind efelé mutatnak.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
