Amerikában sem egységesen gondolkoznak az ukrán háborún

Hiába van a brüsszeli intézményekben olyan politikai többség, ami nem látja az ukrajnai háború realitását, az Egyesült Államok nélkül Európa nem képes aktívabb szerepet vállalni a háborúban. Emellett sem Európában, sem az Egyesült Államokban nincs egység az ukrajnai szerepvállalás kérdésében. A hirado.hu Demkó Attilát, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetőjét kérdezte annak apropóján, hogy a NATO-tagállamok Mark Rutte volt holland kormányfőnek szavaztak bizalmat a szövetség főtitkári posztjának betöltéséhez.

Amíg a jelenlegi kormány van hatalmon hazánkban, addig Magyarország nem lesz résztvevője semmilyen ukrajnai NATO-missziónak – fogalmazott Demkó Attila, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO nem bővítheti ki az ukrajnai szerepvállalását, ha az arra vonatkozó határozatot Magyarország nem szavazza meg.

Magyarország nincs egyedül

A szakértő emlékeztetett, hogy egyhangú szavazás nélkül legfeljebb egyes szövetségesek együttműködés keretében vehetnének részt a harcokban, azonban az Egyesült Államoknak sem érdeke a háború oly mértékű eszkalálása, hogy az világháborúhoz vezessen.

Egy olyan lehetséges forgatókönyvnek pedig csekély a valószínűsége, hogy valamelyik NATO-tagállamot érné támadás. Amennyiben mégis megtörténne és életbe lépne a NATO 5. cikkelye, Magyarország a saját érdekeinek megfelelő mértékű válaszra lenne köteles.

„Mivel a NATO keleti szárnyának tagjai vagyunk, hazánk a saját légterének és szárazföldi határainak védelmét kellene biztosítsa” – mutatott rá. Demkó Attila azonban emlékeztetett: Magyarország nincs egyedül azzal a törekvéssel, hogy megakadályozza az eszkalációt.

A háborúpárti EU

Miután a június 9-i uniós választásokon a háborúpárti erők, az Európai Néppárt és tőle baloldalra lévő pártcsaládok szereztek többséget az Európai Parlamentben, jogosan merül fel a kérdés, hogy a brüsszeli politika és a NATO európai szárnya fokozhatja-e az ukrajnai feszültségeket. Az MCC geopolitikai műhelyének vezetője azonban egyértelművé tette: az Egyesült Államok nélkül az Európai Unió katonailag impotens.

„Az Európai Unió sem fegyverkészlettel, sem lőszerkészlettel, sem pedig hadiipari kapacitással nem rendelkezik” – emelte ki.

Demkó Attila rámutatott, hogy az unió tagállamai közül a franciák, a baltiak és a lengyelek képviselik az agresszív, háborús retorikát, az unión kívül pedig a britek, de például a románok visszafogottak. Kiemelte, hogy a háború kérdésében Európán belül nincs egység, és az USA politikája is megosztott.

„Csak nagyobb a hangja azoknak az erőknek, akik úgy gondolják, hogy erre a háborúra van katonai megoldás. Pedig nem lehet olyan vereséget mérni Oroszországra, amivel teljesen felszabadulnának az általuk megszállt ukrán területek” – fogalmazott.

Demkó Attila hangsúlyozta, hogy az új amerikai elnök személyének azonban már hatása lesz az európai politikára, majd azt is hozzátette:

„Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében is az Egyesült Államok az egyik legnagyobb fékező erő.”

A szakértő rámutatott, hogy az USA demokrata vezetése sem akar világháborút, ráadásul a párt sem egységes a kérdésben. Mint mondta, a Victoria Nuland nevével fémjelezte neokonzervatív vonal meggyengült. Amennyiben pedig Donald Trump lesz az új amerikai elnök, a republikánusoktól merőben más hozzáállásra lehet számítani az ukrajnai háború kapcsán.

Mi várható Oroszországtól?

„Oroszország jelen pillanatban kész és képes folytatni a háborút, de biztosan van olyan ajánlat, amit elfogadna” – válaszolta a szakértő azon kérdésünkre, hogy milyen álláspont látható az oroszok oldalán. Demkó Attila emlékeztetett:

az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók jelentős részét megérzi az ország, a háborúban pedig nem lesz képes elfoglalni Ukrajna teljes területét. „A konfliktus befagyasztásába kénytelen lesz belemenni, de a megszállt területek nagy részéről nem fog kivonulni” – tette hozzá.

A svájci békecsúcs óta pedig Ukrajna álláspontja is megváltozott. A szakértő emlékeztetett, hogy az ukrán vezetés már nem zárja ki, hogy Oroszország is részese legyen a béketárgyalásoknak. Mint mondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is olyan helyzetben van, amiből nehéz kihátrálni. Demkó Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán lakosság körében jelentős az elégedetlenség a háború miatt.

Noha Zelenszkij elnököt még mindig támogatják a választók, de a háború első két évéhez képest jelentősen csökkent az elfogadottsága, már 60 százalék alatti.

Ráadásul Zelenszkij elnöknek vannak politikai ellenfelei is, ilyen Petro Porosenko, Ukrajna korábbi elnöke. De már Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnokának menesztése is belpolitikai indíttatású volt.

Telefonon tárgyalt egymással Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és orosz kollégája, Andrej Belouszov kedden, ez volt az első ilyen telefonbeszélgetés 2023 márciusa óta.

Az amerikai minisztérium (Pentagon) közlése szerint a beszélgetés során hangsúlyozták a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát.

A beszélgetést Austin kezdeményezte – mondta el a tárca szóvivője, Patrick Ryder újságíróknak.

Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna amerikai támogatását érő orosz bírálatokra reagálva a Pentagon a hét elején azt közölte, hogy Ukrajna saját maga hozza meg a célpontjaival kapcsolatos döntéseket.

A helyzet további eszkalálódásának veszélyére figyelmeztette az Ukrajnába irányuló, folytatódó amerikai fegyverszállítással kapcsolatban Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter amerikai hivatali partnerét, Lloyd Austint – közölte szerdán a moszkvai katonai tárca.

A két miniszter amerikai kezdeményezésre beszélt telefonon egymással, és megvitatta az Ukrajna körül kialakult helyzetet. A moszkvai tájékoztatás szerint a tárcavezetők más kérdéseket is érintettek.

Ez volt az első kapcsolatfelvétel Belouszov és Austin között. A TASZSZ hírügynökség rámutatott:

a telefonos megbeszélés azt követően történt, hogy az ukrán hadsereg vasárnap kazettás robbanótöltettel felszerelt amerikai ATACMS harcászati rakétákkal támadta a polgári infrastruktúrát Szevasztopolban, aminek következtében négy ember, köztük két gyermek életét vesztette, több mint 150-en pedig megsebesültek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt hangoztatta, hogy nem kétséges az Egyesült Államok és Ukrajna részessége a szevasztopoli támadásban. Hétfőn a moszkvai diplomáciai tárca bekérette Lynne Tracy amerikai nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki nála az amerikai rakétákkal Szevasztopol ellen végrehajtott, civil áldozatokat követelő rakétacsapás miatt.

A misszióvezetővel közölték, hogy az orosz területek mélyére irányuló, amerikai engedéllyel végrehajtott ukrán csapások nem maradnak büntetlenül.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő „barbárnak” minősítette a Szevasztopol elleni rakétatámadást. Ő is arra figyelmeztetett, hogy következményei lesznek a civilek halálát okozó rakétatámadásban való amerikai szerepnek, és rámutatott, hogy „nem ukránok” végzik el a műszakilag bonyolult rakéták célravezetését.

Az amerikai és az orosz védelmi miniszter utoljára 2023 márciusában beszélt egymással. A tárcavezető Moszkvában akkor még Szergej Sojgu volt.

Egy idős nő meghalt, többen megsérültek, miután hajnalban ukrán dróntámadás érte az oroszországi Belgorodot. A megye kormányzója szerint számos épületben és gépkocsiban is kárt tett a támadás. Közben több ukrán várost is orosz légicsapás ért. A Donyeck megyei Pokrovszkban legkevesebb öten meghaltak, negyvenen pedig megsérültek, miután két orosz rakéta csapódott be a városban. A fronton közben az ukrán katonák az emberhiányra panaszkodnak. A kijevi hadvezetés az elmúlt hónapokban kénytelen volt Harkiv megyébe átcsoportosítani erőit az ott elindított orosz offenzíva miatt.

Meghalt a fiam – panaszolta egy ukrán férfi, majd körbesétálta azt az autóroncsot, amiben állítása szerint a fia ült, amikor hétfőn orosz rakétatámadás érte Pokrovszk városát. Az itt élők beszámolói szerint a Donyeck megyei települést fél óra különbséggel két légicsapás is érte.

„Az első rakéta becsapódása után olyan sokkos állapotba kerültünk, hogy nem mentünk az óvóhelyre. Itt ültünk teljesen döbbenten, aztán jött a második robbanás” – mondta egy nő, akinek az udvarán házméretű krátert hagyott az egyik becsapódó rakéta. Az ukrán rendőrség szerint a légicsapásnak halálos áldozatai vannak, és negyvennél is több sérült. Pokrovszk a frontvonaltól mindössze 24 kilométerre található. Az itt élők arról beszéltek, hogy a két év háború romhalmazzá változtatta a városukat.

„Pokrovszknak vége. Az iskolák, a kollégium, a pékség, mind megsemmisült. Eddig egyedül csak a mi szomszédságunkat nem érte találat” – mondta egy férfi.

A fronton közben az ukrán katonák az emberhiányra panaszkodnak. A kijevi hadvezetés az elmúlt hónapokban kénytelen volt Harkiv megyébe átcsoportosítani erőit az ott elindított orosz offenzíva miatt.

„Túl kevesen vagyunk, feleannyian, mint amennyien kellene lennünk” – panaszolta egy ukrán katona.

A nyugati fegyvertámogatásnak köszönhetően hadianyagból viszont nincs hiány, és az ukránok ezt kihasználva rendszeres légicsapást indítanak az orosz területek ellen. Kedd hajnalban Belgorodban egy idős nő meghalt, többen pedig megsérültek, miután ukrán dróntámadás érte az orosz megyeszékhelyet.

Az ukrán elnök nem sokkal korábban kitüntette a titkosszolgálat dolgozóit, amiért eredményesen derítik fel az oroszországi célpontokat.

„Ukrajna hálával tartozik nektek, amiért akadályozzátok az orosz hadi gépezet működését. Már több mint harminc olajfinomítóra és olajtározóra sikerült csapást mérnetek Oroszország területén” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az egyik legutóbbi ukrán légitámadás az orosz ellenőrzés alatt álló Szevasztopolt érte. A Krím félsziget központját ennek ellenére a hét elején ellepték a turisták.

„Azt mondják, ha félsz a farkastól, akkor ne menj az erdőbe. Mi mégis idejöttünk, és a tengerparton fogunk pihenni. Reméljük, minden rendben lesz. Persze az emberek mindig azt gondolják, hogy úgyse velük történik meg a baj. Amikor elindultunk, eszünkbe se jutott, hogy majd ijesztő lesz itt lenni” – mondta egy nő.

A Szevasztopolt ért vasárnapi rakétatámadáshoz az ukránok amerikai gyártmányú ATACMS típusú rakétákat használtak. Az incidensben két gyermek meghalt.