A NATO új főtitkára előtt tornyosulnak a feladatok

Jens Stoltenberg október 1-jén adja át főtitkári jogköreit Rutténak, akire több komoly feladat vár, mindenekelőtt az, hogy az ellentétekkel terhelt katonai szövetséget vezesse az orosz–ukrán háború, illetve az amerikai elnökválasztási kampány árnyékában- írja a Politico nyomán a hirado.hu.

Mark Rutte, aki 14 évig vezette az Európai Unió ötödik legnagyobb gazdaságát, arról ismert, hogy megoldásra, egyezségre törekvő politikus. Elemzésében a Politico rámutat arra, hogy még egy ennyire tapasztalt vezetőnek sem könnyű időszak veszi kezdetét, hiszen több területen, változó feltételek mellett kell majd lavíroznia a nemzetközi diplomáciában.

A brüsszeli hírportál összegyűjtötte az öt lefontosabb problémakört, amellyel NATO-főtitkárként szembe kell néznie.

1. Donald Trump visszatérése az elnöki posztra

Négy héttel azután, hogy Rutte munkába áll az észak-atlanti szövetség élén, az amerikaiak az urnákhoz járulnak, és újraválaszthatják Donald Trumpot, aki a kampányában már előrevetítette, hogy újbóli megválasztása esetén visszavágja az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítségét. Ha ezt megvalósítja, azzal súlyos csapást mérhet a NATO és szövetségesei hitelességére Ukrajna támogatásában, tekintve, hogy az USA Kijev messze a legnagyobb katonai és pénzügyi támogatója.

Trump újraválasztása szinte biztosan kisiklathatja a szövetség eddigi törekvéseit, melyek célja felkészíteni Ukrajnát a későbbi NATO-csatlakozásra, illetve fegyverarzenáljának nyugati típusokra való lecserélése.

 2. Oroszország téli offenzívája Ukrajna ellen

Amint Rutte hivatalba lép, Ukrajna a tél közeledtével újra segítséget fog kérni tőle. Az elmúlt hónapokban Oroszország fokozta az ukrán energetikai rendszer, a hőerőművek és duzzasztógátak elleni támadásait. Az energetikai infrastruktúrában okozott károk teljes helyreállítása hónapokat, ha nem éveket vesz majd igénybe.

A Kreml által követett forgatókönyv nem új. Már a háború kitörését követő első télen, 2022 végén, 2023 elején is heves tüzérségi támadás alá vették az ukrán energiahálózatot. A leköszönő NATO-főtitkár, Stoltenberg szerint ez ellen még több NATO-légvédelmi rendszer átadásával lehet védekezni, azon kívül növelni szükséges a sérült létesítmények helyreállításán dolgozó karbantartó személyzet létszámát is.

Európának azonban nincs annyi szabad forrása, amit küldhetne; Washington nem támogatja az elhatározást, az Oroszországgal szomszédos vagy közeli országok pedig nem szívesen adják fel a saját légvédelmi eszközeiket ezekben a veszélyes időkben.

3. A NATO-tagok pénztárcájának megnyitása

A NATO rekordot döntött ezen a héten, hiszen sok tagországa elérte a GDP 2 százalékát jelentő célkitűzését a védelmi kiadások terén. Összesen 23 ország – köztük Hollandia – éppen ebben az évben érte el az elvárt küszöböt, miután évekig nem tudta teljesíteni azt. A számok alapján azonban kijelenthető, hogy a NATO-tagállamok egyharmada még mindig nem éri el a 2 százalékos iránycélt, annak ellenére, hogy már tíz évvel ezelőtt ígéretet tettek rá. Trump választási győzelme esetén ez ismét komoly dilemmát jelenthet, hiszen a republikánus elnökjelölt többször hangoztatta, hogy Amerika nem fogja megvédeni Európát egy esetleges fegyveres beavatkozás esetén. Trump korábban azt is szorgalmazta, hogy Európa álljon a saját lábára.

4. A Keleti szárny panaszai

Különösen az Oroszországgal szomszédos vagy ahhoz közeli országok elégedetlenkedtek Hollandia alacsony védelmi kiadásai miatt, ezért közülük sok csalódott, amiért a NATO-ban a vezető szerepet mindig egy nyugat- vagy észak-európai állam tölti be, noha a „keleti szárny” országai – köztük Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia vagy a balti államok – éppen negyedszázada tagjai a szövetségnek. Erre ékes példa Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki azért nem indult a NATO vezető pozíciójáért, mert közölték vele, hogy nem számíthat az alapító országok, így az Egyesült Államok, Franciaország vagy Németország támogatására.

Klaus Johannis román elnök viszont elindult a posztért, de csak Magyarország támogatását kapta meg – azt is csak rövid időre, és főként taktikai okból.

Rutte egyik első feladatának tehát annak kellene lennie, hogy kinevezzen egy főtitkárhelyettest a kelet-európai régióból

– írja a Politico.

5. Európa oroszbarát vezetői

A június elején megtartott európai parlamenti (EP-) választásokon kiderült, hogy Európa-szerte virágzanak a NATO-szkeptikus és Putyin-barát jobboldali pártok, fogalmaz a Politico. Franciaországban nemzetgyűlési választás lesz, amely jelentős sikert hozhat a jobboldali Nemzeti Tömörülésnek. Rutte (kormányfőként) némileg hasonló helyzetben volt, mint most Macron.

Mark Rutte akkor kezdett el gondolkodni a NATO legfelsőbb pozícióján, amikor rájött, hogy a jobboldali Szabadságpárt (PVV) Geert Wilders vezetésével legyőzheti a jobbközép pártját, a VVD-t a hollandiai választásokon, ami meg is történt. Wilders Trumpról és Putyinról egyaránt pozitívan nyilatkozott. Rutte most nyilván látja azt a kényes helyzetet, amibe a NATO lavírozta magát.

Néhány száz kilométerre a háborús övezettől, Romániában jön létre a NATO legnagyobb európai légibázisa. A tervek szerint ez hamarosan egy román F–16-osokból álló századdal, valamint drónokkal és egy katonai várossal fog rendelkezni. A cél az ott szolgáló katonák szerint más NATO-országok nyugtatása. Szakértők szerint a Nyugat lépései nem a béke irányába mozdítják a konfliktust.

Oroszország, a világ legnagyobb atomhatalma megkezdte nukleáris doktrínája frissítését – közölte a Kreml szóvivője hétfőn. Dmitrij Peszkov Vlagyimir Putyin korábbi nyilatkozatát erősítette meg. Az orosz elnök ugyanis csütörtökön beszélt arról, hogy Oroszország gondolkodik a nukleáris stratégiájának megváltoztatásán.

„Vlagyimir Putyin korábban azt mondta, hogy folynak megbeszélések az orosz nukleáris doktrína és a jelenlegi helyzet összhangba hozása érdekében. Nos, ez a munka folyamatban van” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Oroszország lépései választ jelentenek a Nyugaton zajló folyamatokra. Az elmúlt napokban sorra jelentették be ugyanis az országok, hogy Patriot légvédelmi rakétákat küldenek Ukrajnának. És nemrég derült ki az is, hogy Lengyelország után már Svédország is amerikai nukleáris fegyvereket fogadna a területén. Alig száradt meg a tinta a NATO-csatlakozási szerződésen,

17 katonai bázist kap az Egyesült Államok Svédországban

– írja a Mandiner. A francia Le Monde alapján a magyar hírportál azt írta, a svéd törvényhozás a múlt kedden megszavazta azt az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodást, amely a NATO-csatlakozásnak köszönhetően megengedi az amerikai félnek, hogy állandó támaszpontokat létesítsen az országban.

A megállapodás 17 svédországi katonai bázishoz és kiképzőterülethez biztosít hozzáférést az Egyesült Államoknak, és lehetővé teszi fegyverek, katonai felszerelések és lőszerek tárolását is.

Az egyébként is feszült helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ukrajnával szomszédos

Romániában a NATO legnagyobb európai légibázisa jön létre.

Az Index szerint egyelőre nincs szó arról, hogy a NATO beavatkozna az ukrajnai eseményekbe, mégis Romániában alakítják ki a legnagyobb légibázist, a Fekete-tengertől alig húsz kilométerre. A bázis 300 kilométerre van Odesszától, és 400 kilométerre az oroszok által megszállt Szevasztopoltól. A tervek szerint hamarosan egy román F–16-osokból álló századdal, valamint drónokkal és egy katonai várossal bővül majd. Egy brit vadászpilóta szerint korábban a jelenlétük célja az elrettentés volt, most viszont inkább megnyugtatásként szánják más NATO-országok, például Románia számára. Csakhogy

Oroszország szerint mindez provokáció

– erről még korábban beszélt az orosz külügyminiszter a romániai NATO-bázis fejlesztésével kapcsolatban. Szergej Lavrov akkor elmondta: a NATO katonai potenciáljának megerősítése Romániában, Lengyelországban és a balti államokban fokozza a katonai feszültséget Oroszország határainak peremén, valamint veszélyt jelent az ország biztonságára, ezért figyelni fogják a térséget.

Az ukrajnai konfliktusra adott európai válaszok egyértelműen afelé vezetnek, hogy

újabb államok vonódhatnak be az orosz–ukrán háborúba

– erről beszélt az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1-en. Dornfeld László felhívta a figyelmet arra, hogy ezek miatt vette elő Oroszország most a nukleáris doktrínájának a kérdését.

„Oroszországban az az alapállás, hogy abban az esetben vethető be atomfegyver, ha az ország szuverenitását vagy területi integritását éri fenyegetés. Ukrajna az elmúlt időszakban olyan fegyvereket kapott, amelyek már a 2014 előtti orosz területeket is egyre mélyebben tudja támadni” – mutatott rá Dornfeld László, aki szerint Oroszország ezzel azt bizonyítja, hogy kész a végsőkig folytatni ezt a konfliktust, akár olyan áron is, hogy nukleáris fegyvereit is beveti.