kulcsár edina
Létrehozva: 2024.06.18.
A Kreml szerint a NATO folyamatosan növeli a feszültséget
Messze még a tűzszünet lehetősége is...
Csak növeli a feszültséget a NATO-főtitkárnak az a kijelentése, miszerint konzultáció kezdődött a tagországok között a nukleáris fegyverek riadókészültségbe helyezésének szükségességéről − jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina)
Peszkov arra reagált, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a The Telegraphnak brit lapnak elmondta: „orosz és kínai fenyegetések miatt” tárgyalnak arról, hogy több nukleáris fegyvert telepítsenek és helyezzenek készültségbe.
Nem megyek bele olyan műveleti részletekbe, hogy hány nukleáris robbanófejet kellene készültségbe helyezni, és hányat raktárban hagyni, de ezekről konzultálnunk kell, és tesszük is
− mondta Stoltenberg.
Amit Stoltenberg úr mondott, az nyilvánvalóan nincs összhangban azzal a nyilatkozattal, amelyet tegnap fogadtak el (az Ukrajnáról szóló svájci konferencián), de amelyet nem mindenki írt alá. Ez, ha nem tévedek, kimondja, hogy az efféle retorika elfogadhatatlan. Viszont amit a főtitkár mondott, az a feszültség további növelése
− mondta Peszkov.
Szeretnék itt emlékeztetni arra, hogy amikor (Vlagyimir) Putyin elnök erről a kérdésről, vagyis a katonai nukleáris ügyekről beszél, akkor valakinek a kérdésére válaszol: újságírókéra, köztük külföldi újságírókéra (...). Nem a saját kezdeményezésére beszél erről, és erre nagyon odafigyel
− tette hozzá.
Peszkov emellett hangot adott azon álláspontjának, miszerint az Ukrajnáról Svájcban megrendezett konferencia hatása elenyésző. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a részvevők egy jó része tudta: Oroszország nélkül nincs esély bármilyen komoly, érdemi megbeszélésre − tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország, Szerbia és Törökország is aláírta a konferencia záródokumentumát, Peszkov kijelentette, hogy ez nem fog ártani az Oroszországgal való kapcsolatuknak.
Természetesen figyelembe fogjuk venni ezeknek az országoknak az álláspontját, számunkra ez fontos. És ezután is részletesen kifejtjük nekik érveinket
− mondta Peszkov, hozzátéve, hogy Moszkva a maga részéről továbbra is együtt fog működni mindenkivel, aki kész erre. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a sajtónak kijelentette, hogy a svájci konferencia nem járult hozzá érdemben az ukrajnai konfliktus megoldásához, és még a Nyugat számára is megerősítette, hogy egy ilyen Oroszország részvétele nélkül nem lehetséges.
Vagyis nem világos, hogy ott (Oroszország nélkül) miről tárgyaltak
− mondta.
Usakov szerint Putyin „békekezdeményezései” elhomályosították a bürgenstocki találkozót, mert annak résztvevői akarva-akaratlanul kénytelenek voltak figyelembe venni az előző nap előterjesztett orosz javaslatokat. Még az is alátámasztja a svájci csúcstalálkozó hiábavalóságát, hogy maga Ukrajna felismerte: a következő békekonferenciát orosz részvétellel kell megtartani − mondta.
Érvelése szerint az orosz államfő javaslatai nemcsak a harci cselekmények leállítását, hanem az ukrán válság megoldását is lehetővé tennék, és egyre többeket elgondolkodtatnak.
A Moszkvában hétfőn kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Nukleáris fegyverek telepítéséről tárgyal a tagállamokkal a NATO-főtitkár
Meg kell mutatnia a blokknak a nukleáris arzenálját – erről beszélt a hét végén Jens Stoltenberg egy interjúban. A NATO-főtitkár ugyanis úgy látja, elrettentő erőre van szükség válaszul az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésre.
Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár. Fotó: Toms Kalnins
Nukleáris fegyvereket helyezne készenlétbe Jens Stoltenberg, aki szerint elrettentő erőt kell demonstrálni az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésekre válaszul. A NATO-főtitkár a brit The Telegraph napilapnak adott interjújában beszélt arról, az üggyel kapcsolatban már folynak a tárgyalások a tagállamokkal.
„Nem fogok belemenni a műveleti részletekbe arról, hogy hány nukleáris robbanófejnek kell működőképesnek lennie, és hányat kell tárolni, de egyeztetnünk kell ezekről a kérdésekről. Pontosan ezt tesszük” – fogalmazott.
A konzultációk központi témái között a robbanófejek raktárakból való kivonását és készenlétbe helyezését, valamint az átláthatóság elrettentésként való felhasználását említette.
Stoltenberg ugyanis úgy látja, a nukleáris átláthatóságnak a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövének kell lennie, mellyel egy veszélyesebb világra készítik fel a védelmi szövetséget. A lap kiemelte, egy évtizeddel ezelőtt teljes titokban hajtották végre a műveleteket, most viszont éppen az ellenkezője történik: a NATO főtitkára gyakran dicséri és méltatja azokat a tagállamokat, amelyek hozzájárulnak az elrettentéshez. A The Telegraph példaként Hollandiát említette meg, amely olyan vadászgépekbe fektetett be, amelyek képesek az amerikai nukleáris fegyverek befogadására.
Az átláthatóság segíti kommunikálni azt az üzenetet, hogy nukleáris szövetség vagyunk. A NATO célja természetesen egy nukleáris fegyverek nélküli világ, de amíg léteznek nukleáris fegyverek, addig nukleáris szövetség maradunk
– hangsúlyozta.
Hozzátette: ha „Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverekkel, a NATO pedig nem”, veszélyesebb a világ. A szövetség főtitkára nem tartja kizártnak, hogy a távoli jövőben valóban szembe kell néznie a Nyugatnak Oroszországgal és Kínával. A globális fegyverkezési verseny az orosz–ukrán háború kirobbanását követően ért egy újabb fordulóponthoz, az elmúlt több mint két évben a nagyhatalmakon túl a regionális hatalmak is igyekeznek megerősíteni védelmüket és támadókapacitásaikat. Kína például 2030-ra annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet, mint az Egyesült Államok – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentéséből.
A hét végén Svájcban megtartott, Ukrajnáról szóló békekonferencia záródokumentumában több mint nyolcvan ország és szervezet fejezte ki támogatását Ukrajna területi integritása mellett. A nemzetközi lapok azonban egyetértettek abban, hogy a békefolyamat Oroszország nélkül nem lehet teljes.
Viola Amherd svájci szövetségi elnök (elöl C) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (elöl 8R) családi fényképen pózol államfőkkel és ország képviselőivel az ukrajnai békéről szóló csúcstalálkozón, a Luzern melletti luxus bürgenstocki üdülőhelyen június 15-én. Fotó: Ludovic MARIN Forrás: AFP
A békekonferencia záródokumentumát Csúcstalálkozó az ukrajnai békéről: közös közlemény a béke keretrendszeréről címmel tette közzé honlapján Svájc külügyminisztériuma.
Nagy reményekkel gyűltek össze az egész világról politikusok, hogy az orosz–ukrán háború lezárása ügyében egyeztessenek Svájcban. A tárgyalásokra azonban nem hívták meg Oroszországot, és végül Kína is visszamondta részvételét. A nemzetközi sajtóban hétfő reggel a békekonferencia uralta a híreket, a lapok nagy része azonban egyetértett abban, Moszkva nélkül aligha lehet békéről beszélni. Az AP hírügynökség azt emelte ki, hogy a svájci konferencián 78 ország egyetértett abban, hogy Ukrajna területi integritása minden béke alapja kell hogy legyen.
Sok résztvevő reményét fejezte ki, hogy Oroszország a jövőben csatlakozhat a békéhez vezető útitervhez
– áll a cikkben.
A Szabad Európa Rádió szerint Oroszország távolmaradása az ukrán kezdeményezésű globális béke-csúcstalálkozóról csökkentette az áttörésre vonatkozó reményeket, ahogy Kína távolmaradása is.
A résztvevők közül India, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek nem írták alá a végleges dokumentumot, amely a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság és a fogolycsere kérdéseire összpontosított. A zárónyilatkozat szerint az ENSZ alapokmánya és „a területi integritás és szuverenitás tiszteletben tartása (…) alapul szolgálhat és szolgál majd egy átfogó, igazságos és tartós béke megteremtéséhez Ukrajnában
– írta a szerző.
A nyugati hatalmak és szövetségeseik egy svájci csúcstalálkozón vasárnap elítélték Oroszország ukrajnai invázióját, de nem sikerült meggyőzniük a nagyobb el nem kötelezett államokat, hogy csatlakozzanak zárónyilatkozatukhoz, és egyetlen ország sem jelentkezett a folytatás megrendezésére, mutat rá a Reuters.
A hírügynökség szerint több mint 90 ország vett részt a kétnapos megbeszélésen, amelyet „békecsúcsnak” neveztek el, noha Moszkva nem kapott arra meghívást, de messziről nevetségessé tette az eseményt.
Kína távolmaradásról szóló döntése csak azt biztosította, hogy a csúcstalálkozó nem éri el Ukrajna azon célját, hogy rávegye a „globális Dél” nagy országait, hogy csatlakozzanak Oroszország elszigeteléséhez. Brazília csak „megfigyelőként” vett részt. Végül India, Indonézia, Mexikó, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika tartózkodott a záródokumentum aláírásától, noha néhány vitás kérdést kihagytak a szélesebb körű támogatás reményében.
A The Washington Post arról írt, sok résztvevő reményét fejezte ki, hogy Oroszország a jövőben csatlakozhat a békéhez vezető útitervhez. Az amerikai lap hozzáteszi, hogy a szentszék is képviseltette magát, az Egyesült Államok nevében pedig Kamala Harris alelnök beszélt.
A The Washington Post szerint Ukrajna szövetségesei most megpróbálják fenntartani a béke felé vezető lendületet. Zelenszkij elmondta, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadók a jövőben találkoznak, és „utána lesz egy konkrét terv”.
Az Euronews is azt emelte ki, hogy a záródokumentum szerint az ENSZ alapokmánya, valamint a „területi integritás és szuverenitás tiszteletben tartása” alapul szolgálhat és szolgál majd egy átfogó, igazságos és tartós béke megteremtéséhez Ukrajnában.
A zárónyilatkozatban a nukleáris biztonság, az élelmiszer-biztonság és a fogolycserék három témája szerepelt. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kijelentette, hogy ezek a „minimális feltételek” az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz, utalva arra, hogy Kijev és Moszkva között még mennyi más nézeteltérést lesz nehezebb leküzdeni.
A CNBC azt hangsúlyozta, hogy elemzők szerint a kétnapos konferenciának valószínűleg kevés konkrét hatása lesz a háború befejezésére, mert Oroszországot – egyelőre – nem hívták meg. Oroszország kulcsfontosságú szövetségese, Kína pedig nem vett részt az ülésen, és Brazíliával közösen próbál alternatív utakat kidolgozni a béke felé.
Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abdulrahman al-Száni sejk egy nappal korábban megjegyezte, hogy országa adott otthont az ukrán és orosz delegációval folytatott megbeszéléseknek az ukrán gyerekek és családjuk újraegyesítéséről, amelynek eredményeként eddig 34 gyermek térhetett haza, jegyezte meg a CNBC.
Az orosz TASZSZ hírügynökség azt emelte ki, hogy az Oroszországi Föderáció részvétele nélkül lezajlott svájci békekonferencia rávilágított a különböző nézőpontokra. Kijev már megkezdte a konzultációkat azokkal az országokkal, amelyek a második békekonferenciának is otthont adhatnak. Moszkvában eközben megjegyzik, Kijevnek érdemes lenne elgondolkodnia Vlagyimir Putyin elnök békejavaslatain.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
