A HAMASZ elengedne 120 izraeli túszt

A Hamász elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát a gázai fegyverszünetről, és szorgalmazza a gázai harcok mielőbbi befejezését. A többhetes fegyvernyugvás egyben lehetővé tenné a Gázában jelenleg is fogva tartott 120 izraeli túsz szabadon engedését. Közben Washington több száz millió dolláros segélycsomagot jelentett be a gázai palesztinok segélyezésére.

Nyolc hónapja tartanak a harcok a Gázai övezetben, azonban most felcsillant a remény a változásra. A Hamász terrorszervezet és a palesztin Iszlám Dzsihád bejelentette, hogy készek elfogadni az ENSZ fegyverszüneti javaslatát, amely lehetővé tenné a Gázában maradt túszok szabadon engedését. Emellett felszólították Izraelt a hadműveletek teljes beszüntetésére. A választ megvizsgálja az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar, mielőtt megegyezés születne.

A gázaiak azt mondják: ideje már, hogy a harcok véget érjenek.

„Már nyolc hónapja várunk. Nagyon régóta szenvedünk ettől a háborútól; egyik helyről a másikra költözünk. Hán Juniszból előbb Rafahba mentünk, majd egy lerombolt iskolában kaptunk menedéket. Nagyon örültünk, amikor hallottunk a tárgyalásokról. Mindannyiunk érdeke, hogy ez a háború véget érjen” – mondta egy palesztin férfi.

Hasonlóképpen vélekednek az izraeliek is. A Gázában fogva tartott körülbelül százhúsz túsz családtagjai egyetértenek abban, hogy megegyezés útján lehet a leghamarabb hazahozni a szeretteiket.

„Helyeseljük a fegyverszünetet. Felszólítjuk Izraelt és a Hamászt, hogy azonnal állapodjanak meg. A tűzszünet jó a foglyoknak, a harc rossz nekik. Ez ilyen egyszerű” – mondta az egyik túsz unokaöccse.

A gázai palesztinok közben újabb nagy összegű humanitárius segítségre is számíthatnak. Erről Anthony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt az ENSZ rendkívüli ülésén.

„Újabb 404 millió dollárnyi segélyt nyújtunk a palesztinoknak azután, hogy 2021 óta már több mint 1,8 milliárd dollárral támogattuk őket.

Továbbá dolgozunk azon, hogy minél több segély jusson el Gázába, azon belül is azokhoz az emberekhez, akiknek a legnagyobb szükségük van rá”

– mondta Anthony Blinken.

Az indulatok azonban továbbra sem csitulnak. Ciszjordániában az elmúlt napokban több fegyveres összecsapás is kialakult palesztin fegyveresek és az izraeli katonák között. A Hamász arról számolt be, hogy az egyik parancsnokukat három társával együtt lelőtték az izraeli erők. Néhány órával később pedig újabb hat palesztin halt meg egy razzia közben. Az izraeli hadsereg szerint az áldozatok közül négyen valamelyik szervezet fegyveresei voltak, akik ellenálltak a letartóztatásnak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Hamász terrorszervezet és Izrael közötti túszalkuról és fegyverszünetről tárgyalt hétfőn Jeruzsálemben.

Blinken nyolcadszor látogatott Izraelbe a Hamász október 7-i terrortámadása óta, ahol ezúttal a másfél hete bemutatott, háromszakaszosra tervezett tűzszünetről és a túszok szabadon engedéséről tárgyalt az izraeli vezetőkkel.

Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy jelenleg a Hamászra gyakorol nyomást a feltételek elfogadása érdekében. Jeruzsálemben a gázaiaknak nyújtott humanitárius segélyek növelését is szorgalmazta, s a gázai övezeti hadműveletek idején a civilek lehető legnagyobb védelmének fontosságát hangsúlyozta.

Blinken megbeszélést tartott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a jeruzsálemi kormányfői hivatalban,

amely közölte, hogy a tárgyaláson részt vett Ron Dermer stratégiai ügyek minisztere, Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó, és Derek Chollet, Blinken tanácsadója.

Joe Biden amerikai elnök kormánya azt fontolgatja, hogy külön megállapodást hoz létre a Hamásszal csak az amerikai állampolgárságú öt élő és három halott túsz átadásáról, amennyiben a százhúsz élő, illetve halott izraeli átadásáról folyó tárgyalások Izrael és a Hamász között zsákutcába jutnának.

„Izrael örömmel fogad minden olyan kísérletet, amely az elraboltjaink kiszabadítására irányul”

– közölte erről a tervről a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal hétfő délután.

Az amerikai diplomácia vezetője találkozik többek közt Jiszrael Katz külügyminiszterrel, Joáv Galant védelmi miniszterrel, de Beni Ganzzal, a Nemzeti Tábor párt vezetőjével, aki vasárnap lépett ki a kormányból, valamint Jaír Lapiddal, az ellenzék vezetőjével is.

Blinken korábban Kairóban járt, ahol Egyiptom elnökével, Abdel-Fattah esz-Szíszivel megvitatta a tűzszünet és túszalku megállapodásának erőfeszítéseit, valamint tárgyaltak a válságba jutott egyiptomi-izraeli kapcsolatok megoldásáról, illetve a Gázai övezet és Egyiptom közötti határátkelő megnyitásának kérdéséről Rafahban.

A Hamász által kért, és az Egyesült Államok által előterjesztett tűzszüneti javaslatban ajánlott változtatások „nem jelentősek”, és tartalmazzák az izraeli csapatok a Gázai övezetből való teljes kivonását – közölte a terrorszervezet egyik magas rangú vezetője csütörtökön.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán elmondta, hogy a Hamász számos, részben megvalósíthatatlan változtatást javasolt az Egyesült Államok által támogatott javaslatban, de a közvetítők elkötelezettek a nézetkülönbségek áthidalása mellett.

A Hamász követelései között szerepel, hogy az izraeli börtönökben hosszú időre elítélt palesztin foglyok közül ők választhassanak ki száz személyt, akiket szabadon engednek majd – közölte a szervezet.

A Hamász kifogásolta, hogy az izraeli dokumentum kizárja, hogy ők válasszák ki a száz elítéltet. Emellett nem értenek egyet azzal sem, hogy a hosszú börtönbüntetésre ítélt foglyok csak akkor szabadulhatnának, ha legfeljebb 15 év van hátra a büntetésükből.

Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet, valamint más palesztin fegyveres csoportok is követtek el háborús bűnöket a tavaly október óta zajló gázai fegyveres konfliktus korai szakaszában egy szerdán közzétett ENSZ-vizsgálat eredményei szerint.

A megállapítások az ENSZ e célra létrehozott vizsgálóbizottságának (COI) két különálló jelentéséből származnak, ezek a gázai háború decemberig tartó szakaszában elkövetett bűnöket foglalják össze; egyikük a Hamász tavaly október 7-én Izrael elleni végrehajtott terrortámadásaira, a másik jelentés pedig a zsidó állam katonai válaszlépéseire összpontosító vizsgálatok eredményeit taglalja.

Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete elutasította az izraeli hadsereg ténykedésére vonatkozó megállapításokat. A Hamász egyelőre nem reagált a vádakra a terhére rótt bűncselekményekkel kapcsolatban.

Az áldozatokkal és tanúkkal készített interjúkon, beadványok százain, műholdképeken, orvosi jelentéseken és ellenőrzött nyílt forrásból származó információkon alapuló jelentések szerint

mindkét fél súlyos bűnöket követett el, gyilkosságok mellett számos áldozatot kínzásnak vetettek alá, sokakat emberi méltóságukban megaláztak és egyéb kegyetlen bánásmódban részesítettek.

Az Izrael elleni terrortámadásokról szóló 59 oldalas jelentés megállapításai között a bizottság négy olyan esetet igazolt, amikor a Hamász fegyveresei tömeggyilkosságokat követtek el izraeli óvóhelyeken, ami a szakértői bizottság szerint arra utal, hogy a támadók „állandó műveleti utasítások” szerint cselekedtek. A jelentésben kitértek a palesztin fegyveres csoportok által elkövetett nemi erőszakra is, ám az ezekről szóló beszámolók hitelességét a bizottság – a jelentés szerint – nem tudta ellenőrizni.

Az izraeli fegyveres erők tevékenységéről szóló 126 oldalas jelentés szerint az olyan fegyverek, mint az MK84-es irányított bombák városi területeken történő bevetése összeegyeztethetetlen a nemzetközi humanitárius joggal, „mivel nem képesek megfelelően vagy pontosan megkülönböztetni a tervezett katonai célpontokat a polgári objektumoktól”.

A jelentésben felróják azt is, hogy az izraeli erők hadviselési módszerként éhezést idéztek elő a palesztin lakosság körében, nem biztosították a gázaiak alapvető élelmiszer-, víz- és gyógyszerellátását sem, valamint megakadályozták, hogy az ott lakók túléléséhez szükséges ellátásban bárki más részt vegyen.

„A gázai civil áldozatok hatalmas száma, valamint a polgári objektumok és infrastruktúra széles körű pusztulása a maximális károkozás szándékával, a megkülönböztetés, az arányosság és a megfelelő óvintézkedések elvének figyelmen kívül hagyásával végrehajtott stratégia elkerülhetetlen eredménye volt” – áll a COI jelentésében, amely szerint ez kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriáját.

Izrael a vele szemben fennálló elfogultságra hivatkozva a kezdetektől elutasította az együttműködést a vizsgálóbizottsággal, míg a COI szerint Izrael akadályozza a munkáját, egyebek között azzal, hogy nem engedte be megfigyelőit a megszállt palesztin területekre.

Izraeli közlés szerint több mint 1200 ember halt meg, 250-et pedig túszul ejtettek a Gázai övezetből indított október 7-i támadásokban, a vérengzésekre megtorlásul indított izraeli hadműveletek pedig palesztin számítások szerint már több mint 37 ezer halálos áldozatot követeltek.

A ENSZ vizsgálóbizottságának megállapításait az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is megvitatja a jövő héten Genfben.