kulcsár edina
Az oroszok közben a fokozzák a támadást.
Emmanuel Macron francia államfõ (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán államfõ kezet fog a normandiai partraszállás 80. évfordulóján tartott megemlékezésen az északnyugat-franciaországi Colleville-sur-Mer településnél 2024. június 6-án. Balról feleségeik, Brigitte Macron és Olena Zelenszka. Fotó: Christophe Petit Tesson Forrás: MTI/EPA
Katonai tiszteletadással készülnek Párizsban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadására, aki a nap folyamán francia hivatali kollégájával, Emmanuel Macronnal fog találkozni, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán egyeztessenek. A francia elnöki hivatal korábban közleményében tudatta,
az orosz csapatok fokozzák támadásaikat a fronton, valamint az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, többek közt erről is tárgyalni fog a két államfő.
Zelenszkij a nap folyamán ellátogat a francia főváros melletti KNDS francia–német védelmi ipari vállalat egyik központjába, mely tüzérségi lövegekkel támogatja Ukrajnát a háborúban. A tervezett menetrend szerint az ukrán elnök beszédet mond a nemzetgyűlésben, majd találkozik annak elnökével, Yael Braun-Pivettel, aki márciusban járt a háborúban álló országban. Az ukrán beszédének hírét azonban vegyesen fogadták Franciaországban, Olivier Marleix, a jobboldali A Köztársaságiak párt képviselője szerint helytelen, hogy Zelenszkij néhány nappal az európai parlamenti választások előtt szólal fel.
Párizs korábban újabb katonai támogatásokat jelentett be Ukrajnának: az MTI közlése szerint Mirage 2000–5 típusú vadászrepülőket fog átadni támogatásul, ráadásul Macron megerősítette, beleegyezését adta ahhoz, hogy az ukrán erők Oroszországon belüli katonai célpontokat támadjanak. A találkozó során Zelenszkij és Macron egy 650 millió euró összegű kölcsönt és támogatást is aláír, melyet az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállítására fordítanának – értesült a Le Point francia hetilap
Mindemellett a nyugati csapatok Ukrajnába küldése is napirenden van, noha Moszkva pénteken figyelmeztetett, hogy a posztszovjet országba vezényelt francia katonai oktatók is legitim célpontok lesznek az orosz csapatok számára.
Az Elysée-palota meglehetősen sűrű napok elé néz, Macron ugyanis az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel is találkozni fog szombaton. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap értesülései szerint a két elnök többek közt Ukrajna további támogatásáról, a jövő héten Olaszországban megszervezett G7-országcsoport csúcstalálkozójának, valamint a július eleji washingtoni NATO-csúcstalálkozó előkészítéséről is egyeztetni fognak. Zelenszkij és Biden is a június 6-i normandiai partraszállási hadművelet (D-nap) 80. évfordulója alkalmából érkezett Franciaországba.
Emmanuel Macron francia államfő üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt (Fotó: MTI/AP/AFP pool/Ludovic Marin) Fotó: Ludovic Marin
– Pénteken jelentjük be a Mirage 2000–5-ök átadását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása alkalmából − mondta az államfő a két legnézettebb országos tévécsatorna, a kereskedelmi TF1 és az állami France 2 híradóinak adott élő interjújában.
Emmanuel Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából 25 állam- és kormányfő részvételével csütörtökön tartott megemlékezés színhelyéről nyilatkozott, ahova az ukrán elnök is meghívást kapott.
A francia elnök elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzését is tervezi. Jelezte, hogy jelenleg egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodik Ukrajnában. Emmanuel Macron elmondta: Franciaország továbbra is támogatást nyújt Ukrajnának ahhoz, hogy ellenálljon, de nem akarja a háború eszkalálódását.
Mi semmi esetre sem állunk háborúban Oroszországgal és a népével
− fogalmazott. Elmondta, hogy pénteken az ukrán elnökkel egy új együttműködést kötnek a vadászgépek átadásáról, de nem pontosította, hány Mirage-ról van szó.
Az Ukrajnába esetlegesen küldendő katonai kiképzők kérdésével kapcsolatban Emmanuel Macron úgy vélte, hogy nem lehet tabu ebben a témában.
Ukrajna szuverén. Nem arról van szó, hogy a harci övezetbe megyünk kiképzésre, de amikor Ukrajna kihívással néz szembe, akkor válaszolnunk kell, ahogy eddig is tettük minden alkalommal
− hangsúlyozta a francia elnök.
Emmanuel Macron megerősítette: beleegyezését adta ahhoz, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszországra azokról a területekről, ahonnan a rakétákat kilövik. A francia elnök úgy vélte, hogy béke csak akkor lesz, ha Ukrajna képes ellenállni. – A helyzet nehéz − ismerte el a francia elnök, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg kemény csapásokat mér a harkovi régióra. – A béke azonban nem lehet Ukrajna kapitulációja − szögezte le Emmanuel Macron, aki szerint a békének tárgyalások útján kell létrejönnie. Ugyanakkor úgy látta, hogy ennek még nem jött el az ideje.
Fotó: Anadolu via AFP
A Bild című német bulvárlapban jelent meg először a német szövetségi kormány azon terve, amelyet arra az esetre készített, ha az orosz–ukrán háború tovább eszkalálódna, és világháború robbanna ki – hívta fel a figyelmet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
A kiadvány szerint a blokk csapatait Németországon keresztül a NATO keleti szárnyára telepítenék át. A terv egyenesen kimondja, hogy egy több helyen egyszerre bekövetkező támadás esetén az állam nem lesz képes mindenkinek segíteni, aki rászorul. Az embereknek ezért fel kell készülniük arra, hogy saját maguknak kell megbirkózniuk a nehézségekkel egy világháborúban.
Ezenkívül a pincéket, a föld alatti parkolóházakat és a metróállomásokat bombatámadás esetén óvóhelyként kell használni. A hatóságok pedig fenntartják a jogot az ország egyes részeinek evakuálására, de a családokat nem szabad szétválasztani. Emellett a kórházakat fel kell készíteni arra, hogy nagyszámú beteget tudjanak hosszú időre befogadni.
A terv a parlament feloszlatásának tilalmát is magában foglalja. A dokumentum azt is megemlíti, hogy az országot élelmiszerhiány fenyegetheti a háború alatt, ezért az élelmezésügyi minisztérium szabályozhatná az élelmiszerosztást, a kormány pedig titkos helyeken tárolhatna búzát, rozst és zabot. A kabinet emellett rizsből, hüvelyesekből és sűrített tejből is „vészkészletet” tart majd fenn, hogy a lakosságnak napi egy meleg ételt biztosítson. Ez elsősorban a nagyvárosok lakóit célozza meg.
A német hatóságok fenntartják maguknak a jogot arra is, hogy a vállalatokat arra kötelezzék, hogy kizárólag a katonai szükségletekre termeljenek. Egy világháború kirobbanása esetén az országban visszatérne a kötelező katonai szolgálat, vagyis a lakosok bármikor behívhatók a hadseregbe. A 18 éves és idősebb embereket bizonyos munkákra kötelezhetik, például postahivatalokban, pékségekben vagy idősotthonokban való munkavégzésre.
Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy Berlinnek fel kell készülnie egy esetleges háborúra Oroszországgal 2029-re. A jelenlegi terv egy 1989-es átdolgozott változat.