kulcsár edina
Már alig akad hadra fogható ember.
Ukrán katonák egy lövészárokban a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban tartott gyakorlatozásukon 2024. június 18-án. Fotó: Andrij Andrijenko
– Egy teljes körű háború harmadik évéről beszélünk. Az elesett vagy megsebesült katonák pótlása elengedhetetlen. Le kell váltani azokat, akik már több mint két éve a fronton szolgálnak – hívta fel a figyelmet Roman Lozinszkij. Az ukrán Hang párt parlamenti képviselője egy interjúban beszélt arról, hogy minden bizonnyal nem a tavasszal hatályba léptetett módosítások voltak az utolsók a mozgósítások terén – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Akkor a sorozási korhatárt 27 évről 25-re csökkentették, ám Lozinszkij utalt arra, az alsó korhatárt még tovább csökkenthetik, noha elismerte, egy ilyen döntés aligha fog pozitív visszhangot kapni az emberektől.
„Feltéve, hogy a frontvonal megmarad, és a háború folytatódik, nem ez lesz az utolsó változás a mozgósítás korhatárát illetően” – idézte a politikust az ukrán Unian hírportál.
Ukrán katonák egy lövészárokban a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban tartott gyakorlatozásukon 2024. június 18-án. Fotó: Andrij Andrijenko
Ukrajna vesztésre áll az Oroszországgal vívott konfliktusban, és végleg veszíteni fog, ha nem történik változás – hangoztatta Dmitro Kuharcsuk, az ukrán fegyveres erők 3. önálló rohamdandárja második rohamzászlóaljának parancsnoka szerdai interjújában. „Jelenleg vesztésre állunk. Ez nyilvánvaló. Területeket veszítünk, a legjobb embereket veszítjük el” – mondta Kuharcsuk az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak adott interjújában.
A katonatiszt szerint most jutottak „a legkritikusabb szakaszba”, mert bekövetkezett az „elgyengülés pillanata”. Ebben a helyzetben „az emberek újra azt fogják hinni, hogy a fronton stabilizálódott a helyzet, […] (pedig) nincs egység a társadalomban”.
Úgy vélekedett, hogy az ukrán fegyveres erők „kizárólag a lövészárkokban lévő emberek lelkesedésére” támaszkodva tartják magukat, de már ők is nagyon kimerültek. „Innen csak rosszabb lesz a helyzet, ha nem történik változás” – tette hozzá. „A lopakodó offenzíva, amelyet az ellenség jól csinál, nemcsak kellemetlen, hanem kritikus következményekkel járhat számunkra” – figyelmeztetett. Szerinte az ukrán társadalom valójában nem vesz részt abban, ami történik.
Nem azt mondom, hogy mindenkinek háborúba kell mennie, bár lehet, hogy előbb-utóbb mindenkinek kell – férfiaknak és nőknek egyaránt
– fogalmazott.
Mint kifejtette, az emberek nem szeretnek kilépni komfortzónájukból, beleértve a mentális komfortzónát is. Azt is megjegyezte, hogy nem látja a fokozott mozgósítás eredményét. A lap kérdésére, hogy hol találják meg a mozgósítási forrást, azt válaszolta: „Az irodákban”. Hozzátette: az államnak át kellene gondolnia a polgárokhoz való hozzáállását, „teljesen meg kellene változtatnia szemléletét”. Akkor véleménye szerint „nem kell majd mobilizációs erőforrást keresni, az magától meglesz”. „Ha ez nem történik meg, ha nem vonják le a következtetéseket, ha nem dolgoznak a hibákon, akkor ezt a háborút el fogjuk veszíteni” – zárta szavait a katonatiszt.
Egyre kegyetlenebb a kényszersorozás Ukrajnában, ahol naponta több tucatnyi utcai emberrablást vesznek videóra. Az ukránok a brutális visszaélések miatt Volodimir Zelenszkij államfőt hibáztatják. Közben Kárpátaljára újabb belső-ukrajnai toborzókból álló kommandó érkezett, akik autókat vesznek körbe, kamionsofőröket próbálnak kirángatni a járműveikből – számolt be róla az M1 Híradó.
Az M1-en bemutatott felvételek egy ungvári lakótelep erkélyéről készültek. Egy mikrobuszba fényes nappal, erőszakkal tuszkol be egy férfit egy rendőr és egy hadkiegészítő tiszt. Az illető hiába tiltakozik, esélye sincs elmenekülni. Ha mégis lenne, akkor egy másik utcában nagy valószínűséggel ugyanez történne vele, Kárpátaljára ugyanis újabb toborzó kommandók érkeztek Belső-Ukrajnából.
„Képkiállításra jöttünk az egyik ungvári kultúrházba, azonban közölték velünk, hogy elmarad, mert a megyehatáron, Vereckénél a hadkiegészítők magukkal vitték a művészeket”
– mesélte egy fiatal lány. Egy férfi azt mondta: „A két lányommal és a kutyámmal együtt hurcoltak be a hadkiegészítő parancsnokságra, és nem engednek ki. Ülünk és várunk.”
Kárpátalján nemcsak a városokban gyűjtik a hadköteleseket, hanem a hegyvidéki pihenőhelyeket is ellepték az egyenruhások.
A helyzet máshol sem rózsásabb. Odesszában a helyszínre kiérkező mentőket akarták erőszakkal mozgósítani, amiből tömegverekedés lett, de hasonló videókat rögzítettek Kijevben és Harkivban is. A főutakról például a kamionsofőröket próbálták meg kiszedni a gépjárműveikből.
„Ha Zelenszkij elnököt, a 450 parlamenti képviselőt és a házelnököt elküldenénk a frontra, akkor másnap véget érne a háború. Mert ők csak a saját életüket féltik, azon srácokét meg nem, akik a fronton meghalnak. Azoknak nincsenek millióik, védettségük, és az országot sem hagyhatják el. Úgy fogdossák össze őket, mint az állatokat, majd mehetnek a halálba. Ezek meg közben milliókat keresnek” – panaszolta egy férfi.
A kegyetlen bánásmód, többnyire a verés miatt, pedig egyre többen lelik halálukat a hadkiegészítő parancsnokságokon. Vinnyica megyében például feldühödött nők támadták meg a helyi hivatalt a halálesetek miatt. Az ukrán hadsereg szóvivője szerint ki kell vizsgálni az ilyen visszaéléséket.
„Ha a hadkiegészítő túllépte a hatáskörét, akkor a rendőrséghez kell fordulni. Vagy hívják fel a minisztérium forró vonalát” – mondta a szóvivő.
Ukrajnában azonban a rendőrség a toborzók munkáját köteles segíteni, és sok dokumentált esetben, az erőszakos cselekményekben is részt vesz. A hétvégi svájci békecsúcs után a háborús országban szemmel láthatóan felerősödött a kényszersorozás, Kijev ugyanis újabb 110 ezer emberrel kívánja megerősíteni a hadsereget.
Az orosz hadsereg fokozta a támadások ütemét a vasárnap véget ért svájci békekonferencia idején – jelentette az ukrán vezérkar.
„A nap folyamán az ellenség intenzíven fokozta támadó- és rohamtevékenységeinek ütemét lehetőséget keresve, hogy rést ejtsen védelmünkön, vagy elűzze az ukrán egységeket állásaikból” – ismertette a vezérkar az esti hadijelentést.
A közlés szerint az összecsapások száma 88-ra gyarapodott, az orosz erők különösen a donyecki Pokrovszk térségében próbálnak áttörést elérni. A kijevi hadvezetés szerint Pokrovszknál volt a legtöbb összecsapás, összesen 36, amelyből 25 támadást elhárítottak, 11 azonban még zajlik. A közvetlenül északabbra és délebbre fekvő Liman, illetve Kurahove települések környékén tíz-tíz próbálkozást tett az orosz hadsereg az ukrán állások elfoglalására.
A vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz légierő siklóbombákat is bevetett az ukrán védelmi állások ellen, amire az utóbbi hónapokban többször is sor került az ukrán légvédelem gyengesége miatt.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyében lévő Zahirne települést a hétvégén, miközben hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, és 11 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadseregnek több mint 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett három lőszerraktárt, három harckocsit – köztük egy német Leopardot-, kilenc páncélozott harcjárművet, egy brit Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy-egy amerikai M777-es és M198-as vontatott tarackot, továbbá tíz drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióban lévő Nikolszke községben pilóta nélküli repülőgépről végrehajtott csapás következtében életét vesztette Nyikita Cicagi, a News.ru hírportál haditudósítója.