origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2024.06.18.
700 ezer orosz katona az ukrán fronton
Putyin közölte a létszámot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a „Hősök ideje” program résztvevőivel folytatott beszélgetésen elmondta a különleges katonai művelet övezetében tartózkodó katonák számát - írja a Lenta.ru. Az orosz elnök elmondta, hogy körülbelül 700 ezer katona tartózkodik az ukrán fronton.
2024 januárjában Dmitrij Medvegyev , a Biztonsági Tanács alelnöke azt mondta, hogy 2023-ban 500 ezer ember kezdett szolgálatot a különleges műveleti övezetben. – jegyzi meg a Lenta.ru.
Június 7-én Putyin egy oroszországi új mozgósítással kapcsolatos kérdésre válaszolt. Az államfő hangsúlyozta, hogy a vezérkar által választott taktikát figyelembe véve Moszkvának nincs szüksége mozgósításra. Az elnök emlékeztetett arra, hogy 2023-ban több mint 300 ezren csatlakoztak „mindenféle mozgósítás nélkül” az orosz fegyveres erőkhöz.
Az államfő megjegyezte, hogy a hatóságok már gondolkodnak azon, hogyan szervezzék meg és támogassák mindazokat, akik a különleges katonai műveleti övezetben befejezik szolgálatukat.
Az orosz elnök szerint az országoknak meg kell vizsgálniuk a biztonság biztosításának lehetőségeit Eurázsiában. Vlagyimir Putyin elmondta azt is, hogy a nyugati országok egoizmusa és arroganciája vezetett a jelenlegi állapotokhoz, s ismertette azt is, hogy mik a béketárgyalások feltételei.
Moszkva, 2024. június 12. Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) az országos díjak átadási ünnepségén a moszkvai Kremlben a nemzeti ünnepen, Oroszország napján, 2024. június 12-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Valerij Sarifulin Fotó: Valerij Sarifulin
Új biztonsági rendszert kell létrehozni Eurázsiában, ehhez széles körű megbeszélést kell kezdeni a kölcsönös garanciákról. Ezt mondta Vlagyimir Putyin a külügyminisztérium vezetésével folytatott megbeszélésen.
Eljött az ideje annak, hogy széles körű vitát kezdjünk az eurázsiai kollektív biztonság két- és többoldalú garanciáinak új rendszeréről, ugyanakkor a jövőben a külső hatalmak katonai jelenlétének fokozatos csökkentésén kell dolgoznunk az eurázsiai régióban
– mondta az elnök.
Mint az orosz vezető hangsúlyozta, a jövőbeni biztonsági architektúra nyitva áll minden eurázsiai ország előtt, amely részt kíván venni a létrehozásában.
Az európai NATO-országok is egy kontinensen élnek, bármi történjék is, a földrajzot nem tudjuk megváltoztatni, így vagy úgy együtt kell élnünk és együtt kell működnünk
– tette hozzá az elnök.
Tisztázta, hogy a jelenlegi helyzetben irreálisnak tűnhet az a tézis, hogy korlátozzák a külső hatalmak katonai jelenlétét az eurázsiai térségben, de ha a jövőben sikerül megbízható biztonsági rendszert kiépíteni, akkor nem lesz szükség ilyen jelenlétre.
Vlagyimir Putyin elmondta azt is, hogy a nyugati országok egoizmusa és arroganciája vezetett a jelenlegi állapotokhoz, és a világ elfogadhatatlanul közel került ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszatérés.
Kiemelte, hogy a világ változik, és semmi sem lesz többé a régi a gazdaságban, a technológiában, a globális politikában és más területeken sem. Putyin beszélt Ukrajnáról is.
Elmondta: az ukrán csapatokat ki kell vonni az új orosz régiók teljes területéről, Kijevnek pedig ki kell jelentenie, hogy nem tervezik a NATO-csatlakozást. Ezek a feltételek kellenek a béketárgyalások megkezdéséhez.
Korábban Putyin azt mondta, hogy a nyugati biztonsági rendszer valójában nem hatékony, ezt bizonyítja Jugoszlávia összeomlásának története és a balkáni térség konfliktusai is. Szerinte a NATO romboló pozíciója csak hozzájárult a feszültségek eszkalálásához.
Putyin párhuzamot vont Koszovó és a donbászi köztársaságok függetlenségének kikiáltása között is. Megjegyezte, hogy azoknak joguk volt kinyilvánítani a függetlenségüket, Kijev azonban teljes körű katonai műveleteket indított ellenük.
A „halálraítéltek csúcstalálkozója” zajlott Svájcban a szókimondó Medvegyev szerint
Pontokba szedte a volt orosz elnök, hogy miért érdemes megfontolni Vlagyimir Putyin békeajánlatát. És persze most sem fogta vissza magát.
Dmitri Medvegyev volt orosz elnök Fotó: Sergei KARPUKHIN / SPUTNIK / AFP
„Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az államfő mit mondott vagy mire utalt óvatosan a beszédében” – írta bevezetőjében Dimitri Medvegyev volt orosz elnök Telegram-csatornáján, utalva Vlagyimir Putyin békeajánlatára.
A 2014-es megállapodást arra használta Nyugat, hogy időt nyerjen Ukrajna felfegyverzéséhez
Medvegyev szerint először is azt kell leszögezni, hogy
Oroszország többször felajánlotta Washingtonnak, Európának és a NATO-nak, hogy csírájában elfojtja az ukrán válságot, és megakadályozza a nagyszabású tragédiát. Válaszul csak cinikus manipuláció és nyílt megtévesztés volt.
Min írta, „először 2014-ben történt ilyen, akkor az amerikai elnök által személyesen adott ígéret a kijevi neonáci erők ámokfutásainak és provokációinak megállítására államcsínyben csúcsosodott ki. Ennek eredménye a Krím Oroszországhoz való visszatéréséről szóló népszavazás lett”.
Másodszorra a megtévesztés a minszki megállapodásokba öltözött, amelyekből egy undorító hamisítás lett, amelyet csak a kijevi hatóságok felfegyverzésére főztek ki. Ezt a nyugati aláírók is elismerték
– fogalmazott az orosz Biztonsági Tanács elnöke, majd úgy folytatta, hogy
ez a Biztonsági Tanács megalakulása után történt, amikor a kijevi rezsim kénytelen volt felmondani az általa Isztambulban parafált semlegességi szerződést. Ez egyes amerikai tisztviselők és a brit csodabogár Johnson bunkó nyomásának, valamint az uralkodó ukrán klikk állatias gyávaságának eredménye volt, amely félt egy újabb Majdantól
– foglalta össze a volt orosz elnök.
Egyébként a Vlagyimir Putyin által említett külföldi vezető, aki 2022 márciusában Moszkvába látogatott, nem más volt, mint Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, aki Moszkva után Kijevbe utazott, és kompromisszumos békét javasolt az akkori vitatott területek sorsának meghatározásával.
„Egyszerűen elküldték, a Kreml ügynökének nevezve őt. Hivatalos idióták, akik elutasították a számukra jobb feltételekkel történő lehetséges béke ajánlatát”
– tette zárójelbe a volt elnök.
Oroszország ragaszkodik a megszerzett új területekhez
Volodimir Zelenszkij többször kifejtette, hogy számára csak olyan békeajánlat lehet elfogadható, amiben minden területről lemond Oroszország.
Most a helyzet egészen más. Az összes új terület alkotmányosan Oroszország része lett. És ez örökre szól. Lehetségesek további tárgyalások? Igen, lehetségesek. Pontosan ezt mondta ma államfőnk, aki új elképzelést fogalmazott meg a konfliktus lezárására, de csak a helyszíni realitások figyelembevételével, az isztambuli szerződés és az Orosz Föderáció alkotmányának jelenlegi változata alapján
– írta Medvegyev.
Medvegyev visszatért a többször megrajzolt új térképhez, ahol Oroszország Lengyelországgal határos
Medvegyev szerint „nyilvánvaló, hogy az események a Bandera-rezsim számára katasztrofális forgatókönyv szerint alakulnak. Ez csak rosszabb lesz, ezt elnökünk egyenesen meg is mondta, meghatározva a lehetséges tárgyalások alapját”.
A kompromisszumra rendelkezésre álló tér úgy zsugorodik, mint egy foszlós bőr, a haldokló ország zsugorodó területével együtt. És nincs messze a nap, amikor már csak egy keskeny sáv maradhat belőle. Oroszországnak még hosszú éveken át meg kell védenie magát. Innen ered egyébként az egészségügyi zóna ötlete, amelyet Vlagyimir Putyin terjesztett elő. Ez a zóna magában foglalhatná egész Ukrajnát, egészen a lengyel határig, mert onnan jön a folyamatos fenyegetés. És aztán mi lesz? Az elnök nem mondta ki közvetlenül, de nyilvánvaló, hogy ezek a területek, ha az ott élők úgy akarják, Oroszország részévé válhatnak
– tette hozzá Dimitri Medvegyev.
Békecsúcs az egyik háborús fél meghívása nélkül
Ahogy arról már lapunk is többször beszámolt, a svájci csúcsra Oroszországot nem hívták meg.
A »halálraítéltek csúcstalálkozója« teljes fiaskóval fog végződni. Hiszen az értelmetlen »tárgyalások« Oroszország távollétében a kijevi bohóc halva született formulája szerint csak újabb statisztákat toboroznak, akik részt vesznek egy ostoba színdarabban, hogy Kijev nagyképűjét teljes jogú államfőként legalizálják. De mindenki, még az ellenfeleink számára is világos, hogy ő csak egy szánalmas bitorló, aki reszket a félelemtől és a kábítószer-elvonástól. Az ukrán alkotmány Putyin általi szisztematikus értelmezése nagyon egyszerű következtetésre vezet: az elnök jogkörei nem bővíthetők ki az alkotmány értelmében, azok a parlament vezetőjére szállnak át
– fogalmazta meg a negyedik pontjában Medvegyev.
A régi nótát fújja Medvegyev: Zelenszkij már nem ukrán elnök
Május 20-án lejárt Volodimir Zelenszkij megbízatása, de már korábban kijelentette, hogy a háborúra való tekintettel nem írnak ki új választást, és az elnöki mandátuma ezzel meghosszabbodik.
Zelenszkij most már senki, és a neve semmit sem jelent. Nincs mögötte hatalom, és az ő parancsait senki sem hajthatja végre. És az összes általa kinevezett személynek, akit hatalma lejárta után kinevez, egyáltalán nincs joga döntéseket hozni. Ezek a személyek illegitimek, és a döntéseik törvénytelenek. Ezért minden ukrán katona bűncselekményt követ el, amikor a törvénytelen hatalom által kinevezett tisztviselők törvénytelen utasításait hajtja végre. Így a bitorló, aki magához ragadta a hatalmat az országban, Ukrajna minden lakosát túszul ejtette. És mindennap katonákat küld a halálba, anélkül, hogy erre bármilyen joga lenne. Várja az ítéletet vagy a csőcselék általi mészárlást, és Ukrajna adja meg magát
– zárta gondolatait Medvegyev.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
