Zelenszkijt meghívták a NATO csúcsra

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ukrán államfővel közösen megtartott kijevi sajtótájékoztatón meghívta Volodimir Zelenszkijt a szövetség washingtoni csúcstalálkozójára, de megjegyezte, hogy Ukrajna a NATO-ba való meghívásához minden NATO-tag beleegyezése szükséges.

Stoltenberg elmondta, hogy az ukrán elnökkel megvitatta a NATO jubileumi washingtoni csúcstalálkozójának előkészületeit – írja a karpatalja.info.

„Alig várom, hogy találkozzunk a washingtoni csúcson” – mondta a főtitkár.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Ukrajna helye a NATO-ban van, és egy napon tagja lesz a szövetségnek.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy ne számítsanak arra, hogy Ukrajna Washingtonban kapja meg a meghívást a szövetségbe.

„

Én sem számítok arra, hogy a júliusi csúcs előtt lesz ilyen megállapodásunk. De hiszek abban, hogy képesek leszünk demonstrálni, hogy még közelebb hozzuk Ukrajnát a tagsághoz, és szeretnénk, hogy a lehető leghamarabb eljöjjön az a nap, amikor Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik hozzánk” – jelentette ki Stoltenberg. Elmondása szerint ezzel párhuzamosan folyik a munka Ukrajna és a NATO kompatibilitásának, a szövetség normáinak való megfelelés biztosítása terén, hogy egy napon, amikor „a politikai feltételek teljesülnek, Ukrajna azonnal a NATO tagjává váljon”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna addig nem lesz NATO-tag, amíg meg nem nyeri a háborút Oroszországgal szemben. Erről az államfő kedden beszélt, amikor Jens Stoltenberg NATO-titkárral közösen olyan ukrán tisztekkel találkozott, akik a NATO-szabványok szerinti katonai kiképzésen vesznek részt.

„Személyes véleményem szerint csak akkor leszünk benn a NATO-ban, ha győzünk. Nem hiszem, hogy a háború alatt felvesznek bennünket az észak-atlanti szövetségbe” – mondta az elnök a Telegram csatornáján közzétett videóban.

Egyetértett a főtitkárral abban, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásához a szövetség többségének támogatása szükséges, ezért ahhoz, hogy „Ukrajna politikailag bekerüljön a szövetségbe győznie kell” – tette hozzá. Zelenszkij egyúttal úgy vélte, hogy Ukrajna szövetségi tagságát illetően „senki sem fogja felvetni a NATO-val való kompatibilitás és az ukrán hadsereg színvonalának kérdését”.

Kifejezte azon meggyőződését is, hogy a háború egyik oka, hogy Ukrajna előtte nem lett a NATO tagja.

„Sok évvel ezelőtt is volt ezzel kapcsolatban szkepticizmus néhány tag részéről, és Oroszország nagyon keményen dolgozott jelenlegi partnereinkkel. Mindent megtett azért, hogy Ukrajnát ne csak a NATO-ba ne vegyék fel, hanem az Európai Unióba se, hogy Ukrajna ne fejlődjön, és ne szabaduljon meg az Oroszországi Föderáció befolyásától” – jegyezte meg az elnök.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint Jens Stoltenberg előző nap az ukrán parlamentben tartott beszédében azt mondta, nem tudja megjósolni, hogy Ukrajna mikor lesz NATO-tag. Beszédében ugyanakkor tiszteletét fejezte ki az orosz agressziót visszatartó ukrán hadsereg iránt.

Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a Deutsche Welle (DW) német műsorszolgáltatónak adott interjúban – amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett kedden – leszögezte, hogy Ukrajna nem fogja erővel hazatérésre kényszeríteni külföldről a hadköteles korú ukrán férfiakat.

A tisztségviselő biztosított afelől: a hadkötelesek adatainak egyeztetése az illetékes területi hadkiegészítő és szociális központtal, nem jelenti azt, hogy automatikusan a frontra küldik őket szolgálatra.

„Ukrajna elfogadta a mozgósítási törvényt, és tisztában kell lennünk azzal, milyen arányban tudjuk leváltani a fronton lévőket”

– magyarázta a miniszterelnök-helyettes.

Elmondta: májusban Ukrajnába látogat Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa, hogy megvitassa az ukrán hatóságokkal a külföldön élő ukránok további jogi státusának kérdését, hiszen az EU jelenlegi ideiglenes védelmi mechanizmusa 2025 márciusáig van érvényben.

„Ezért addig nem lesz semmilyen korlátozás, nemre és korra tekintet nélkül, egyetlen ukrán állampolgárral szemben sem, és nem kényszerítik őket visszatérésre egy háborúban álló országba. Háborús kérdésekben viszont nincsenek kellemes megoldások, és ne felejtsük el, hogy a háború még tart” – jegyezte meg Sztefanyisina.

A NATO főtitkára felszólította a szövetség tagjait, hogy a saját üres készleteik feltöltése helyett Ukrajna támogatásának adjanak elsőbbséget. Jens Stoltenberg tegnap Kijevben arról beszélt: Ukrajna győzelméhez az kell, hogy minél több fegyvert és támogatást kapjanak, a NATO-tagországok készleteit pedig szerinte később is fel lehet tölteni. Hozzátette, a szövetség keményen dolgozik Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítésén. Elemzők szerint veszélyes sebességgel sodródik Európa a háború felé, az uniós vezetők és az Ukrajnát mindenáron támogatni akaró politikusok pedig az európai emberek életével játszanak.

Több kell annál, hogy a NATO-tagok sorra jelentik be a fegyverszállításokat Ukrajnába, a nyugati fegyvereknek minél előbb meg kell érkezniük a háborúba – közölte a NATO-főtitkár hétfőn Kijevben. Jens Stoltenberg arról beszélt: a szövetségeseknek még a saját érdekeiket is alá kell rendelniük Kijev igényeinek.

„Ha a szövetségesek azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie és az első helyen állnia” – jelentette ki a NATO-főtitkár, és kiemelte:

Kijev megkapja az amerikai Patriot rakétákat, de más fegyverek szállítását is növelni fogják.

Úgy fogalmazott: a szövetség keményen dolgozik Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítésén.

A Patriot rakéták pedig már közel vannak az ukrán határhoz, és ukrán részről az is felmerült, hogy Lengyelországnak kellene védenie Ukrajna nyugati légterét. Az M1 Lengyelországban forgató stábja több ilyen fegyverrendszert is látott egy légibázison. Az amerikai katonák háromszor állították meg a Híradó munkatársait, azt érzékeltetve, hogy nagy a feszültség.

Nemrég az is szóba került, hogy nukleáris fegyvereket kellene telepíteni Lengyelországba. Andrzej Duda lengyel elnök a múlt héten arról beszélt, hogy országa egy NATO-program keretében kész atomtölteteket fogadni.

 Az Egyesült Államok és Lengyelország mellett például Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság és a balti államok is elkötelezettek, hogy Kijevet fegyverekkel segítsék.

Közben Brüsszelben már arról beszélnek, hogy a következő ciklusra az Európai Unióban egy háborús költségvetést fogadhatnak el – számolt be a Politico. A brüsszeli lap szerint

a pénzt egyebek mellett a tagállamok befizetéseinek növelésével, adóemeléssel és új adók bevezetésével, illetve az EU hatáskörének növelésével teremtenék elő.

Emmanuel Macron francia elnök is szinte hetente tesz háborús nyilatkozatokat. Korábban azt latolgatta, hogy nyugati katonák mehetnének Ukrajnába. Nemrég pedig azt mondta: nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát, mert szerinte csak egy atomarzenállal lehet elrettenteni Oroszországot.

„Emmanuel Macron a háború fő szónoka lett, és sok EU-s tagállami vezető is csatlakozott hozzá” – mondta az Alapjogokért Központ elemzője, Lajkó Fanni. Szerinte a katonai beavatkozás, illetve a nukleáris fegyverek emlegetése csak szítja a feszültséget, és könnyen belesodorhatja Európát a háborúba.

Az elemző kiemelte: Macron és támogatói az Európai Unió polgárainak életét veszélyeztetik, ugyanis Moszkva is előbb-utóbb lépni fog valamit, ami már egyet jelentene a harmadik világháború kitörésével, és a nukleáris fegyverek bevetésével.

Hat amerikai gyártmányú ATACMS operatív-harcászati rakétát lőtt le az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán – közölte kedden a védelmi minisztérium.

Vlagyimir Rogov, a Társadalmi Kamara elnevezésű szervezet szuverenitási kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke szerint az éjjel az ukrán hadsereg több ATACMS rakétát lőtt ki a Krímre. A légvédelmi rendszer, mint mondta, Dzsankojnál és Szimferopolnál lépett működésbe.

Szergej Akszjonov, a Krím vezetője a Telegram-csatornáján arra figyelmeztette a Szimferopoli járásbeli Donszkoje falu lakosait, hogy a kazettás töltetet hordozó ATACMS rakéták lelövése után a területen szétszóródott szubmuníció veszélyes lehet.

Az intelem értelmében a civilek, ha ilyen lőszert találnak, értesítsék a rendkívüli helyzetek minisztériumát és a belügyminisztériumot.

Az orosz hadijelentés szerint egyébként az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben 14 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük kilencet Donyeck körzetében. A moszkvai védelmi tárca azt állította, hogy az ukrán hadseregnek csaknem 800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett többek között egy drónösszeszerelő hangárt, két hadfelszerelést tartalmazó raktárt, két harckocsit, három amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, két francia gyártmányú HAMMER légibombát, továbbá tíz drónt.

Rogov egyébként a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán főerők elhagyták a Zaporizzsja megyei Rabotine települést.

Közölte, hogy jelenleg a község „megtisztítása” zajlik. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Egy moszkvai bíróság kedden elrendelte öt gyanúsított előzetes letartóztatását egy Ka-52-es helikopternek a moszkvai Osztafjevói repülőtéren történt felgyújtása miatt. A nyomozás megállapította, hogy a Sztanyiszlav Hamiddulin vezette csoport ukrán szakszolgálatok felbujtására semmisítette meg a járművet.