Zelenszkij újra szidja a Nyugatot

Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek hétfőn Kijevben adott interjújában.

A katonai támogatások leszállítására, különös tekintettel a Patriot légvédelmi rendszerekére tekintettel úgy fogalmazott, hogy „mindez nagy lépés előre”, ugyanakkor megjegyezte, hogy azt „megelőzően két lépés tettek hátra”. Az ukrán elnök különösen azt sérelmezte, hogy az ilyen jellegű döntések nagyjából egy évet késnek.

Zelenszkij tekintettel a nyugati partnerei késlekedésére felvetette annak lehetőségét, hogy szövetségesei közvetlenebb módon is segíthetnének, így például bizonyos körülmények között megsemmisíthetnének Ukrajna területe felett orosz rakétákat.

„Az oroszok háromszáz harci repülőt vetnek be Ukrajna területén. Nekünk minimum 120-130-ra van szükségünk, hogy ellenállást tudjunk tanúsítani az égen”

– mondta az ukrán elnök az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépekre utalva, amelyeket reményei szerint hamarosan be is vethetnek a harcokban.

„Nem tudjátok ezt most biztosítani? Rendben (…) térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket (…) lőjétek le a célpontokat, védjétek a civileket” – hangoztatta. „Meg tudják ezt tenni? Biztos vagyok benne, hogy igen. NATO-tagországok támadásának, beavatkozásának számít ez? Nem” – vélekedett Zelenszkij.

Az ukrán elnök megemlítette, hogy Kijev jelenleg tárgyalásokat folytat nemzetközi partnereivel arról, hogy fegyvereiket orosz katonai célpontok ellen vethessék be a határon, illetve beljebb orosz területen.

„Eddig nincs semmi pozitívum” – tette hozzá.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy az ország északkeleti részén, Harkiv régióban a harctéren kialakult helyzeten sikerült úrrá lenni. Mint mondta, nem szabad elfeledkezni arról, hogy orosz csapatok a több mint ezer kilométer hosszú frontvonal más részein is próbálnak előre törni. Hozzátette, hogy időre van szükség, míg az áprilisban elfogadott, a mozgósítás szigorításáról szóló törvény alapján behívott újoncokat felkészítik.

Spanyolország június végéig további Leopard 2A4 harckocsikat szállít Ukrajnának – erősítette meg hétfőn Margarita Robles spanyol védelmi miniszter amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal az ukrajnai kontaktcsoport keretében tartott videókonferenciáján.

A madridi tárca tájékoztatása szerint Spanyolország be fogja tartani az ígért szállítási időket, illetve további Patriot légvédelmi rakétákat és különböző típusú lőszereket is küld a kijevi vezetésnek.

Pedro Sánchez baloldali kormánya tavaly már tíz darab Leopard 2A4 harckocsit küldött Ukrajnának.

Idén márciusban pedig összesen 19 további páncélost ígért 2024-re. Az első tízet június végéig, a többi kilencet pedig szeptemberben tervezik leszállítani.

Spanyolország mintegy száz darabbal rendelkezik a régebbi, Leopard 2A4 típusból, és több mint kétszázzal az újabb, 2A6 verzióból, amelyből viszont a saját védelmi igényeinek kielégítése miatt egyet sem hajlandó átadni.

Robles a hétfői konferencia alkalmából kiemelte hazája erőfeszítéseit Ukrajna támogatásában,

különös tekintettel az ukrán katonák kiképzésére. Egyben arról biztosított mindenkit, hogy addig fogják a kijevi vezetést támogatni, amíg az szükséges.

Franciaország is engedélyezné, hogy Ukrajna oroszországi célpontok ellen vesse be azokat a fegyvereket, amelyeket Párizstól kapott. Legalábbis a nemzetgyűlés egyik magas rangú politikusa ezt akarja elérni. Eddig példátlan folyamatok indultak meg a Nyugaton, ugyanis a britek és a lettek már nem tiltják, Washington pedig két-értelmű kijelentést tett a nyugati fegyverek oroszországi bevetéséről.

Szakértők szerint a háború-párti nyugati politikusok

egész Európát veszélybe sodorják

a meggondolatlan nyilatkozataikkal és lépéseikkel – hangzott el az M1 Híradójában.

Bourlanges is csatlakozna

A francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke közleményben szólította fel Franciaországot, hogy ne tiltsa meg többé Kijevnek, hogy a nyugati fegyverekkel csapoást mérjen Oroszországra.

Jean-Louis Bourlanges szerint ez egy teljesen legitim lépés lenne, mert véget vetne az Oroszország és Ukrajna közötti elfogadhatatlan katonai aránytalanságoknak. A liberális politikus szerint Moszkvát is támogatják a szövetségesei, így jogos lenne, ha Franciaország is változtatna a tiltáson.

Május elején az Egyesült Királyság külügyminisztere, David Cameron kijevi látogatásán jelentette ki: Ukrajnának joga van a London által biztosított fegyverzettel orosz területen lévő célpontokra csapást mérni. Az amerikai fegyverek bevetését Oroszország területén pedig úgy tiltották meg, hogy kvázi engedélyezték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanis a múlt héten Kijevben azt mondta: a végső döntés Ukrajnáé – idézte az M1 Híradója.

Berlin újabb pénzekkel tömné Kijevet

Lettország külügyminisztere is arról beszélt: Ukrajna engedélyt kapott arra, hogy egyes nyugati partnereitől kapott fegyverekkel csapást mérjen Oroszország területére. A politkus nem részletezte, mely országokra utal.

Szakértők szerint a nyugati fegyverek bevetése oroszországi célpontok ellen azzal a kockázattal jár, hogy Moszkva a fegyvereket szállító országokra is hadba lépő félként tekinthet. Vagyis a britek, az amerikaiak, a franciák és a lettek is a háború részeseivé, illetve célponttá válnak.

Németország nagy hatótávolságú rakétarendszerek mellett pénzt is küldene Kijevnek. Berlin idén 7,1 milliárd euró katonai segélyt adott Ukrajnának, ami már szinte elfogyott. Ezért további 3,8 milliárd eurót küldene Boris Pistorius német védelmi miniszter és a pénzből fegyvert és lőszert vásárolhatna Ukrajna.

A Nyugat elbizakodott?

A Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztője szerint a háborúpárti politikusok egész Európát veszélybe sodorhatják Oroszország fenyegetésével. Dócza Edith Krisztina arról beszélt: a Nyugat elbizakodott és nem veszi komolyan Moszkva figyelmeztetéseit.

„Egy hasonló forgatókönyvet láthatunk, mint amit anno az orosz-ukrán háború kitörése előtt láttunk hónapokkal. Már 2021 őszén elkezdtek gyülekezni az orosz csapatok a határon. Ezt egyébként sokan nem vették komolyan, az ukránok sem. Most megint valami hasonlót látok kibontakozni Ukrajnában. Értelemszerűen, ha fenyegetik Oroszország biztonságát, arra Oroszország egészen erőteljesen fog majd reagálni” – hangoztatta Dócza.

Hozzátette: a háború befejezését nem a fegyverek, hanem a fegyverszünet és a béketárgyalások hozhatnák el, ezért bízik abban, hogy a magyar kormány békepárti álláspontja a többi országra is hatással lesz.

Ukrajnának el kell ismernie a háború következtében a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

„Itt az ideje, hogy a kijevi rezsim elismerje a terepen kialakult realitásokat. Remélem, hogy ezt a sokszor elismételt üzenetet felfogják, és hogy a Nyugat felismeri, ideje felhagynia Ukrajna feláldozásával a teljesen kilátástalan céljai érdekében” – mondta.

A tárcavezető az orosz a kül- és védelempolitikai tanács hétvégi, 32. közgyűlésén a Svájcban Ukrajnáról megtartandó konferencia szervezőiről szólva kijelentette: „egyszerűen csak csodálkozva figyeljük ezeket az erőfeszítéseket, azt, hogy egyébként felnőtt emberek miként foglalkoznak nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, amelyek teljesen kilátástalanok”.

Úgy vélekedett, ezt a fórum részvevői nem értik. „Ez azt jelenti, hogy a feladat nem a béke elérése, hanem kizárólag az, hogy minél több országot Oroszország ellen fordítsanak, és hogy aztán ezen az alapon próbáljanak meg a továbbiakban velünk szemben ellenséges, immár anyagi természetű lépéseket tenni” – tette hozzá.

Leszögezte, hogy Moszkva meg fogja védeni érdekeit az ukrán viszonylatban és a Nyugattal való kapcsolataiban egyaránt. „Ezt a világon gyakorlatilag minden külföldi kolléga megérti, akivel kommunikálnunk kell”

– mondta.

Meglátása szerint az, hogy a Nyugat fokozza a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítását, annak a megnyilvánulása, hogy nem áll készen a komoly tárgyalásra az ügyben. „Ez azt jelenti, hogy a viszonyoknak a harctéren való tisztázása mellett döntöttek” – fogalmazott Lavrov.

Egyetértett azzal a tézissel, hogy Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak. A miniszter szerint a Moszkva és a Nyugat közötti katonai és politikai konfrontáció éles szakasza folytatódik, és teljes lendülettel zajlik. Kifogásolta az oroszellenes retorika terén egyes európai szomszédok által tanúsított „különös buzgalmat”.

Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok arra irányuló „forgatókönyveket gyakorolnak”, hogy kárt okozzanak Oroszországnak az ukrajnai fegyverszállításokkal, a hadiipari beruházásokkal és a gazdaság katonai üzemmódba állításával. Nehezményezte, hogy egyesek Oroszország feldarabolásáról fantáziálnak.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre a Nyugattal a biztonságról és a stratégiai stabilitásról, de „nem az erő pozíciójából, nem a saját kizárólagosság pozíciójából, hanem csakis egyenrangúan és egymás érdekeinek tiszteletben tartásával”.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati országok „a képzeletbeli orosz fenyegetés mítoszát” a fegyverkezési verseny fokozására és arra használják fel, hogy kialakítsák egy „nukleáris komponenssel rendelkező európai katonai szövetség” körvonalait.

Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy miután „kudarcot vallott” az euroatlanti biztonság kiépítésével, úgy döntött, hogy Ázsiában kell „rendet teremtenie”. Úgy vélekedett, az orosz félnek ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnia azon, hogyan kellene megszerveznie a biztonságát.

Beszámolt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a minapi pekingi csúcstalálkozón megvitatta Kínának a globális biztonsággal kapcsolatos kezdeményezését. „Nagyszerű logikát látunk abban, hogy a globális biztonság garantálása gondolatának gyakorlati előmozdítása az eurázsiai biztonság alapjainak kialakításával kezdődne, mindenféle észak-atlanti lerakódás nélkül” – mondta.

Meglátása szerint a Nyugat hibájából „csődbe ment” a korábbi euroatlanti biztonsági modell, amely az EBESZ-hez, valamint a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatokhoz, köztük az Oroszország-NATO Tanácshoz és a Partnerség a békéért programhoz is kapcsolódott, valamint a Nyugatnak az Oroszország és Kína kettős feltartóztatására irányuló kurzusa is.

Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Hszi szerint a kétoldalú kapcsolatok „olyan szorosak, olyan barátiak, hogy minőségben felülmúlják a múlt klasszikus szövetségeit”.

A Rosszija 1-nek nyilatkozva Lavrov kommentálta Rishi Sunak brit miniszterelnöknek azt az állítását, amely szerint Oroszország az európai gázszállítások leállítását „kezdeményezte”, veszélyeztetve ezzel a szigetország energiabiztonságát.

„Nemcsak Sunak brit miniszterelnök mondott ilyet, hanem (Olaf) Scholz német kancellár is, akinek a szájából ez fantazmagórikusnak hangzik. Neki az amerikaiak felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeket, amelyek Németország további jólétét lettek volna hivatottak biztosítani. Hogy mi történik most a német gazdasággal, azt mindannyian tudják” – fogalmazott Lavrov.

„Azt állítani, hogy Oroszország elzárta a gázt… Egyikük sem pirul bele. Ez a legszomorúbb dolog az egészben. Ez azt jelenti, hogy most már nincsenek olyan politikusok Nyugaton, akik tudnának pragmatikusan és a tényszerűen beszélni. Nem ismerik el, kiforgatják őket, megpróbálják a lakosságot és a választókat félrevezetni, hogy ne akadályozzák ezt a zsákutcába vezető és Európa számára katasztrofális kurzust” – nyilatkozott az orosz tárcavezető.