Zelenszkij napjai meg vannak számlálva?

Az amerikai védelmi tárca korábbi főtanácsadója szerint veszélyben van az ukrán elnök széke - írja a Magyar Nemzet.

A Magyar Nemzet összefoglalója szerint az orosz–ukrán háború árnyékában az ukrán kormány hetek óta a lassú, de biztos szétesés állapotában van, ezt Douglas Macgregor nyugalmazott amerikai ezredes, a Pentagon egykori tanácsadója jelentette ki a közösségi oldalán egy bejegyzésben. Szerinte

Douglas Macgregor korábban egy másik bejegyzésben írt arról, hogy hogyan érhet véget az orosz–ukrán háború. A katonai szakértő azt is megjegyezte, hogy

Douglas Macgregor szerint Washington egy olyan világgal néz szembe, amelyet nem ismer és nem ért.

Több mint négyezer embert evakuáltak Harkiv megyéből a megye kormányzójának vasárnapi bejelentése szerint.

Oleh Szinyehubov a közösségi médián közzétett bejegyzésében azt közölte, összesen 4073 embert telepítettek ki a területről, egy nappal azt követően, hogy a térséget támadó orosz erők öt, a megyében található település bevételéről adtak hírt.

Ugyancsak vasárnap reggel az ukrán hatóságok azt közölték, hogy az orosz fél ismét légitámadást intézett a Harkiv megyében található Vovcsanszk városa ellen, a tájékoztatás szerint egy lakóépületet is találat ért, egy nő életét vesztette.

Az orosz csapatok először 2022 februárjában intéztek támadást a kelet-ukrajnai megye ellen, de az év szeptemberében az ukrán ellentámadás kiszorította őket a megye nagy részéből. A határ másik oldalán fekvő, oroszországi Belgorod régiót azóta rendszeres ukrán drón- és tüzérségi csapások érik.

Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

Oroszország Ukrajna területének mintegy 18 százalékát tartja ellenőrzése alatt.

Sajtóértesülések szerint az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) megakadályozott egy terrortámadást, amelyet Oroszország május 9-én Kijevben tervezett végrehajtani. "Az ukrán biztonsági szolgálat proaktív volt, a terrortámadás elkövetőit tetten érték és letartóztatták" - mondta Artem Dehtiarenko, az SBU szóvivője, akit az Ukrajinszka Pravda, valamint a BBC orosz szolgálata idézett. "Bizonyítékokat is gyűjtöttünk, amelyek egyértelműen megerősítik az orosz részvételt." Az SBU azt közölte, hogy további részletekkel később fog szolgálni.

Magyarországnak fegyvereket kellene szállítania Ukrajnának – erről beszélt a párbeszédes Tordai Bence egy online műsorban. Karácsony Gergely párttársa nincs egyedül ezzel a véleményével a baloldalon. Egyre gyakoribbak a háborúpárti nyilatkozatok Európa-szerte. A hétvégén például a francia elnök azt mondta: eljön majd az a pont, amikor a nyugati erőknek be kell szállni az orosz–ukrán háborúba.

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője így nyilatkozott: „Én rendszeresen elmondom, hogy igen, Magyarországnak is fegyvert kellene szállítania Ukrajnának.”

„Az lenne a természetes, ha Magyarország fegyvereket szállítana Ukrajnának” – jelentette ki a Klikk TV-nek adott interjúban is Tordai Bence. Karácsony Gergely párttársa többször is megerősítette álláspontját. Szerinte azért kellene fegyvereket vinni a konfliktusban álló országba, mert mások is ezt csinálják.

„A fegyverek menjenek a háborúba, a katonák, pláne a nem katonák meg maradjanak itthon, de hát minden másik ország is ezt csinálja. És rólam már leírták nagyon sokan, hogy a háborúpárti Tordai fegyvereket akar küldeni. Hát igen!” – hangsúlyozta a politikus.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban egyértelmű kijelentést tett arról, hogy szerinte Magyarország háborúban áll Oroszországgal.

A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter pedig többször is hangsúlyozta, hogy ő akár katonákat is küldene Ukrajnába.

A magyar baloldali politikusok kijelentései egybecsengenek a nyugati vezetőkével – fogalmaztak az M1-en.

Emmanuel Macron francia elnök a hétvégén közösségi oldalán beszélt arról, hogy a francia csapatoknak ugyan nem kell közvetlenül részt venniük az orosz–ukrán háborúban, de valószínűleg eljön egy olyan pont, amikor Oroszország túlságosan is előrenyomul Ukrajnában, akkor pedig a nyugati erőknek kell beszállni a háborúba.

A francia elnök korábban is többször beszélt arról, hogy nyugati katonákat kellene küldeni Ukrajnába, és azt is kijelentette: Európa nem maradhat ki a konfliktusból. Sőt, nemrég azt mondta: nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát, mert szerinte csak egy atomarzenállal lehet elrettenteni Oroszországot.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője Macronhoz csatlakozva azt mondta: közös európai atomfegyverre van szükség, és ha Franciaország felajánlja a nukleáris fegyvereit, akkor arról beszélni kell. Egyes német politikusok szerint pedig a NATO területéről kellene védeni Ukrajna légterét.

„A légvédelmi rakéták bevetése vagy a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldése vörös vonal átlépését jelentene” – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója az M1-en.

Somkuti Bálint arról is beszélt: vannak olyan körök, amelyeknek anyagi vagy politikai hasznuk származik egy háborúból.

Somkuti Bálint hozzátette: egyre több helyen szólalnak fel a háború ellen, ez azonban nem egyezik bizonyos nyugati érdekkel, ezért az ilyen megszólalókat azonnal orosz propaganda terjesztésével vádolják meg. A szakértő úgy látja, hogy az európai elit komolyan készül arra, hogy konfliktusba keveredik Oroszországgal – hangzott el az M1-en.

Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre – jelentette ki Szergej Lavrov megbízott külügyminiszter az orosz parlament felsőházának külügyi bizottságában hétfőn, a tisztségére való újrajelöléséről folytatott konzultáción.

„Joguk van erre. Ha a csatatéren akarják, akkor a csatatéren lesz (a döntés)” – mondta a diplomata a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.

Lavrov a Svájcban Oroszország részvétele nélkül tartandó ukrajnai rendezési konferenciát – amelyen szerinte Moszkvának szóló ultimátumokat fognak megfogalmazni – egy „iskolás gyerek megrovásához” hasonlította, akit akkor hívnak be a tantestület elé, amikor már döntöttek a sorsáról.

„Így nem lehet senkivel sem beszélni, nemhogy velünk” – jelentette ki.

Az ügyvezető és kijelölt külügyminiszter kifogásolta, hogy Svájcban kizárólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendezési képletéről fognak tárgyalni, holott több más elképzelés is létezik. Ezek közül a kínait nevezte a legátfogóbbnak.

Grigorij Karaszin, a parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Lavrov meghallgatásán az orosz külpolitikai tevékenység legszélesebb spektrumát tekintették át. Egyebek között szóba került az ukrajnai válság és „annak a Nyugatnak a magatartása, amely nyíltan kijelentette, hogy Ukrajnának győznie kell a csatatéren” – tette hozzá.

A felsőház sajtószolgálata közölte, hogy a konzultációnak nem lesz nyilvános értékelése, tartalmát egy levél foglalja majd össze, amelyet a kamarai határozattal együtt megküldenek majd az orosz elnöknek.

Andrej Belouszov eddigi volt első miniszterelnök-helyettest javasolta az orosz védelmi tárca élére Vlagyimir Putyin elnök – közölte vasárnap az orosz parlament felsőháza. A moszkvai védelmi tárcát eddig irányító Szergej Sojgu az orosz biztonsági tanács titkári posztjára kerülhet.

Nyikolaj Patrusev, aki a tisztséget eddig betöltötte, a jövőben új megbízatást fog kapni Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint.

Peszkov újságíróknak vasárnap kijelentette, hogy Putyin azért javasolta egy civil jelölését a védelmi miniszteri posztra, mert „ma a harctéren az győz, aki nyitottabb az innovációra, aki nyitottabb ezek lehető leggyorsabb alkalmazására”.

„A védelmi minisztériumnak abszolút nyitottnak kell lennie az innovációra, minden élenjáró gondolat bevezetésére, a gazdasági versenyképesség feltételeinek megteremtésére. Valószínűleg ezért döntött az elnök Andrej Removics Belouszov kinevezése mellett” – mondta.

A szóvivő rámutatott, hogy a védelmi tárca várományosa korábban sikerrel vezette az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumot és volt az elnök gazdasági tanácsadója is. Peszkov azt mondta, Belouszov kinevezése a védelmi minisztérium élére azzal függ össze, hogy „a biztonsági blokk gazdaságát integrálni kell az ország gazdaságába”. Hozzátette, hogy a katonai tárca költségvetése megközelíti a nyolcvanas évek szintjét, ami „nem kritikus, de (…) rendkívül fontos”.

Peszkov kijelentette, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök megtartja posztját és úgy fogalmazott, hogy Belouszov kinevezése „semmiképpen sem változtatja meg a jelenlegi koordinátarendszert” a „katonai komponensben”. Sojgu a biztonsági tanács titkáraként felügyelni fogja a külfölddel folytatott hadiipari együttműködést koordináló szolgálatot (FSzVTSz), amely védelmi tárcától átkerült az elnöki hivatal alá. A szóvivő szerint emellett a volt védelmi miniszter „az elnök helyettese” lehet a hadiipari bizottságban.

A külügyminisztérium élére Putyin ismét Szergej Lavrovot, a belügyminisztériuméra Vlagyimir Kolokolcevet, az igazságügyi tárcáéra pedig Konsztantyin Csujcsenkót jelölte. Megtarthatja tisztségét Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Dmitrij Kocsnyev, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda, Alekszandr Linyec, az Elnöki Különleges Programok Főigazgatóságának vezetője.

Putyin Borisz Kovalcsuk kinevezését javasolta a Számviteli Kamara élére. A pozíció 2022 novemberében, Alekszej Kudrin távozásával megüresedett.