Zelenszkij elleni merényletet hiúsítottak meg?

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás merényletkísérleteket hiúsított meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú ukrán politikai, illetve katonai vezetők ellen, a merényleteket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelte ki – hozta nyilvánosságra kedden az SZBU és az ukrán főügyészi hivatal.

A két szervezet hivatalos honlapjain megjelent közlemények szerint a hatóságok letartóztatták az államfő, a kormányzati szervek és más vezető tisztviselők védelmét ellátó Ukrán Állambiztonsági Hivatal (UDO) két ezredesét, akiket hazaárulással és terrortámadás elkövetésében való közreműködéssel vádolnak.

Az SZBU közlése szerint a merényleteket egy ügynöki hálózat készült megvalósítani, amelyet a biztonsági szolgálat az állambiztonsági hivatal vezetésének közreműködésével leplezett le. A hálózatnak – amelynek tevékenységét állításuk szerint a moszkvai FSZB felügyelte – az állambiztonsági hivatal két ezredese is tagja volt, a magas rangú tisztek titkos információkat szivárogtattak ki Oroszországnak.

Ukrajna hétfőn felszólította partnereit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyin orosz elnök legitimitását.

„Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként” – áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.

A kijevi diplomáciai tárca ezt azzal indokolta, hogy az orosz elnökválasztáskor a voksolást Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék orosz ellenőrzés alá került térségeiben is megtartották, valamint az elcsatolt Krím félszigeten is. A minisztérium állítása szerint „ukrán állampolgárok millióit vették rá kényszerrel és fenyegetéssel” a voksolásra.

Az orosz belügyminisztérium szombaton körözést adott ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. Indokként az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.

A március közepén megtartott orosz elnökválasztást a hivatalos végeredmények szerint a leadott szavazatok 87,28 százalékával nyerte meg Vlagyimir Putyin, aki újabb hatéves ciklusát kedden kezdi meg. Zelenszkij már akkor is úgy fogalmazott, hogy „semmilyen legitimitása sincs” Putyin elnök újabb választási győzelmének.

Mindemellett az ukrán elnök tavaly novemberben kijelentette, hogy felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni most Ukrajnában. Noha Zelenszkij mandátuma május 20-án lejár, az ukrán alkotmány szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani.

Bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Ocseretine települést, miközben négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat, és 15 ukrán rohamot és ellenrohamot vert vissza – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1150 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy nyugati gyártmányú rakétafegyvereket tároló raktárt Odessza közelében, egy üzemanyagraktárt, valamint egy rakétaüzemanyagot és drónfegyvereket gyártó műhelyt, továbbá egy amerikai Abrams harckocsit, két gyalogsági harcjárművet – köztük egy Bradley-t -, két páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, három francia gyártmányú HAMMER légibombát, továbbá 20 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A Zaporizzsja megyei, orosz ellenőrzés alatt álló Berdjanszkban egy gépkocsiba rejtett pokolgép megölt egy börtönőrt. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Már több sürgős fegyverszállítmányt kapott Ukrajna azóta, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta az újabb katonai segítségnyújtási programot – számolt be az ukrán Unian hírügynökség a New York Times alapján. Az amerikai hírportál ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy több további fegyverszállítmány csak hónapok múlva érkezhet meg a frontra. A héten a brit külügyminiszter is hatalmas katonai támogatást ígért Kijevnek. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arról beszélt: a nyugati vezetők napról napra sodródnak bele a háborúba.

Továbbra is égető szüksége lenne Ukrajnának lőszerutánpótlásra, annak ellenére, hogy a 61 milliárd dolláros amerikai segély első részlete a múlt hétvégén már megérkezett. A The New York Times értesülései szerint Kijev joggal aggódhat, mert akár hónapokba is telhet, mire olyan mennyiség érkezik a fegyverekből, amely elég jelentős ahhoz, hogy megerősítse a harctéren az ukrán védelmet. Pedig nyugati ígéretekből nincs hiány.

Évente hárommilliárd font (csaknem 1400 milliárd forintnyi) katonai támogatást ad Anglia Ukrajnának, amíg csak kell

– erről Kijevben beszélt a brit külügyminiszter. David Cameron azt is mondta, hogy London nem szól bele, hogy a fegyvereket hol használják fel és Ukrajnának joga van akár orosz területen lévő célpontokra is csapást mérni.

Az Index ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy Cameron megjegyzése éles fordulatot jelent Ukrajna egyik leghűségesebb támogatójának álláspontjában. Azt írták: a britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában. A portál arra hívja fel a figyelmet: Kijev nyugati szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják, mert féltek az eszkalációtól.

Moszkva szerint a brit lépés tovább növeli az ukrajnai konfliktus körüli feszültséget, és veszélyt jelent Európa biztonságára.

A francia elnök sem fogja vissza magát, ha Oroszország fenyegetéséről van szó. Emmanuel Macron a The Economist brit hetilapnak azt mondta, hogy Európa nem maradhat ki az orosz-ukrán háborúból. Megerősítette azt is, hogy

a Nyugatnak katonákat kell küldeni Ukrajnába.

„A háborúpárti nyilatkozatok valódi szándékot takarnak, Európában egyesek úgy beszélnek, mintha a háború egy teadélután lenne” – mondta Orbán Viktor  múlt héten a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök kiemelte: Magyarországot kétszer már belekényszerítették egy olyan háborúba, ami tragikusan pecsételte meg a jövőjét. Azt mondta, nem akartunk részt venni sem az első, sem a második világháborúban, a végén mégis azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették.

Elhúzódó háborúra készül a brit kormány Ukrajnában. A brit külügyminiszter kijevi látogatásán hangsúlyozta, hogy nemcsak idén, hanem jövőre, sőt az azt követő években is készek több mint ezermilliárd forintnak megfelelő katonai támogatást adni. David Cameron arról is beszélt, hogy az Egyesült Királyság nem ellenzi az általuk szállított fegyverek bevetését orosz területen. Közben Moszkva ismét nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be.

Hatalmas krátert hagyott maga után egy lövedék Harkiv elővárosában. Ukrán jelentések szerint csütörtökön az orosz határ közelében fekvő településen több irányított bomba is becsapódott. Találat ért egy telephelyet, a robbanás erejétől pedig egy közeli edzőterem ablakai kitörtek.

„Nyolc gyerek vett részt az edzésen a támadás idején. A légvédelmi sziréna nem szólt, éppen kint voltam, így teljesen biztos vagyok benne. Azt viszont hallottam, hogy egy rakéta süvít a levegőben. A sporttelep mögött csapódott be. Kitörte az ablakokat, és mivel a teremben a gyerekek mezítláb járnak, a szilánkok megvágták a kezüket és a lábukat” – mondta az edzőterem vezetője.

Nagy erőkkel dolgoznak a helyreállításon egy ukrán hőerőműben is, amelyet az elmúlt hetekben többször ért légicsapás. A munka azonban lassan halad, mert a szovjet gyártmányú eszközöket nehéz javítani és pótolni.

„A kár elég komoly. Létesítményünk gyakorlatilag a termelőkapacitás 70 százalékát elveszítette. A megmaradt kapacitással továbbra is teljesítjük a lakosság villamosenergia-, víz- és hőellátásával kapcsolatos kötelezettségeinket” – nyilatkozta egy munkás.

Több mint 16 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja az Egyesült Királyság Ukrajna energetikai infrastruktúráját – jelentette be a brit külügyminiszter csütörtöki kijevi látogatásán. David Cameron ukrán kollégájával és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott, és többször megerősítette, hogy a londoni vezetés kész évente hárommilliárd fontos, vagyis

ezermilliárd forintot meghaladó összegű katonai támogatást nyújtani Ukrajnának.

„Ez a hárommilliárd font nemcsak erre az évre jut, hanem a jövő évre és az azt követőre is, ameddig szükségük van rá. Mi voltunk az elsők a fegyverszállításban, a kiképzésekben és a biztonsági megállapodás megkötésében. Most pedig mi jelentettünk be először a többéves támogatási csomagot, példát mutatva más országoknak is” – fogalmazott a brit külügyminiszter, hozzátéve, hogy nem szólnak bele, Ukrajna hogyan használja a leszállított fegyvereket.

Londonnak az ellen sincs kifogása, hogy ezeket Oroszország területén vessék be.

Lettország fővárosában pedig már készenlétben vannak az Ukrajnának szánt drónok, amelyeket civil adományokból finanszíroztak. Az elsősorban felderítéshez használt eszközökből az ukrán rendőrség és hadsereg is kap. A több mint száz lett gyártmányú drónt várhatóan még ebben a hónapban leszállítják.

Közben az orosz haderő rendszeresen beszámol a nyugati fegyverek megsemmisítéséről. A moszkvai védelmi tárca pénteken egy drónelhárító rendszerről közölt felvételeket. Jelentésük szerint a napokban két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőre is csapást mértek, és több ukrán fegyverraktárat is támadás ért.