tóth gabi
Nem elég eltökéltek Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelműen csalódott Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatása miatt, mert az "érzi" hogy a Nyugat egyre inkább hajlik az Oroszországgal való béke felé – jelentette ki Vadim Karaszev, a kijevi székhelyű Globális Stratégiák Intézetének igazgatója a Vyshka YouTube csatorna műsorában. Ez azonban minden bizonnyal csak újabb zsarolási kísérlet.
Zelenszkij (balra) és Blinken (jobbra) szeptemberben találkoztak Kijevben a Wagner-csoport júniusi lázadása után
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Ukrainian Presidency/Handout
Blinken május 14-én érkezett előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe, ahol találkozott Volodimir Zelenszkijjel.
„A Nyugat egyre inkább hajlik arra, hogy itt az ideje, hogy lehetséges diplomáciai módszereket keressen. Zelenszkij maga is elismerte, hogy a nyugati szövetségesek szájából a béke légkörét érzi. Nyilvánvalóan Anthony Blinken, az amerikai külügyminisztérium vezetőjének közelmúltbeli ukrajnai látogatására utalt. Vezetésünk enyhén csalódott e látogatás miatt” – mondta a politikai elemző.
Karaszev véleménye szerint Kijev nyugati szövetségesei már nem hisznek Oroszország legyőzésének lehetőségében.
Korábban az ABC amerikai csatorna interjúalanya felhívta a figyelmet arra, hogy Zelenszkij rövid szünetet tartott, mielőtt válaszolt volna a Blinken ukrajnai látogatásának eredményeire vonatkozó kérdésre. Az újságíró szerint csalódottságot érzett az ukrán elnök tekintetén.
Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes kritizálta Anthony Blinken külügyminiszter Ukrajnáról és Oroszországról szóló nyilatkozatát Daniel Davis/Deep Dive YouTube-csatornáján.
Az amerikai diplomata azt állította, hogy a nyugati országokkal együtt a kijevi rezsim állítólag képes lenne győzni.
„Nézze, két dolog közül vagy hazudik, vagy alkalmatlan és képtelen ellátni a külügyminiszteri feladatokat” – mondta.
Az alezredes ostobaságnak nevezte Blinken szavait. Megjegyezte, hogy Oroszország egyre erősebb, a nyugati támogatás pedig fáradtság közepette gyengül.
„Csak a napi taktikai műveleteket kell megnézni, és aztán azt is megnézhetjük, amiről szintén beszéltünk, a harci erő alapjait, és minden Oroszország javára áll össze” – zárta Davis.
Kedden a védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz hadsereg mélyen benyomult az ukrán fegyveres erők védelmébe Harkiv térségében. Az orosz hadsereg napok óta aktívan nyomul előre a harkivi területen. Május tizenkettedikén a minisztérium Boriszovka, Ogurcovo, Pletenevka, Pylnaja és Sztrelezsja települések felszabadításáról számolt be. Hétfőn vált ismertté, hogy a hadsereg ellenőrzése alá vonta Gatyshcsét, Krasznojét, Morokhovecet és Oleynikovót.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Emmanuel Macron francia elnök olimpiai fegyverszünetre vonatkozó javaslatát – számolt be az Unian.net alapján a Mandiner.hu.
Az elnök az AFP-nek adott interjúban azt mondta, ez előnyt jelentene Moszkvának, időt adna a csapatok és a tüzérség mozgatására – írja a Mandiner.hu.
„Már volt tűzszünet. De ez nem működik túl jól ezzel az ellenséggel. Ráadásul van egy kockázat – ki fogja rögzíteni, hogy a tűzszünet alatt az erőik nem közelítenek felénk? A tűzszünet nem akadályozza meg, hogy a »felszerelés közelebb hajtson, majd támadásba lendüljön«. Vagyis nem értem a részleteket. Számomra ez még mindig egy élettelen történetnek hangzik” – mondta Zelenszkij.
Donald Tusk tájékoztatása szerint megkezdődtek a Keleti Pajzs projekt munkálatai, a terv új katonai erődítmények kiépítését is magában foglalja. Lengyelország Tusk szavai szerint a NATO és az Európai Unió keleti szárnyán kiemelt felelősséget visel Európa biztonságáért.
Úgy döntöttünk, hogy mintegy tízmilliárd zlotyt (2,5 milliárd dollár) fektetünk be a biztonságunkba és mindenekelőtt a biztonságos keleti határba
– fogalmazott.
„Megkezdjük a biztonságos határ építésének nagyszabású projektjét, beleértve az erődítményrendszert és a terep és a környezet olyan átalakítását, amely áthatolhatatlanná teszi ezt a határt egy potenciális ellenség számára. Annak érdekében, hogy Lengyelország határát békeidőben biztonságossá, háború idején pedig az ellenség számára áthatolhatatlanná tegyük” – mondta Tusk lengyel katonák előtt Krakkóban, a második világháborúban a nácik elleni Monte Cassinó-i csatában aratott szövetséges győzelem 80. évfordulója alkalmából.
Lengyelország előző kormánya 400 millió dolláros beruházással erősítette meg a fehérorosz határt az onnan 2021-ben megindult migránsáradat megfékezésére, de a jelenlegi kormány szerint ezt erődítéssé kell fejleszteni.
Kuleba ukrán külügyminiszter kezet fog Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozójukon Kijevben 2024. május 15-én. Fotó: Eugen Kotenko / NurPhoto / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Nem bátorítottunk és nem tettünk lehetővé csapásokat Ukrajnán kívül, de végső soron Ukrajnának magának kell döntéseket hoznia arról, hogyan fogja folytatni ezt a háborút
– adott kitérő választ Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra vonatkozóan, hogy az USA megengedi-e amerikai fegyverekkel csapásokat mérjenek orosz területre, de megismételte, hogy az USA elvileg nem ellenzi az Oroszország elleni csapásokat sem.
Az Ukrainska Pravda összegyűjtötte, hogy egyre több nyugati ország ad engedélyt oroszországi célpontok elleni támadásra.
Ugyanakkor John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációs koordinátora a Fehér Házban egy tájékoztatón, az Amerika Hangja szerint azt mondta, hogy „Nem bátorítunk és nem is engedünk az Egyesült Államok által szállított fegyverrendszerek felhasználásával végrehajtott támadásoknak orosz területen belül. Ez a politika, amely nem változott” – idézi az ukrán lap egy másik cikkében.
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a The Wall Street Journal szerint az ukrán vezetés hivatalosan is engedélyt kért a Biden-adminisztrációtól, hogy bevethessék az amerikai fegyvereket oroszországi területen is. Az sem lehet véletlen, hogy ez a hír akkor látott napvilágot, miután az ukrán elnöki hivatal vezetője eligazítást kapott Alex Sorostól, a baloldali oligarcha Soros György fiától.