Varga Mihály: A magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára

Az év első hónapjaiban a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán megosztott videóban. A tárcavezető elmondta: a KSH reggeli adatai szerint a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal emelkedett, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos növekedést produkált.

Varga Mihály kiemelte: a foglalkoztatást rekordszinten van, a reálbérek emelkednek, a fogyasztás beindult, az építőipar és a turizmus pedig egyre jobban teljesít.

A tárcavezető hozzátette: az év egészében 2,5 százalékkal bővülhet a gazdaság. Ezzel az Európari Bizottság és a Világbank (IMF) előrejelzése szerint a hazai gazdaság jövőre az uniós növekedés rangsor élmezőnyében lehet. A pénzügyminiszter arra is rámutatott, hogy a hazai teljesítmény annak ellenére bővül, hogy a külső körülmények továbbra is kedvezőtlenek.

„Az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus és a német gazdaság gyengélkedése is visszafogja a hazai teljesítményt”

– közölte.

Videóüzenetében Varga Mihály elmondta, hogy a kormány az egyensúly erősítésével építi újra a növekedést. „Idén 4,5 százalékra csökkentjük az államháztartási hiányt, a következő években 3 százalék alá fogjuk mérsékelni” – fogalmazott. Ehhez a kormány tartani fogja a hiánycélt és figyelemmel követik a költségvetés alakulását, „és ha szükséges, cselekszünk”.

A tárcavezető rámutatott:

a hiánycél betartása érdekében 675 milliárd forintnyi állami beruházást ütemeztek át, miközben idén még 2000 milliárd forintnyi fejlesztést megvalósítanak.

Mint mondta, a meghozott intézkedéseknek köszönhetően a kormány csökkenő államháztartási hiánnyal és államadóssággal, valamint erősödő gazdasági növekedéssel számol a következő években.

A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.

A tájékoztatás szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, ezen belül főként az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció ág járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése – közölte a KSH.

Nagy Márton a legfrissebb KSH-adatokra reagálva, újságírói kérdésre realistának nevezte az idei GDP növekedési várakozásokat, mert az eddigi adatok alapján bekövetkezett a gazdaság újraindulása, a második negyedévben magasabb növekedés várható.

Mint ismert Magyarország bruttó hazai terméke 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket.

Mindez annak annak fényében pozitívum, tavaly hiába kecmergett ki a harmadik negyedévben egy év után a recesszióból a magyar gazdaság, az év végére elfogyott a lendület. A csalódást keltő negyedik negyedéves stagnálás után gyakorlatilag biztossá, hogy az áthúzódó hatások miatt elérhetetlen az idei 4 százalékos növekedés. Ahhoz ugyanis négy negyedéven keresztül robusztus, 1 százalékos negyedéves növekedésre lenne szükség.

Az elmúlt két év inflációs sokkja után hiába kezdtek el emelkedni a reálbérek tavaly szeptemberben, a lakosság óvatossági motívuma az elmúlt időszakban is erőteljes volt. Ezzel párosult az ipar és a külkereskedelem tavaly év végi lendületvesztése, ami együttesen azt eredményezte, hogy a harmadik negyedévben beindult növekedésből stagnálásba kapcsolt vissza a hazai gazdaság. Ezek után nem volt váratlan, hogy csökkentette a kormány is az idei növekedési várakozását.

Bár a június 4-én megjelenő részletes adatokból derülhet ki, hogy pontosan mi is húzta a növekedést, a KSH annyit elárult:

 KSH a GDP-adatokat két héttel előbb közölte, mint korábban, így több márciusi termelési adat – mint az ipar, kiskereskedelem és az építőipar teljesítménye – még nem ismert. Az éves növekedési várakozások 0,7 százaléktól 1,7 százalékig terjedtek.

Az első két havi ipari és külkereskedelmi adatok késztették a kormányt növekedési tervének újragondolására. A német gazdaság és a külső kereslet gyengélkedése miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium március közepénmódosította a korábbi 4 százalékról 2,5 százalékra a GDP-bővülést. A tárcavezető többek között a német ipar problémáival indokolta a döntést, ami az exporton keresztül is negatívan befolyásolja a hazai ipar és gazdaság kilátásait.

Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában később azt mondta, hogy összességében pozitív kép rajzolódik ki a magyar gazdaságról, szerinte a növekedést mindenki érezni fogja. Egy későbbi eseményen pedig arról beszélt, hogy az első negyedévben mind éves, mind negyedéves bázison növekedést vár, mivel a belső fogyasztás helyreállásának látható jelei vannak.