Újabb olasz intézkedések az illegális migráció ellen

Az olasz Polgári Légiközlekedési Hatóság (Enac) lezárta szerdán a szicíliai és a lampedusai repülőtereket a Földközi-tenger nyugati medencéjében aktív kutató-mentő civilszervezetek gépei előtt, majd az intézkedést e szervezetek azonnal megszegték.

Az Enac rendelkezése vonatkozik mind az olasz, mind a külföldi civilszervezetek azon kisebb légi járműire, amelyek felkutatják az Európa felé tartó migránshajókat, és információkat adnak saját civilszervezetüknek e hajók tartózkodási helyéről és a fedélzetükön lévő emberek számáról.

A civilhajók így tudják megtalálni a migránsokkal teli hajókat, és az olasz partokhoz szállítani utasaikat.

Az Enac hangsúlyozta, hogy

a nemzetközi tengeri konvenciók értelmében a kutatási és mentési tevékenység a parti őrség hatáskörébe tartozik, és a „nem törvényes beavatkozás veszélyezteti a migránsok testi épségét”.

A rendelkezést megszegő civilszervezeteket pénzbírsággal sújtják, valamint lefoglalják repülőgépeiket.

Az Enac a civilhajókról szólva közölte, hogy ezek ugyan kapnak kikötési engedélyt az olasz kikötőkben a hatályos jogszabályok szerint, de legalább húsz napra lefoglalják őket.

Alig lépett életbe az Enac új rendelkezése, a Sea Watch német civilszervezet Sea Bird nevű repülőgépe máris megszegte azt Lampedusán.

A Sea Watch közleménye szerint az olasz hatóságok célja egyértelmű: „le akarják állítani a kutatást és mentést végző repülőgépeket, miközben azok az európai civil társadalom szemei a Földközi-tengeren”.

A szervezet hangoztatta, hogy a repülőgépek fontos feladatot látnak el, mert dokumentálni tudják az emberi jogok súlyos megsértését, például a líbiai parti őrség erőszakos fellépését a migránsokkal szemben.

A Sea Watch úgy vélte, a repülőgépek kitiltása az olasz repülőterekről „gyáva és cinikus lépés azok részéről, akik politikai propagandából a nem kormányzati szervezeteket akarják megtenni bűnbaknak a közelgő európai parlamenti választások előtt”.

A szervezet közölte, hogy nem állítja le a munkáját: „a nemzetközi jogot lábbal tipró intézkedés nem fog tudni megakadályozni bennünket abban, hogy kellemetlenséget okozzunk azoknak, akik azt szeretnék, hogy a Földközi-tengeren történtek titokban maradjanak, ne legyenek róluk fotók, videók”.

A szintén német SOS Humanity úgy vélte, az olasz kormány ismételten hozzájárul a halottak számának növeléséhez a Földközi-tengeren.

A francia SOS Mediterranee megjegyezte: a rendelkezés diszkriminálja a tengeri mentést, és „ki akarja üríteni a Földközi-tengert”.

Az infrastrukturális és közlekedési tárcát vezető Matteo Salvini, a jobboldali Liga párt vezetője és egyben miniszterelnök-helyettes, az „Ellenszél, Itália nem adja fel” című könyve római bemutatóján kijelentette, hogy „az arroganciával kikényszerített multikulturalizmus tévedés és kudarc. Először egész városnegyedeket engedtek át Brüsszelben, ahol utána jobb volt nem kimenni este az utcára, és mindez oda vezetett, hogy Brüsszelnek már majdnem a központjában is etnikai háború folyik”.

Salvini azt mondta, „az integráció és a befogadás feltételének számít, hogy tudjuk és ne tagadjuk le, kik vagyunk, ellenkező esetben feladunk mindent, de én nem akarok egy magát megadó Olaszországot hagyni a gyerekeimre”.

A Földközi-tengeren történő hajótragédiák a bizonyítékai annak, hogy az illegális migrációt a kiindulásnál kell megállítani – hangoztatta Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter a Líbia partjainál történt újabb hajótörésre utalva hétfőn.

„Az illegális bevándorlást a kiindulási ponton kell megállítani, az ilyen tragédiák bizonyítják, hogy nem így kell kezelni a migrációt” – hangoztatta a miniszter, aki kijelentette, hogy minden egyes hajótörést fájdalommal fogad.

A belügyminiszter a hétvégén történt hajószerencsétlenségre utalt: Líbia partjainál veszett tengerbe mintegy hatvan ember. Túlélő társaiknak az Ocean Viking civilhajó nyújtott segítséget. Ezzel egy időben Lampedusanál a parti őrség emberei siettek segítségére egy hétméteres csónaknak, melyben 49-en szorongtak, és az átkelés során két ember életét veszítette.

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) líbiai irodájának hétfőn közölt adatai szerint év eleje óta 323-an vesztek a tengerbe.

Matteo Piantedosi hangsúlyozta, hogy március az egymást követő hatodik hónap, melyben az olaszországi partokra érkező migránsok száma csökkent a tavaly év hasonló időszakához képest, összességében az akkor regisztrált húszezernek a töredékére.

Év eleje óta majdnem nullára csökkent a Tunéziából érkező személyek száma – tette hozzá Matteo Piantedosi, aki ezt a tavaly nyáron az észak-afrikai országgal aláírt megállapodásnak tulajdonította.

A miniszter kijelentéseivel egy időben Lampedusa és a szicíliai Pozzallo migránsközpontja is teltházat jelentett. A tavaszi jó idő visszatértével az afrikai partokról újraindultak az emberekkel teli bárkák Olaszország fele.

A belügyminisztérium adatai szerint 2023 január elseje és idén március 14. között huszonhat bevándorlót tartóztattak le nemzetbiztonsági okokból, további kilencvenöt személyt utasítottak ki az országból, több mint felüket tavaly október 7-e óta.

Két kiutasított marokkóit hétfőn szállítottak vissza hazájukba, mivel veszélyes dzsihadistáként szerepeltek a nemzetközi körözési listákon – közölte Piantedosi.

Az olasz hatóságok növelték a biztonságosnak tartott országok számát, melyek közé bekerült Banglades, Kamerun, Kolumbia, Egyiptom, Peru és Srí Lanka – jelent meg a hivatalos közlönyben szerdán.

A biztonságosnak ítélt országok listáját a külügyminisztérium, a belügyminisztérium és az igazságügy-minisztérium közös rendeletével módosították.

Az úgynevezett biztonságos országok között eddig Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, a Zöld-foki-szigetek, Elefántcsontpart, Gambia, Georgia, Ghána, Koszovó, Észak-Macedónia, Marokkó, Montenegró, Nigéria, Szenegál, Szerbia és Tunézia szerepelt. A lista most Bangladessel, Kamerunnal, Kolumbiával, Egyiptommal, Peruval és Srí Lankával bővült.

Ez azt jelenti, hogy

a felsorolt államokból érkező bevándorlók nem részesülnek nemzetközi humanitárius védelemben, és kiutasításuk esetén a hatóságok a gyorsított eljárást követhetik.

A rendeletet megelőzően benyújtott védelmi kérelmek azonban érvényesek maradnak, és megvizsgálják.

Az Európai Unió 2013-ban vezette be a biztonságos országok listáját, melyet minden tagállam magától állít össze.

A római belügyminisztérium legutolsó adatai szerint januártól több mint 17 ezer bevándorló érkezett Olaszországba, a legtöbben, tizenkilenc százalékuk Bangladesből. A második legnagyobb csoportot a szíriaiak alkotják, majd a tunéziaiak, a guineaiak és az egyiptomiak következnek.

Svájcban jóval kevesebb menedékkérelmet nyújtanak be az Észak-Afrikából érkező bevándorlók az utóbbi időben, főként azért, mert a gyorsított eljárások során csaknem az összes kérelmet visszautasítják a hatóságok – közölte a Svájci Migrációs Titkárság (SEM) pénteken Bernben.

A szervezet szerint a Marokkóból, Algériából, Tunéziából és Líbiából érkezők menedékkérelmeinek száma közel 40 százalékkal csökkent a 24 órás gyorsított eljárás fél évvel ezelőtti bevezetése óta.

Az említett országok állampolgárainak mindössze egy százaléka kapott menekültstátuszt a gyorsított eljárások keretében – közölte a SEM, hozzátéve, hogy az új eljárással a menekültügyi rendszer akarták tehermentesíteni a tömeges számban beadott kérelmektől.

A beadott 413 kérelem felét azért törölték, mert a menedékkérők elhagyták a számukra kijelölt létesítményt vagy megtagadták az együttműködést. Körülbelül száz személy kérelmét azért utasították el, mert korábban már egy másik európai országban beadtak menekültügyi kérelmet. További 31 esetben visszautasították a kérelmeket.