kulcsár edina
Kiterjedő hibrid háborúval. És ez mit jelent?
Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Fehéroroszországból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel-fehérorosz határnál.
A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a fehérorosz titkosrendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.
„Ne legyenek kétségeinek, Fehéroroszország egy Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal fellépő állam, amely társszervezője ennek a gyakorlatnak a lengyel határon” – fogalmazott.
Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.
Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határmenti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában.
Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”.
A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.
Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Fehéroroszország irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.
Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.
Lehallgatásra alkalmas készüléket talált a lengyel államvédelmi szolgálat (SOP) és a belbiztonsági ügynökség (ABW) Katowicében abban a teremben, ahol a kormány keddi kihelyezett ülését tartja – közölte Jacek Dobrzynski, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője.
A készüléket leszerelték, az illetékes szolgálatok teszik a dolgukat az ügyben – írta a szóvivő az X-en.
Később Dobrzynski a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta:
Alicja Waliszewska, a vajdasági hivatal szóvivője a Polsat Newsnak elmondta: a gyanúsnak talált készülék a régi, már nem használt hangosító rendszer egyik eleme lehetett. Feltehetőleg a hivatal azóta nyugdíjazott alkalmazottja szerelte be.
Tomasz Siemoniak, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kedd délelőtt a TVN24 kereskedelmi hírtelevíziónak megerősítette, hogy „lehallgatásra alkalmas készüléket” találtak. „Nehéz megállapítani, hogy évekkel ezelőtt felszerelt, korábban fel nem derített eszközről van-e szó. A vizsgálat folytatódik” – fűzte hozzá.
Jan Grabiec, a kormányfői hivatal főnöke a TVN24-nek elmondta: a kormány „normálisan fog működni”, bízik az illetékes szolgálatokban, hogy megfelelő módon átkutatták a tárgyalótermet. „Sajnos figyelembe kell vennünk, hogy előfordulnak a kormányülések titkosságának megsértésében érdekelt erők és alanyok” – mondta.
A lengyel kormány azért tartja rendszeres heti ülését kedden Varsó helyett Katowicében, mert több miniszter részt vesz a sziléziai városban aznap kezdődő 16. Európai Gazdasági Kongresszuson.
A háromnapos rendezvényt Donald Tusk kormányfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével együtt nyitotta meg.
Tusk kabinetje a megnyitó után délben összeült a katowicei vajdasági hivatal üléstermében.
Az APT28 nevű orosz hackercsoport e héten ismét megtámadta rosszindulatú szoftverekkel a lengyel kormányzati intézményeket – közölte a lengyel állami teleinformatikai kutatóintézet (NASK).
A korábban polgári repülőtérként működő rzeszów-jasionka-i katonai légibázis környékén erős az amerikai katonai jelenlét, a közmédia ott forgató stábját háromszor is feltartóztatták a légibázist védő katonák annak ellenére, hogy az újságírók semmi tiltottat nem csináltak, mindössze a közútról filmezték a repülőteret. „Ezzel érzékeltették velünk azt, hogy itt bizony nagy a feszültség” – mondta el az M1 csatorna Hírdójában a közmédia helyszínen tartózkodó tudósítója.
A Híradóban elhangzott: a lengyelek nem kérnek az atomfegyverekből, amelyek esetleges Lengyelországba telepítését az egy héttel ezelőtt megjelent sajtóinterjújában helyezte kilátásba Andrzej Duda lengyel elnök.
A közmédia stábjának nyilatkozók, valamint a különböző lengyel sajtóorgánumok által megkérdezettek is azt mondták, hogy nem kérnek az atomfegyverekből.
„Azt látni kell, hogy a lengyelek általában Ukrajna mellett állnak, tehát a háborúban az ukrán felet támogatják, azonban az, hogy atomtöltetet szeretnének ide telepíteni, az már inkább megosztja a lengyeleket” – mondta el Joó Csaba, a közmédia helyszínen lévő tudósítója a Híradóban.
Felidézte: Andrzej Duda a múlt hétvégén a kanadai televíziónak adott interjújában megerősítette, Lengyelország valóban kész arra, hogy egy NATO-program keretében atomtölteteket fogadjon a területén. Hozzátette: az egyik kijevi újság hétfőn idézte az ukrán légierő szóvivőjét, aki szerint Lengyelországnak kellene ellátnia Ukrajna nyugati részének légvédelmét.
Ezt Lengyelország a rendelkezésére álló légvédelmi eszközökkel talán meg tudná tenni, azonban az eszkalációnak egy olyan pontja lenne már, ahonnan igencsak nehéz lenne visszafordulni – hangzott el a Híradóban.
Az ellenséges tevékenységet a NASK, a lengyel nemzeti kibervédelmi intézet (CERT Polska), valamint a lengyel nemzetvédelmi minisztérium kibervédelmi csoportja (CSIRT MON) észlelte és írta le – áll a közleményben.
A jelentés szerint az orosz katonai hírszerzéssel, a GRU-val szoros kapcsolatokat ápoló APT28 azonosítását a műszaki adatok tették lehetővé, valamint azok hasonlósága a már korábban leírt támadásokéhoz.
A múlt héten Berlin azzal vádolta meg az orosz hírszerző szolgálatokat, hogy tavaly kibertámadást indítottak a német Szociáldemokrata Párt tagjai ellen. Ezzel egyidőben Vít Rakusan cseh belügyminiszter is közölte, hogy nemrégiben többtucatnyi internetes támadás érte a cseh ellátó hálózatokat.
Szombaton a varsói külügyminisztérium szolidaritását fejezte ki közleményében Németországgal és Csehországgal az orosz kibertámadások miatt. A dokumentumban már akkor is közölték: Lengyelország szintén az APT28 támadásainak egyik célpontja.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, digitalizációs miniszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, szerdán megjelent interjújában megerősítette: mivel Lengyelország kulcsfontosságú szerepet tölt be az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások központjaként, Oroszország kibertámadásokat használ, hogy hozzáférjen a katonai segítség mennyiségére vonatkozó információkhoz.
Elmondta, hogy a lengyel infrastruktúra elleni orosz kibertámadások száma évről évre megduplázódik, ami arra kényszeríti a lengyel kormányt, hogy kiberpajzsot hozzon létre. Szavai szerint lengyel szakértők egyebek mellett arról számolnak be, hogy az oroszok folyamatosan próbálják támadni a létfontosságú infrastruktúrát, különösen a vízellátó rendszereket, az egészségügyi és a pénzügyi szektort. Ezenfelül érik támadások a kormányzati és a helyhatósági intézményeket is. „Mivel Lengyelország az Ukrajnába irányuló fegyverszállítás fontos csomópontja, Oroszország megpróbál hozzáférni a segítségnyújtással kapcsolatos adatokhoz. Különleges kibervédelem alatt áll ezért az ukrán határ közelében található Rzeszówban lévő logisztikai központ” – tette hozzá a miniszter.